Milyen különbségek vannak a kínai és a nyugati vezetési stílusok között? Hogy jönnek ehhez az egészhez a kínai hackerek? Mi kell ahhoz, hogy Kínában jó vezető legyél? És Nyugaton? Háromrészes cikksorozatunk ezekkel a témákkal foglalkozik. Górcső alá vettük a kínai és a nyugati vezetési hagyományokat, és megvizsgáltuk azt is, hogy vajon nekünk könnyebb-e helytállni keleten, vagy épp fordítva, egy kínai vezetőnek a nyugati kultúrában? A cikksorozat első, a kínai vezetéssel foglalkozó része következik.
A kínai vezetés alapjai
A kínai filozófia, vezetési gondolkodás alapjait könnyen megismerhetjük Szun ce kijelentésein keresztül, ezáltal megértve, hogy a modern kori, mai kínai vezetés milyen gyökerekből táplálkozik. A hadviselés törvényei c. művéből kiderül, hogy a háborúk kimenetelét alapjaiban határozza meg a hadvezér személye és attitűdje: bölcsessége, megbízhatósága, embersége, bátorsága és szigorúsága.
Emellett fontos szerepe van magának a törvénynek is (szabályok, rend, helyes úton való vezetés). Ehhez csatlakozik a hét alapelv, melyek mintegy szisztematikus szempontokként a mindenkori két szembenálló felet vizsgálják, s az eredmény alapján meghatározható, ki lesz a végső győztes az adott csatában.
Ezek nagyban segítenek a vezetési stílusok megértésében, mert ebből világosan látszik, hogy a kínaiak nagyon fontosnak tartják a másik fél elveinek, működésének megismerését. Rendkívül körültekintőek mindennemű tényezőre, melyek a vezetői döntést befolyásolhatják.
A hadviselés törvényei c. műből az is kitűnik, hogy a kínaiak nagy hangsúlyt fektetnek a tökéletességre, a hibátlanságra (aki hibázik, meghal az ellenség által, vagy leváltják a sajátjai). Egyrészt tehát fontosak egy vezetőnél az adott személy érdemei, kiválósága és képessége arra, hogy folyamatosan tökéletes eredményeket hozzon. Ezt akár totális, nyugati szempontból talán kegyetlennek tetsző maximalizmusnak is nevezhetnénk.
Konfucionista alapok
A konfuciánus filozófia szerint az emberek közötti kapcsolatok alapvetően egyenlőtlenek. Ebből az is következik például, hogy az idősebb személyeknek több tisztelet és elismerés jár, mint a fiatalabbaknak, s így van ez a vezetők között is. Ahogy az ember tanul, dolgozik, tapasztalatokat szerez, úgy kerülhet egyre magasabb hierarchiai szintekre. Mindezekhez márpedig idő szükséges, így tehát aki helyesen él, a korral mindig bölcsebb lesz.
„Kínában az ősöket nem csupán minden tudás forrásának tartották, hanem a nép identitásának alapját is jelentették, és ezért rendkívül tisztelték őket. […] A bölcs ember tanulmányozza az elődök szavait és tetteit, hogy gazdagítsa önmagát.”
Furtado
Ebből a logikából fakadóan tehát egy kínai vezető szava csaknem megkérdőjelezhetetlen, legfeljebb a döntés eredménye cáfolhat rá.
Az aranykor igazsága
Az utóbbi két évezredben hatalmas különbség Kína és a Nyugat között, hogy Kínában az igazságot nem természetfölötti erőktől vagy istentől származtatták, hanem a Három dinasztia ideális aranykorát tekintették viszonyítási alapnak (Hszia-, Sang- és Csou-dinasztiák). Emiatt a tanult emberek, s így a vezetők is folyamatosan tanulmányozták a történelmet, azokból példákat és jó gyakorlatokat merítettek.
„A jó hadvezér nem harcias,
Lao ce
a jó harcos nem haragos,
a győzni-tudó nem támad,
a vezetni-tudó alázatos:
ez a nem-küzdő erény,
az irányító erő,
a természet szolgálata,
az ősi vezető.”
Az idézet jól mutatja azt, hogy a történelmi hagyományokhoz visszanyúló vezetők miből meríthettek. Az ősi írásokban sokszor olvasni hasonló erkölcsi magasságokról. A kínaiak számára ezt a morális kiválóságot jelentette az aranykor, melynek vizsgálatával a vezetők megtanultak hosszú távra tervezni, nem kapkodni, sokkal megfontoltabbak lettek a nyugati vezetőknél.
Ezen gyakorlatok radikálisan megváltoztak az utóbbi 100-150 évben a nyugati eszmék Kínában történő elterjedésével, ezt a problémakört azonban részletesen a következő cikkünkben fejtjük ki.
A kínai kultúra és a hackerek
Szun ce művében külön fejezetet szentelt a kémeknek, ami különösen figyelemreméltó, hiszen köztudott a mai kínai hackerek, ipari kémek hatékony és erőteljes „munkássága” a globális világban. Szun ce úgy gondolta, hogy a kémeknek jár a legtöbb fizetés, ugyanis ők a legfontosabb érintettjei egy vezetőnek.
Azonban a kém jelenléte sem önmagában fontos: tökéletesen illeszkedik abba az ideológiába, miszerint egy vezetőnek minél jobban meg kell ismernie a másik fél működését, motivációit, a körülményeket. Tehát az előre-tudás megléte miatt a kémkedés már évezredek óta fontos része a kínai vezetői döntéshozatalnak, kulturálisan elfogadott, sőt, értékes tényező.
Cikksorozatunk következő részében a nyugati vezetési stílust mutatjuk be, hogy aztán összehasonlíthassuk a kínaival, és megvizsgálhassuk, hogy kölcsönösen adaptálhatók-e ezek a módszerek.
Források:
MEK, 2019a. Lao ce: Tao Te King – Az út és az erény könyve. [online] Elérhető: http://mek.oszk.hu/00100/00191/00191.htm
MEK, 2019b. Szun ce: A hadviselés törvényei. [online] Elérhető: http://mek.oszk.hu/01300/01345/01345.htm
Peter, Furtado, 2014. Nemzettörténetek – Hogyan alakult ki a nemzetek identitása? Budapest, Móra Könyvkiadó Zrt.
Szabados László, 2015. Kínai vezetési stílus – Miért működik jól? [online] Elérhető: http://www.cons.hu/archivum/hr/kinai-vezetesi-stilus-miert-mukodik-jol/
