A Humán Tudományi OTDK hagyományosan is az egyik legnagyobb hallgatói létszámot bevonzó konferenciának tekinthető. Ez idén sem volt máshogy, ugyanis a programra 21 intézményből 443 dolgozatot neveztek, Magyarországon és határon túl élő magyar hallgatók egyaránt. Ezen felül középiskolások, határon túli hallgatók és oktatók, illetve érdeklődők is részt vehetnek az eseményen. Az én meglátásom szerint ebből nem is volt hiány, ugyanis számos vendéggel volt lehetőségem beszélgetni, akik egyszerűen csak kíváncsiak voltak egy adott témára, emiatt választottak egy bizonyos tagozatot.
Ami engem illet, az Orientalisztika I. és II. tagozatokat választottam, így a továbbiakban ezen tagozatok előadásairól mutatok be néhány részletet.
Exofónia kortárs japán és magyar irodalmi példákon keresztül
Tóth Julianna Nikolett, az Eötvös Loránd Tudományegyetem japanológia mesterszakos hallgatója első helyezést ért el az Orientalisztika I. tagozatban. Kutatásában egy olyan jelenséget vizsgált, mely az 1980-as évektől kezdve a kivándorló írók csoportján belül egyre hangsúlyosabbá vált, az írók ugyanis egyre inkább elkezdték a nem anyanyelvi nyelvérzékelésből fakadó kreatív írói játékokat alkalmazni. A 2000-es években német, japán és angol nyelvterületen is születtek tudományos munkák, amelyek az exofónia kifejezéssel írták le ezt a jelenséget.
Magyarországon azonban az exofónia kérdését nem sokat vizsgálták, így Julianna munkája egy áttörést eredményezhet a hazai irodalomtudományban. Az ELTE hallgatója arra kereste a választ, hogy lehet-e a magyar és japán irodalomban is hasonló exofón irodalmi sajátosságokról beszélni, illetve hogy ezen hasonlóságok pontosan milyen formában jelennek meg.
Kereszténység, mint sikertörténet? Dél-Koreában igen!
Fábian Armin Vincentius, az Eötvös Loránd Tudományegyetem koreai alapszakos hallgatója a modern dél-koreai kereszténység jellemvonásait vizsgálta kutatásában. Ennek érdekében a tavalyi év során Dél-Koreába utazott, ahol összesen 9 interjút készített vallási vezetőkkel: beszélgetett többek között katolikus jezsuita atyákkal, Dél-Koreában szolgáló külföldi papokkal, de ortodox, anglikán és presbiteriánus papokkal és lelkipásztorokkal is.
Dél-Koreában a kereszténység nemcsak történelmi, kulturális vagy művészeti szemszögből nézve értékes, hanem a kortárs társadalmi hatások tekintetében is. A Dél-Koreából származó misszionáriusok száma ugyanis a világon az egyik legnagyobb, így hosszú távon a keresztényéget érintő dél-koreai folyamatok akár más országok vallási elképzeléseire is kihatással lehetnek.
Finnország egyik legizgalmasabb kisebbsége
Kiss Orsolya, az Eötvös Loránd Tudományegyetem keleti nyelvek és kultúrák alapszakos hallgatója a finnországi tatár kisebbséget, mint kétnyelvű közösséget vizsgálta, ezzel pedig különdíjat nyert el az OTDK-n.
Finnországban jelenleg körülbelül 600 fős tatár közösség él. Kuriózum, hogy egy ilyen kis közösség miként tudta nemzedékeken keresztül megőrizni anyanyelvét és kultúráját. Kiss Orsolya nemcsak a témában jelentős műveket használta fel, hanem több alkalommal el is látogatott ezen közösséghez, hogy mélyinterjúk által megismerje a kisebbségi lét és a kétnyelvűség részleteit.
Mongol lószerszámok? Etimológiai szótár hiányában is…
Gombkötő Bence, a Szegedi Tudományegyetem altajsztika mesterszakos hallgatója első helyzetést ért el az Orientalisztika II. tagozatban. Kutatásában egy már korábban is vizsgált jelenséget – a mongol lószerszámokat – elemezte egy új megközelítésből, nyelvészeti irányból.
Gombkötő Bence a már meglévő elemzéseket gyűjtötte össze, a korpuszt pedig további kifejezésekkel bővítette. Ezen felül nyelvészeti módszereken keresztül vizsgálta meg az adott kifejezéseket. Ezáltal sikerült választ kapnia arra, hogy honnan is ered a mongol lovas terminológia. Észrevehető az erős török hatás – például a szíj és heveder neveknél -, azonban a legfontosabb szerszámok nevei belső, mongol keletkezésűek. Érdekes látni tehát az eredetiséget olyan eszközök esetében, mint a vezetőszár, kengyel, kantárszár, gyeplő vagy nyereg.
Hangtani változások a japán nyelvben angol jövevényszók esetén
Nagy Renáta, a Károli Gáspár Református Egyetem japanológia mesterszakos hallgatója második helyezést ért el kutatásával az Orientalisztika II. tagozatban. A japánul tanulók körében egyik sarkalatos probléma az angol eredetű jövevényszók kiolvasása, megértése és helyes kiejtése. Ez az angol és a japán nyelvek eltérő hangrendszeréből ered. Ahhoz, hogy az adott jövevényszó illeszkedni tudjon a japán nyelvhez, hangtani változásokon keresztül megy át.
Nagy Renáta célja az volt, hogy kutatása által könnyebb megértést biztosítson a külföldi nyelvtanulók számára, mind a szavak jelentésének megértésében, mind pedig a helyes kiejtésében. Véleménye alapján szabályszerű és rendszerezhető hangtani változásokról van szó, így megfelelő gyakorlat mellett nem jelentenek majd kihívást a jelenlegi nehézségek.
A TudományON számára egy nagy tanulságot eredményezhet az esemény: vagy klónozni kell az adott tudósítót, vagy két tudósítóra van szükség a Humán Tudományi Szekció esetében. Olyan magas ugyanis a szekciók száma, annyi érdekes előadás születik, illetve annyira sok fakultatív programra kerül sor a Szekció során, hogy a következő alkalommal érdemes a szerkesztőségnek is több emberrel erősítenie.
Nagyon örülök, hogy részese lehettem ennek az „ünnepnek”. Az érdekes előadásokon túl volt lehetőségem fiatal zenészek és a Háy Come Beck banda produkcióit meghallganom, illetve egy rendkívül hangulatos állófogadáson is részt vennem a Gólyavárban.
Ahogy Dr. Mezey Barna, az OTDT alelnöke említette a záróünnepségen: „Itt az ország „krémjét” láthatjuk, az OTDK-ra csak a legjobbak juthatnak el.” Ebbe a kategóriába tartozik Huszthy Bálint is, aki Roska Tamás előadásában az olasz nyelv érdekességeivel „szórakoztatta” a közönséget. És igen, talán ez a „szórakoztatás” lehet a kulcs: egy innovatív és komoly tudományos témát a hallgatóság igényeihez igazítva, könnyed és közérthető módon élőadva lehet a tudomány kapuit kinyitni. Bízom benne, hogy ezen hallgatók teljesen megnyitják a kaput…
A cikk írója Barna Gertrúd, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem hallgatója.
A TudományON főszerkesztője, Fábian Armin Vincentius második helyezést ért el az Orientalisztika I. tagozatban. Gratulálunk neki!
