Alkalmazkodó növények3 perc


Az evolúció során nem csak az ember alkalmazkodott a környezetéhez, hanem a minket körülvevő legtöbb élőlény is. Vajon milyen módosulatokkal vészelik át a növények, a kedvezőtlen körülményeket? Miért nem fullad meg a vízben álló fa?

A gyökérzet alkalmazkodása

A növények számra az egyik legfontosabb tápanyag a nitrogén, amely a légkör 78 %-át teszi ki. Ezt viszont a légkörből a legtöbb növény nem tudja felvenni. Ezért a hüvelyesek családjában gyakran találkozunk az úgynevezett gyökérgümőkkel. Ez egy olyan módosult gyökér amely segítségével a növény a légkör elemi nitrogénjét számára hasznosítható nitrogén vegyületté alakítja, ezáltal a növény értékes nitrogénhez juthat.

A nitrogénnél még fontosabb a levegő egy növény számára. A talajnak bizonyos százaléka tartalmaz levegőt, azonban ha tartósan víz járja át a talajt, akkor a növény megfullad.

Azokon a területeken, ahol előfordulhat tartós vízborítás, ott a növények úgynevezett légzőgyökereket hoztak létre, ahogy a fenti képen látható mocsárciprus is.

Ezek a talajfelszínt áttörve a növény elzárt szerveihez juttatnak levegőt a bennük lévő alapszöveten keresztül.

Ritkán láthatunk légzőgyökereket, van viszont egy gyökérfajta, amellyel már mindenki biztosan találkozott, ez pedig a karógyökér. A sárgarépa és annak fogyasztható része például ilyen. A répa, mint gyökérrész a kedvezőtlen körülmények átvészelésének érdekében vastagodott meg. Erre azért van szüksége, mert a növény itt raktározza a tápanyagokat, amelyeket a későbbiekben hasznosít.

A levelek alkalmazkodása

Először is nézzünk egy manapság is igen népszerű növénycsoportot, a pozsgás levelűeket! Ezek levele vastag, megdagadt, ugyanis gazdag a vízraktározó alapszövetekben. Szárazság esetén ebből a raktárakból meríthet a növény.

Ezt olvastad már?  Évszakok az emberi szervezetben

Egy másik növénycsoport, a kaktuszok levelei tüskékké alakultak és ezáltal képesek csökkentik a párologtató felületüket.

Kettős hasznát látják tehát a kaktuszok hegyes tüskéiknek: egyrészt a száraikban raktározott nagy mennyiségű vízhez más állatok nem férnek hozzá és a leveleken keresztül sem párolog el az.

A legtöbben már az óvodában hallottunk, a rovar evő növényekről. Nos ezeknek rendszerint a levelei “eszik meg” a rovarokat. Ennek a speciális csoportnak több fajtája van, ezek közül egyik a légyfogó levélmódosulat, a kancsóka. Nem véletlenül kapta ezt a nevet: kinézete egy kancsóra hasonlít leginkább.

nepenthes_talangensis.jpgA kancsó széle csuszamlós viaszborítású, így a rászálló rovarok beleesnek a kancsóba, melynek az alján emésztőnedvet tartalmazó folyadék található. A lebontott hasznos vegyületek pedig felszívódnak az emésztőnedven keresztül a növény belsejében.

Ezek csak kiragadott példák a növények végtelen sokszínűségéből, de már ezekből is látszik, hogy a növények milyen izgalmasan alkalmazkodnak a környezet változásaihoz. Talán izgalmasabban is, mint maga az ember.

Forrás: Dr. Erős-Honti Zsolt: A kertészeti növények alaktana, BCE Kertészettudományi kar, 2012

Képek forrása: Pannon Carnivora // Nepenthes talangensis

Hegyeklánya // OrszágAlbum

Herbert Áron

A Szent István Egyetem végzős kertészmérnök hallgatója és a Szent Ignác Szakkollégium tagja vagyok. Korábban gyakornokoskodtam a Földművelésügyi Minisztériumban, jelenleg a Garam-menti értékfeltárás egyik vezetője vagyok.


Szólj hozzá elsőként!

Válasz írása

Az email címed nem lesz látható.