3 év 6 hónap felfüggesztett az önjáró autónak – megbünteti-e magát a mesterséges intelligencia?5 perc


A mesterséges intelligencia alapjaiban változtatja meg társadalmunkat és életünket. Az önjáró autó már valóság, az automatizálható munkák egy jelentős részét már most is átvették a robotok. A jövőben felülmúl-e bennünket a mesterséges intelligencia? Elon Musk szerint igen.

A mesterséges intelligencia (angolul artificial intelligence, AI) napjainkban már szinte körülvesz bennünket. Ennek hátteréről, hogy alapjaiban mi is ez, és hogy működik, egy korábbi cikkemben esik szó. Összefoglalva: a lényege, hogy az emberi agy működését modellezi le. Sok, egyszerű mesterséges neuron bonyolult összeköttetéseként alakul ki a neurális háló, ami a legnépszerűbb eszköze az AI-nak. A példák által viselkedéseket sajátít el pont úgy, mint ahogy a kisgyerek megtanulja felismerni a számjegyeket. Ez a cikk az AI jelenlegi, és várható jövőbeni társadalmi hatásait igyekszik elemezni, kifejteni.

És dolgozni ki fog?

Ha azt halljuk, hogy mesterséges intelligencia és automatizálás, a legelső hatása, ami eszünkbe juthat, egy egyre többet hallott mondat: „A migránsok robotok elveszik a munkánkat.” Ez a mondat már a társadalom aktuális helyzetére is igaz, hiszen a gyártási folyamatok egy részét (itthon különösen az autóiparban) már átvették automata folyamatok, robotkarok. A győri Audi legújabb összeszerelő üzemében már három évvel ezelőtt is képes volt egy szélvédőt néhány robotkar beragasztózni, majd a helyére rakni legalább olyan precízen, mint egy ember. De az biztos, hogy gyorsabban és olcsóbban.

Korunk egyik feltalálója, és legsikeresebb tech-multimilliárdosa, Elon Musk szerint ugyanakkor a sofőrök munkahelyeinek elvesztése lehet a legsürgetőbb probléma, legyen az akár fuvaros vagy taxis. Hosszú távon bár valóban eltűnhetnek szinte egész állások a munkaerőpiacról, figyelembe kell venni azt is, hogy a társadalom és a munkaerőpiac alkalmazkodni fog az igényekhez, transzformálódik. Emellett a munkahelyek kialakítása és a munkalehetőségek szerkezete is jobban testre és igényekre lesz szabva. Többek között ezzel a témával is foglalkozott az Antall József Tudásközpont által Budapesten szervezett think.BDPST konferencia március 29-31. között.

Társadalmi és jogi hatások nemzetközi vélemények alapján

A konferencia második panelbeszélgetésén a munkaerőpiac jövőjéről beszélgetett többek között dr. Cséfalvay Zoltán is (az OECD magyar állandó képviseletének vezetője). Egyetértés volt a résztvevők között arról, hogy a lexikális tudás helyett sokkal inkább a képességek lesznek a jövőben mérvadók, hiszen ezek segítségével tud a jövő munkavállalója alkalmazkodni az egyre gyorsabban változó igényekhez, állásformákhoz. Abban is egyetértés mutatkozott, hogy elengedhetetlen a digitális analfabetizmus minimálisra csökkentése.

A konferenciával párhuzamosan megrendezett Young Leaders’ Forum-on ugyanakkor a munkaerő transzformálódása mellett a mesterséges intelligenciának a jogi háttere is terítékre került. Azért fontos ez, mert bár ma már rendelkezésre áll a technológia, hogy nagyfokúan automatizált autókat helyezzenek a gyártók forgalomba (pl. Tesla Model S), az esetleges balesetek jogi háttere még nincs tisztázva. Éppen ezért fontos ma, hogy a sofőröknek muszáj figyelemmel kísérni az autó működését önjáró üzemmódban is, és nem olvashatnak újságot. Prof. Radim Polčak, a Masaryk Egyetem jogprofesszora szerint a

mesterséges intelligencinak soha nem lesznek jogai, így büntethető sem lesz.

Polčak azt is elmondta, hogy habár a jogászok szorosan együttműködnek az iparral és a fejlesztőmérnökökkel, nem szabad túl nagy hatást engedni számukra a jogalkotásban, és a jogászoknak a valóságnál mindig egy kicsit idealisztikusabbnak kell lennie, hogy ne specifikus, hanem általános jogszabályokat hozzanak.

Ezt olvastad már?  Káosz az időjárásban: megjósolható a megjósolhatatlan?

Hova tovább, AI?

Az látszik, hogy az egyre nagyobb internethasználat és a mesterséges intelligencia terjedése nagy hatással van, és lesz is a társadalmunkra. Abban, hogy hova is fejlődhet tovább az AI, Jan Romportl, a University of West Bohemia kutatója és a Young Leaders’ Forum előadója, valamint Elon Musk véleménye is nagyban hasonlít. A ma ismert mesterséges intelligencák egy-egy funkcióra vannak kihegyezve, például betűk felismerésére. Azonban rövid időn belül elérkezhetünk egy általánosabb, úgynevezett Artificial General Intelligence (AGI) megjelenéséhez, ami Musk szavaival élve „okosabb, mint a legokosabb ember a Földön”. Musk hozzáteszi, hogy éppen ezért az AGI megjelenése haszontalanná teheti az embereket. Szerinte „valamilyen szélessávú interfész az agyhoz lehet az, ami

hozzásegít az emberi és mesterséges intelligencia közötti szimbiózishoz,

és megoldja az ember haszontalanságának problémáját”. Ijesztőnek hangzik, de a számítógép feltalálásakor sem gondolta senki, hogy a hétköznapi ember tudná azt hasznosítani.

Források:
Elon Musk: Humans must merge with machines or become irrelevant in AI age, cnbc.com (2017.04.12)
AI will make life meaningless, Elon Musk warns, nypost.com (2017.04.12)
think.BDPST konferencia, Young Leaders’ Forum

Kép forrása: tesla.com

Wittmann Ádám

2015-ben a BME Gépészmérnöki Karán szereztem mechatronikai mérnöki alapdiplomát. Jelenleg a BMEn Villamosmérnök mesterszakán vagyok hallgató, emellett fejlesztőmérnökként dolgozom Budapesten. Különösképpen érdekel az autóipar és a közlekedési rendszerek jövője, jelenlegi fejlődési irányzatai, és ezeknek a társadalmi-gazdasági hatása, elfogadottsága. Jelenleg a mesterséges intelligencia autóipari alkalmazásaival foglalkozom.


Szólj hozzá elsőként!

Válasz írása

Az email címed nem lesz látható.