A tárgyalóterem pszichológiája

Mi történik, hogyha a tárgyalóteremben zajló történéseket nem a jog vagy a személyes érintettség, hanem a pszichológia „szemüvegén” keresztül vizsgáljuk meg? Milyen a bíró és a perben álló felek viszonya? Hol a bíró helye a hazai peres eljárásban? Milyen metakommunikációs csapdák nehezítik az igazságszolgáltatás eredményességét?

Az igazságszolgáltatás értelmezhető egyfajta szolgáltatásként, melyet az állam nyújt polgárai számára, s melynek elsődleges célja az igazság megtalálása a konfliktusok feloldásán keresztül. Az alábbiakban a hazai igazságszolgáltatást jellemző, pszichológiai szempontból érdekes problémák elemzése következik, melyek megjelenése ugyan nem törvényszerű, de gyakoriságuk okán figyelmet érdemelnek.

Bírócentrikusság

A hazai eljárásjogok köztudottan bírócentrikusak. Minél nagyobb szerepet szán egy jogrendszer a közhatalom képviselőjének, az eljárás óhatatlanul annál paternalisztikusabbá válik. A bíró nemcsak, hogy vezeti a tárgyalást, de az egész eljárás központi figurája. Az „apabíró” jelenség felerősíti a felek gyermeki énjét, ami nemcsak metakommunikációs csatornákon keresztül érzékeltetheti hatását, hanem akár a tárgyalóterem rendjének felbomlásához is vezethet. Ezzel szemben az angolszász jogrendszerekben a bírák szerepe kevésbé jelentős. Jó példa erre, hogy itt a tanúkat az ellenérdekű felek hallgatják ki.

A metakommunikációban rejlő veszélyek

A direkt verbális kommunikáción túlmutató kommunikációs formák akarva-akaratlanul befolyásoló erővel bírnak. A hangsúly, a hanghordozás, a mimika, a testtartás mellett még a tárgyalóterem berendezése, elrendezése is kódolt üzenetet közvetíthet. Az emberiségben mélyen gyökeret vert, hogy az a felsőbbrendű helyzetben lévő, akinek magasabban van a feje. Az igazságszolgáltatás keretében mindez úgy jelenik meg, hogy a bíró pulpitusa többnyire a feleknél magasabban helyezkedik el.

Fokozza a feszültséget, hogy az ellenérdekű felek a tárgyalás során egymással szemben foglalnak helyet, ami a frusztráció-agresszió elmélet alapján egy ördögi kör kialakulásának katalizátora lehet, hiszen a frusztráció agressziót szül, az agresszió pedig fokozza a frusztrációt.

Pszichológiai terhelés

Minden hivatásnak megvannak a maga pszichológiai veszélyei, nincs ez másképp a bíráskodás tekintetében sem. Nehéz, felelősségteljes munkáról van szó, mely fokozott pszichés terheléssel jár. A bírák a tárgyalás alatt – a repülésirányítókhoz hasonlóan – időhiányos helyzetben hoznak meg sorozatdöntéseket. A gyors döntések mellett szintén megterhelő, hogy a bíró nemcsak rengeteg emberrel kerül interakcióba egy átlagos munkanapon, hanem egyidejűleg is számos emberre kell odafigyelnie.

Kevés olyan hivatás van, ami a bíróihoz hasonlóan közvetlen és súlyos hatással van mások életére, ami óriási felelősséget jelent. A nagy felelősség pedig tartós stresszel járhat, melynek eredményeként a személyiség sérülékenyebb pontjai előtérbe kerülhetnek.

A tárgyalóterem pszichológiája „szemüvegén” keresztül az igazságszolgáltatásban a bírót központi, apáskodó szerepben látjuk; az ügyfelek alárendelt helyzetben vannak, kiszolgáltatva metakommunikációs hatásoknak, a bírói hivatással járó pszichés terhelésnek pedig ismerjük az okait és nem lepődünk meg következményein.

Forrás

Fekete Mária-Grád András (2012): Pszichológia és pszichopatológia jogászoknak, Budapest: HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., 440-450. o.

KépOlympia law PC / Flicker