A hobbitokról4 perc

New Line Productions / Northfoto

Zsákos Frodó, Csavardi Samu, és a többi félszerzet kalandjai az Egy Gyűrűvel mind a könyvekből, mind a róluk készült filmekből is mindenki által ismertek. Hatásuk még a tudományos világban is érződik, hiszen a Flores szigetén megtalált Homo floresiensis korai emberfajt a tudósok csak úgy emlegetik, a hobbit.

Az ember, mint faj kialakulása rendkívül régóta központi téma. Kezdve az ókori népek mitologikus eredettörténeteivel – például a Biblia teremtéstörténete – egészen a Darwin-féle evolúcióelméletig. A legújabb kutatások szerint az első Primáták (Főemlősök) ősei 65-70 millió évvel ezelőtt jelentek meg, miközben a Homo sapiens legkorábbi megtalált maradványa mindössze 195 000 éves. A kettő között eltelt fejlődés során rengeteg faj kihalt – sokat ismerünk, ám valószínűleg soknak a maradványai még felfedezésre várnak.

A Homo floresiensis jellemzői

2003-ban egy ausztrál-indonéz paleontológiai kutatás az indonéz Flores-szigeten a Liang Bua barlang feltárását végezte M. J. Morwood vezetésével. A tudósok megdöbbentő felfedezést tettek. Egy majdnem teljes apró termetű csontvázat találtak, azonban a vizsgálataik azt mutatták, hogy az egyed 30 évet élt. A csontváz egyedi jellemzői (a magassága mellett például a rendkívül kis agytérfogat és a testhez képest nagyméretű fogak) alapján 2004-ben új fajként írták le, és a megtalálási helyére utalva Homo floresiensisnek nevezték el, azonban – ahogy már említettem – hobbit néven ismeri a világ. A mai napig 12 különböző egyed maradványait találták meg, mind a Liang Bua barlangban.

A hobbit átlagos testmagassága alig haladta meg az 1 métert, tömege 30 kg körülire tehető. Az alacsony méret és a kis testtömeg a szigeti izoláció következménye lehet – egyes kutatók genetikai betegségként azonosítják, ám ezeket az elképzeléseket megcáfolták. A Homo floresiensis eredete sem tisztázott, illetve az is kérdéses, hogyan érkeztek a szigetre. A legnagyobb kérdés mégsem ez, hanem hogy hogyan voltak képesek eszközöket készíteni. A csontok mellett ugyanis a kutatók megmunkált kőeszközöket találtak, a hobbit agytérfogata viszont csupán 400 cm3-re tehető. Ez megegyezik a mai csimpánzokéval – korábbi paleontológiai szakkönyvek viszont a 600 cm3-t jelölték meg, mint az „eszközkészítés Rubiconját”. Ez is mutatja a lelet különleges jelentőségét.

Ezt olvastad már?  Így bizonyítsd az evolúciót – bárkinek

A hobbitok kora

A Homo floresiensis megtalált maradványai 100 000-60 000 év közé tehetők, megjelenésüket egy friss kutatás 190 000 évvel ezelőttre teszi. A XX. század végén még csak két fajt ismertek, ami az elmúlt 200 000 évben élt, azonban az elmúlt évek során a hobbit és a denisovai ember (szintén nemrég felfedezett Homo faj) megtalálásával megduplázódott ez a szám.

Jelenleg arról folyik a vita, hogy mikor és miért haltak ki. Az egyik álláspont a modern ember ideérkezésével köti össze a kihalást és 50.000 évvel ezelőttre teszi, egy másik azonban nagyjából 15.000 évvel ezelőtti kipusztulást vizionál, ennek okaként pedig egy vulkáni kitörést jelöl meg. A kérdés egyelőre megválaszolatlan, azonban jól mutatja, hogy milyen keveset is tudunk az ember fejlődéstörténetéről.

2003 jelentős év volt tehát a Gyűrűk Ura szempontjából. Bemutatták A király visszatért, a trilógia befejező részét, illetve Flores szigetén (Indonézia) megtalálták a hobbitok maradványait.

Források:
Gyenis Gyula (2001): Humánbiológia – A Hominidák evolúciója, Nemzeti Tankönyvkiadó
http://www.livescience.com/29100-homo-floresiensis-hobbit-facts.html
https://australianmuseum.net.au/homo-floresiensis

Kép forrása: New Line Productions / Northfoto

Kovács Bence

Harmadéves vagyok az ELTE-TTK Földtudományi alapszakán, az elmúlt félévben az Erasmus program jóvoltából a University of Groningen vendéghallgatója voltam. Mind a természet-, mind a társadalomföldrajz közel áll hozzám, a két ág közötti átmenetekben érzem legjobban magam. A jövőben a természeti jelenségek társadalomra gyakorolt hatásaival tervezek foglalkozni.


Szólj hozzá elsőként!

Válasz írása

Az email címed nem lesz látható.