Az iskolai zaklatás a közösség minden tagjára hatással van

Ha felidézünk egy iskolában eltöltött napot, biztosan lesz olyan momentum benne, amikor valakit bántalmaztak, zaklattak, kiközösítettek. A zaklatás leglátványosabb résztvevői az aktív tagok, de igazából valamilyen formában az egész közösség részt vesz a kiközösítésben. Olyannyira, hogy a későbbi életükre is kihatással van a zaklatás. Még szerencse, hogy a pedagógus nagyon sokat javíthat a helyzeten.

Az iskolai zaklatás nem más, mint az a jelenség, mely során egy vagy több diák folyamatos, hosszú időn keresztül ismétlődő negatív cselekvéseknek van kitéve. A zaklatásnak nagyon sok fajtája lehet a verbális agressziótól kezdve a testi agresszión át a szociális bántalmazásig. A résztvevőket tekintve is sokszínű, hiszen vannak a zaklatók és áldozatok, valamint a zaklatásról valamilyen véleménnyel rendelkező szemtanúk.

A zaklatás szereplői

Az áldozatok általában rendelkeznek valamilyen különleges külső adottsággal, például kövérek, szemüvegesek, vörös hajúak, más bőrszínűek, alacsonyabbak vagy éppen gyengébb fizikumúak. A családi hátteret tekintve az áldozattá válók körében gyakran előfordul, hogy egykék vagy késői gyerekek, és hogy túlóvó szülői háttér jellemzi őket. A többi diákhoz képest szorongóbbak, elővigyázatosabbak, érzékenyebbek és csendesebbek. Továbbá önértékelési és kommunikációs zavaraik lehetnek.

A zaklatókra általában jellemző az impulzivitás és az agresszív viselkedés. Számukra elég fontos a hatalom, magas a dominanciaigényük, és fontos, hogy ezt mások előtt is demonstrálják. Kognitív és szociális intelligenciájukról is elmondható, hogy igen magas, mivel képesek kiválasztani a legmegfelelőbb áldozatot. A társadalmi kapcsolatokról alkotott képük viszont torz, a nyelvi képességeik pedig éretlenek (ezért gyakoribb a fizikai bántalmazás). A zaklató áldozatok azok, akik időnként áldozatok, más helyzetben viszont ők maguk a bántalmazók.

A szemtanúk szintén lényeges szerepet töltenek be az iskolai zaklatás folyamatában. Igaz, hogy az agresszív viselkedést mindannyian kívülállóként szemlélik, abban azonban különböznek, hogy ki kinek a pártján áll. Van köztük olyan, aki a bántalmazót támogatja. Ő, ha nem is áll be a fizikai bántalmazásba, az agresszióval kapcsolatos attitűdje pozitív. A szemtanúk másik csoportja az áldozat mellett áll. Többségükben elutasítják az erőszakot, viszont nem kelnek az áldozat védelmére, nehogy ők is az agresszió áldozatává váljanak. A védelmezők kiállnak az áldozat mellett. Rájuk jellemző a magasfokú empátia, és a biztonságos anyai kötődés. A tétlen szemlélők csoportja pedig úgy tesz, mintha észre sem venné, mi zajlik körülötte.

A közösség minden tagjának életére kihatással van a zaklatás

Az áldozatok pszichoszomatikus tüneteket (gyakori fej- és hasfájás, hasmenés stb.) mutathatnak, romlik az önbecsülésük, nő a szorongásuk, és hiányosan fejlődnek szociális készségeik. A zaklatókra jellemző a deviáns csoportokhoz sodródás, valamint a gyakoribb drog- és alkoholfogyasztás. Akik egyszerre zaklatók és áldozatok is, mindkét csoport tüneteit mutatják.

A közösség többi tagja is részesül a hátrányokból, ugyanis az ő szociális készségeik is romlanak, ahogyan az iskolához és tanuláshoz való viszonyuk is.

Megoldási lehetőségek

Az első lépés a megoldás felé minden esetben az, hogy beszélünk róla. Ez főleg középiskolásoknál nagyon hasznos, ahol például osztályfőnöki órán lehet elővenni a témát. De a pedagógusok részéről minden más korcsoportban is fontos a nyílt, egyértelmű kommunikáció, valamint a keretek megteremtése és betartása. 

Ezen kívül (főleg külföldön) jól bevált prevenciós és intervenciós programokat is alkalmaznak. Ezeknek a programoknak részét képezi például a hatékony tanulási környezet megteremtése, vagy a délutáni foglalkozások lehetőségének biztosítása. A gyerekek számára szervezett drámajátékok, sportfoglalkozások, szociális kompetenciát fejlesztő csoportos foglalkozások szintén segítenek az iskolai zaklatások megelőzésében és kezelésében.

Az iskolai zaklatás tehát egy egész közösség közös problémája. Mindenki részt vesz benne, és mindenki részesül negatív hatásaiból. Ez ellen sokat tehet a pedagógus, ha beszél róla, és ha alkalmazza a külföldön már jól bevált módszereket.

Forrás: Nagy Ildikó, Körmendi Attila és Pataky Nóra (2012). A zaklatás és az osztálylégkör kapcsolat. Magyar pedagógia, 112. évf. 3. szám 129–148.

Kép: flickr.com / clement127