Nap mint nap találkozunk vele, mégsem ismerik sokan, a „szegények adójának” is hívják, és egy 20. századi vívmány. Igen, ez az általános forgalmi adó, vagy más néven hozzáadottérték-adó. Az alábbiakban betekintést nyerhetünk az Áfa magyarországi szabályozásába, kulcsaiba, és megismerhetjük annak egyszerű, hétköznapi bevallói számítását.
Az értékesítési és forgalmi adók közül az Áfa összegét a gazdasági tevékenységet végző (eladó, vagy szolgáltatást nyújtó) személy köteles befizetni, viszont az áfa összegét a fogyasztóra hárítja át. Ezért az Áfa a közvetett adók csoportjába kerül, hiszen az adófizető és adóalany személye elválik egymástól. Az adóalap az ügylet szolgálatóját megillető pénzösszeg, tehát az értékesítési, eladási (nettó) ár.
Az adóalapba beletartozhatnak olyan harmadik fél által az adóalanynak fizetett tételek, amelyek kifejezetten az ügylet teljesítéséhez kapcsolódnak -például gyógyszervásárlás esetén az OEP által nyújtott támogatás-, vagy jövedéki adó, illetékek vagy éppen járulékok. Ebben az esetben jogosan merül fel a kérdés, hogy akkor most az adót még további adófizetés követheti? A válasz ez esetben igen. Valóban az úgynevezett ABC (alkohol, benzin/üzemanyag, cigaretta/dohányáru) termékek esetén kirótt jövedéki adón felül például áfát is kell fizetni, ahol az adóalapba a jövedéki adó, vagy vám is beletartozik, tehát az adót adóztatják többek között.
Magyarországon jelenleg az általános áfakulcs 27%, amivel rekordnagyságú az Európai Unióban, de nem szabad figyelmen kívül hagyni a kedvezményes 18 és 5%-os áfakulcsokat, valamint az áfamentes termékeket, szolgáltatásokat sem.
Kivételek
Fő szabályként a 27%-os áfakulcs minden szolgáltatásnyújtásra, illetve termékértékesítésre kiterjed, kivéve a törvényben meghatározott eseteket, ahol az alábbi kedvezményes adókulcsok kerülnek alkalmazásra.
18%-os kedvezményes áfakulcs alkalmazása köteles az Áfa törvény 3/A számú mellékletben felsorolt szolgáltatások, termékek esetén. Ilyenek például a tej (a friss tej nem); kereskedelmi szálláshely adás; étel- és helyben készített italforgalom vendéglátásnál; liszt/gabona alapú péksütemények; valamint az internet-hozzáférési szolgáltatás.
5%-is szintén kedvezményes adókulccsal történő számítás kötelező bizonyos orvosi eszközök; könyv, napilap; friss tej; madártojás; sertéshús; vagy éppen gyógyszerek, gyógyhatású készítmények értékesítése esetén.
Érdekesség, hogy emellett többek között az oktatási tevékenység, vagy a sportolással, testedzéssel kapcsolatos szolgáltatásnyújtás, amelyet közszolgáltató -ilyen minőségében – teljesít, vagy közhatalmi tevékenység nem eredményez áfa kötelezettséget.
Ezeket követően az adókötelezett az alábbi tényeket figyelembe véve végzi a visszaigénylést (figyelem, a visszaigénylés nem egyezik meg a levonással!). Áfa visszaigénylés akkor merül fel, ha egy adott időszakban a levonásba helyezett adó meghaladja a fizetendő adó összegét. Ekkor a fennmaradó részt van lehetősége az adóalanynak visszaigényelni. Azaz kiszámolja a levonható áfát, a fizetendő áfát, a megosztandó és le nem vonható áfa értékeket, a megosztást követően pedig a fizetendő áfa és levonható áfa különbözeteként megkapja a visszaigényelhető/fizetendő áfa értékét. Az említett feltétel mellett a visszaigénylést akkor kérelmezheti az adókötelezett, ha a visszaigényelhető áfa meghaladja havi bevallás esetén az 1.000.000 Ft-ot, negyedéves bevallásnál a 250.000 Ft-ot, míg éves bevallás esetében az 50.000 Ft-ot.
Látható tehát, hogy nem is olyan bonyolult az áfa hétköznapi alkalmazása. Hogy tudjuk, hogy a valódi, bruttó árat fizettük a kereskedőnek, szolgálatónak; mindig ellenőrizzük a bizonylat, -kérés esetén- az áfás számla valódiságát.
Felhasznált forrás: 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról
Kép: 4liberty
