A kereskedés és tőkepiac világa a kívülállók számára elsőre riasztónak és misztikusnak tűnhet, ám a helyzet korántsem ilyen misztikus. A tőkepiacra való belépés és az
Nap mint nap találkozunk vele, mégsem ismerik sokan, a „szegények adójának” is hívják, és egy 20. századi vívmány. Igen, ez az általános forgalmi adó, vagy más néven hozzáadottérték-adó. Az alábbiakban betekintést nyerhetünk az Áfa magyarországi szabályozásába.
Bevásárlás során gyakran tapasztaljuk, hogy a konkrét bevásárlási listánk ellenére nagyobb kosárral jövünk ki a boltból. A többletvásárlást rendkívül sok tényező befolyásolhatja (illatok, színek, kondíció etc.), így most kigyűjtöttünk 9 olyan trükköt, amit nem szívesen adnának tudtunkra a marketingesek.
A képlet a gyakorlatban 3 adat előállítását/alkalmazását igényli (a példa magyar viszonylatban értendő). Az adatinputok helyes kiválasztása függ a vizsgált piactól, részvénytől és iparágtól. Érdemes
Az 1960-as évek közgazdász tudósai az alábbi kérdésekre keresték a választ: Mi történik a tőkepiacon, ha minden befektető a Markowitz-portfólióelmélet szerint dönt? Milyen feltételek mellett lesz egyensúly? Mik a jellemzői ennek az egyensúlynak?
Az ünnepek táján akár vendégként, akár vendéglátóként kell helyt állnunk, jó, ha felkészülünk a megfelelő protokollszabályokból. Aki igazán adni akar magára és az illemre azok
Sokat hallani a jobbnál jobb startupok, egyéni vállalkozások, éttermek felbukkanásáról Budapesten. Ennek hátterében viszont kellő mértékű előkészület, kutatás, és komoly tervezési munka áll. Nézzük, mégis miből áll össze egy frappáns üzleti terv!
Valljuk be, első látásra nem könnyű megérteni az Európai Unió vezetőségi szerveinek struktúráját, törvényhozási módszereit, folyamatát. Ilyen a tagállamok közötti adózás szabályozása is. A közös uniós jogharmonizációról, az adók kirovásáról, és a fair uniós adózás működéséről az alábbiakban olvashatunk.
Ha a közgazdaságtant említik az utca emberének, akkor vagy a pénz, vagy a GDP az a szó, amely előbb-utóbb fel fog merülni. Igen gyakori kritika éri a közgazdászokat, hogy csak egyetlen számmal, a bruttó hazai termék értékével kívánják megmérni egy adott ország teljesítményét. A kritika jogos, pedig nem a GDP az egyetlen mutató. De vajon vannak-e egyáltalán olyan indexek, amelyek képesek figyelembe venni humán tényezőket, és árnyaltabb statisztikai képet adni egy gazdaság fejlődéséről?
