A Naprendszer szíja, avagy a kisbolygóöv II. – A kisbolygóöv keletkezése és felépítése5 perc

kisbolygóöv keletkezése
Forrás: wookiepedia.com

Mielőtt egy képzeletbeli kirándulás keretében bebarangolnánk a kisbolygók felszínét, érdemes messzebről is szemügyre venni otthonukat, az aszteroidaövet. A tudományos-fantasztikus filmeknek ugyanis jellemző motívuma, hogy egy űrhajópilótának halált megvető bátorságról tanúságot téve át kell repülnie egy kisbolygómezőn. De vajon hogy épül föl egy ilyen övezet? Mennyire veszélyes valójában átrepülni rajta? Milyen volt a kisbolygóöv keletkezése?

Semennyire. A filmkészítők ugyanis alaposan mellényúltak, mikor kisbolygóövet igyekeztek illusztrálni: ellentétben például azzal, amit ábránk sugall, gyakorlatilag csak a nagy ürességet tapasztalnánk, amennyiben űrjárművünkkel a Mars és Jupiter közti térségben kalandoznánk. Az átlagosan körülbelül néhány kilométeres kőtömbök közötti távolság ugyanis több tíz- vagy százezer kilométer. Egyikről nézve a másik legjobb esetben is csillagszerűnek tűnik, semmi többnek. Ez tulajdonképpen nem annyira meglepő, hogyha arra gondolunk, hogy az aszteroidaövben keringő égitestek tömege együttesen is csupán nagyjából százada a föld tömegének.

A kisbolygóöv keletkezése

Ettől függetlenül azért érdekes, és néhány vonásában a mai napig rejtélyes kérdés, hogy miként keletkezett ez a régió. Az egyik első elmélet szerint valójában itt is egy olyan bolygó keringett, mint például a Mars, viszont valami hatalmas kozmikus katasztrófa keretében (vélhetően ütközés egy hasonló méretű objektummal) szétrobbant, és mára csupán a darabjait látjuk. A gondolat nem teljesen ördögtől való, hiszen a legmodernebb elméletek szerint Holdunk is egy hatalmas becsapódásból jött létre, melynek során óriási mennyiségű kőzet szakadt ki bolygónkból. Ennek nyoma viszont a Föld-Hold esetében ki is mutatható. Utóbbi anyagi összetétele szinte teljes mértékben megegyezik bolygónk kérgéével alátámasztva az elképzelést, hogy “onnét való”. A kisbolygókra ez nem igaz: kémiai fölépítésük viszonylag változatos, ami nehezen volna megmagyarázható akkor, ha ugyanazon objektum szilánkjai lennének.

A fenti ítélet azonban kissé hirtelen hozott: bár az aszteroidák nem mind egy tőről származnak, sok olyan kis égitestről tudunk a térségben, amik bizonyítottan egy néhány millió éve fölrobbant kisbolygó maradványai. Ezek úgynevezett kisbolygó-családokat alkotnak. Kémiai összetételük mellett hajaznak egymásra még abban, hogy Nap körüli pályáik is meglehetősen hasonlók.

A kisbolygók összetétele

Ha már ennyi szó esett az anyagi összetételről, érdemes kissé ezt a kérdéskört is jobban megvizsgálni. Az aszteroidaöv objektumainak túlnyomó hányada “szenes”, vagyis elsősorban szénvegyületek alkotják őket. Felszínük viszonylag kevés napfényt ver vissza, leginkább az övezet külső gyűrűjében helyezkednek el. Szintén gyakoriak a különféle szilikátokban gazdag égitestek, melyek már jobban tükröződőek és elsősorban a kisbolygóöv belső zónáját népesítik be.

Ezt olvastad már?  Összetartó magyarok a világ legjobb egyetemein

A fölosztás azonban nem ennyire egyszerű. Egyrészt mert a különböző osztályokba tartozó aszeroidák természetesen nem különülnek élesen a térben, másrészt mert léteznek egyéb típusok is. Ezek fémekben vagy bazaltokban gazdag aszteroidák, sőt, mint azt az utóbbi évek megfigyelései bizonyítják, akár jeges kisbolygók is, melyek esetenként párolgásnak indulva üstökössé alakulhatnak. Ez utóbbi tény azért meglepő, mert a korábbi elképzelések szerint az üstökösök kivétel nélkül a Naprendszer külsőbb régióiból sodródtak be Földünk közelébe.

A kisbolygóöv felépítése

Hogyha valaki vetne egy pillantést egy olyan térképre, mely az aszteroidák pillanatnyi helyzetét mutatja napkörüli pályájukon, valószínűleg nem venné észre, de vannak a kisbolygóövben olyan sávok, melyek alapvetően néptelenek. Ezek létezéséről bő száz éve tudomásunk van, de csak a múlt század kilencvenes éveiben derült fény arra, hogy mi űzte el innét a kisbolygókat. A jelenség hátterében a korábban már említett rezonancia áll: bizonyos régiók különösen ki vannak téve a Jupiter ismétlődő gravitációs háborgatásainak, és így elnéptelenedtek.

De akkor mi is a kisbolygóöv eredete?

Cikkünkben elegánsan megkerültük azt az alapvető kérdést, hogy miként jött létre ez a térség a maga aszteroidáival. A jelenlegi teória arról ad számot, hogy egy soha meg nem született, tehát lényegében elvetélt bolygó visszamaradt morzsáit látjuk. A galibát itt is a Jupiter markáns tömegvonzása okozta. Szimulációink szerint a bolygó akár földtömegű is lehetett volna, de “alapanyagának” nagy része az évmilliárdok alatt kilökődött a kérdéses tartományból.

Az előző és jelenlegi cikkben foglaltak fölvázolása után nem maradt más hátra, mint hogy egészen közelről is megvizsgáljunk egy ilyen aszteroidát. A képzeletbeli expedíció kalandos lesz, eredményei pedig megdöbbentők: a kisbolygóknak sokkal több köze lehet hozzánk, emberekhez, mint azt annak idején gondoltuk volna.

Kép forrása: wookiepedia.com

Deme Barnabás

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem negyedéves csillagász hallgatója, emellett a Szent Ignác Jezsuita Szakkollégium lakója vagyok.


Szólj hozzá elsőként!

Válasz írása

Az email címed nem lesz látható.