Az elmúlt 15 évben gyakran olvashattunk a BRICS országokról – gazdasági lapokban éppúgy, mint földrajz tankönyvekben. A Brazíliát, Oroszországot, Indiát, Kínát és Dél-Afrikát tömörítő gazdasági szervezet a Föld lakosságának 40%-át képviseli. Ránézésre mind az öt állam gyorsan fejlődő, iparosodott ország. Azonban ha megkapargatjuk a felszínt, jóval összetettebb képet kapunk.
A BRICS országok rövid jellemzése
Brazília Latin-Amerika legnagyobb gazdasága, mezőgazdasága és ipara is fejlett. Viszont a munkanélküliség és a szegénység is számottevő, továbbá a korrupcióval is meggyűlik a baja.
Oroszország vezető gazdasági hatalom, köszönhetően nyersanyag-készleteinek, ezenkívül pedig jelentős alumínium-exportőr. Mindazonáltal az emberi jogok terén elmaradott, és komoly probléma a szibériai területek elnéptelenedése is.
Indiát szokás a glóbusz legnagyobb demokráciájaként emlegetni. Azonban a lakosság 13%-a mélyszegénységben él, a szegények és gazdagok közötti különbség egyre nő, továbbá a korrupció, az analfabétizmus és a túlnépesedés is nagy kihívást jelent az ország számára.
Kína gazdasági tevékenysége híresen kiemelkedő, az egyik legnagyobb exportőr. Azonban a túlnépesedés és a növekvő szegénység az előzőekhez hasonló nagy probléma.
A Dél-afrikai Köztársaság nagyon gazdag ásványkincsekben. Azonban az öt állam közül ez az állam a legfejletlenebb: az ország a világ GDP-jének mindössze 0,5%-át adja, a lakosság közel 20%-a analfabéta és óriási a munkanélküliség.
A mezőnyből kiemelkedik Oroszország és Kína – mindketten tagjai az ENSZ Biztonsági Tanácsának, így nagyhatalmiságuk és globális befolyásuk megkérdőjelezhetetlen. (Ezzel szemben a másik három államról csak mint regionális hatalomról beszélhetünk.) Azonban a viszony korán sem felhőtlen a két állam között: egyrészt a néptelen Kelet-Oroszországba beáramló kínaiak miatt, másrészt Kína egyre élesebben körvonalazódó nagyhatalmi törekvései miatt.
Együttműködés az államok között
A gazdasági társulás 2006-ban jött létre, eredetileg mindössze négy állam együttműködésében – a Dél-afrikai Köztársaság 2010-ben csatlakozott hozzájuk. Az öt ország rendszeresen tart csúcstalálkozókat, melynek céljai a gazdasági, politikai és kulturális kapcsolatok ápolása; előbbiben különösen sikeresek. A BRICS legnagyobb eredménye a New Development Bank létrehozása. A 2015-ben útjára indított fejlesztési bank célja, hogy a Nemzetközi Valutaalap alternatívájává váljon. Ennek sikere azonban – az univerzalitás hiánya és az egyenlőtlen költségmegosztás miatt – erősen megkérdőjelezhető.
Számos fejlődő ország kíván csatlakozni a szervezethez, köztük Argentína, Egyiptom és Szíria; Indonézia és Törökország pedig már a szervezet tagjelölt államai.
Összegzés
A tagállamokban közös, hogy mindnyájan regionális nagyhatalmak, s hogy nem a nyugati civilizációhoz tartoznak. Gazdasági tevékenységük rendszerint – valamely területen – kiemelkedő. Azonban mindnyájan súlyos belső problémákkal küzdenek, melyek fejlődésük útját állják. Míg ezeket a problémákat nem küszöbölik ki, sem rövid, sem hosszútávon nem lesznek képesek nagyhatalommá válni. Sőt, együtt sem lesznek képesek olyan gazdasági súlyt képviselni, amelyre a szervezet hivatott.
Források:
New Development Bank: https://www.ndb.int/ (rögzítve: 2020. 05. 10.)
Földrajzi Adatbázis: http://fuggelek.foldrajzmagazin.hu/orszagcsoportok/brics/brics-osszehasonlitas/ (rögzítve: 2020. 05. 10.)
Bernáth Eszter: A 21. század feltörekvő országai: A BRIC-országok https://btk.ppke.hu/uploads/articles/6414/file/bernatheszter.pdf (rögzítve: 2020. 05. 10.)
Planet Wissen (2016): Indien – Land zwischen Armut und Aufbruch https://www.planet-wissen.de/video-indien–land-zwischen-armut-und-aufbruch-100.html (rögzítve: 2020. 05. 10.)
Kép forrása:
DW https://www.dw.com/en/have-the-brics-hit-a-wall/a-51182058
A cikk szerzője Pajor Angelika, a Budapesti Corvinus Egyetem nemzetközi tanulmányok szakos hallgatója és a Szent Ignác Jezsuita Szakkollégium szakkollégistája.
