Alvás közben is tanulunk, pedig nem is emlékezünk rá3 perc


Alvás közben is tanulunk, ráadásul úgy, hogy erre nem is emlékezünk. Agyunk azonban éjszaka is azt gyakorolja, hogy milyen hatásra milyen választ kell adnia. Ez megmagyarázza azt is, miért kelünk könnyebben az ismerős ébresztőórára. Dr. Hennig Berg neurobiológus szedte össze a tudományág legújabb eredményeit a GEO folyóiratban.

Ki ne aludt volna el esténként a televízió előtt, hogy aztán pár óra múlva észrevegye, hogy milyen unalmas is az adás? „Oda se neki” – gondoljuk, hiszen alvás közben úgysem fogjuk fel, hogy mi megy a tévében.

Ez igaz is – amennyiben a tudatos átélésről beszélünk. Tudattalanul azonban nagyon is aktív az agyunk. Rendszerezi a nap eseményeit és tanul. Ezt most be is bizonyították, amikor megfigyelték, hogy a problémamegoldó feladatoknál jobban teljesítenek azok, akik nem csak gondolkodnak egy feladaton, hanem alhatnak is rá egyet.

A problémák az éjszakai alvás során az ágyban kerülnek megoldásra

Az agyvelő alvás közben is aktívan hall, és ez tudományosan bizonyítható is. Egy kísérlet során a próba-alanyokkal elalvás előtt azt gyakoroltatták, hogy a hallott szavakra különbözőképpen kell reagálni: pl. egy állatnév hallatára (pl. a „ló” szó esetén) bal kezükkel kell megnyomni egy gombot. Egy tárgy esetén (például „könyv”) ugyanezt a jobb kezükkel kell megtenni.

A szó meghallása, rendszerezése és a gombnyomás gyorsan automatikussá válik. Az emberek könnyen megtanulták, hogy milyen ingerre kell bal és milyen ingerre kell jobb kézzel válaszolni. A kutatás lényegi része azonban csak ezután következett. A próba-alanyok a kísérlet ideje alatt egy külön besötétített szobában voltak. Mialatt aludtak, EEG segítségével követték agyi tevékenységüket.

Érdekes módon az agy az álommentes alvási fázisokban a szavak rendszerezésével foglalkozott tovább: ha az alvó próba-alany füléhez állatnév jutott, az agy olyan aktivitást mutatott, mintha a bal kezét akarná mozgatni. Ha pedig tárgy nevét hallotta, a jobb kezéért felelős központ mutatott aktivitást. Ezzel szimulálta az éber állapotban történő tanulási folyamatot.

Ezt olvastad már?  Légzéssel győzd le az álmatlanságot

A próba-alanyok felébredésük után érdekes módon nem emlékeztek az alvás közben hallott és rendszerezett szavakra, a tanulás teljesen öntudatlanul történt. Az alvás közbeni tanulás tehát különösen működik: a közvetlenül lefekvés előtt kapott információkkal az agy képes alvás közben is tovább dolgozni, mindez azonban nem jut el a tudatunkba.

Egy tipp a tanulóknak

Ha tehát valamit semmiképpen sem akarunk elfelejteni, közvetlenül elalvás előtt még egyszer nézzünk rá, és azonnal kapcsoljuk le a villanyt. Egy ilyen szellemi esti mese az alvás során tovább hat, hiszen agyunk gondolkodik, akkor is, ha úgy gondoljuk, hogy semmire sem gondolunk.

Ez lehet az oka annak is, hogy az éjszakai ingerekre miért tudunk olyan pontosan reagálni. Ha az ébresztőóra hangját „megtanultuk”, könnyebben felébreszt bennünket, mint egy hangosabb, de számunka jellegtelen zaj. Ugyanígy az újszülött gyermek szülei különösen érzékenyen reagálnak és ébrednek fel a legkisebb csecsemőhangra is.

A kutatás alapján tehát alvás közben is hallunk. És ha a TV-műsorra nem is emlékszünk, ki tudja, milyen nyomokat hagy hátra agyunkban?

 

Forrás:
https://www.geo.de/magazine/geo-magazin/15659-rtkl-hirnforschung-warum-wir-im-schlaf-viel-mehr-lernen-als-wir-glauben

Angeli Eszter

Egyetemi hallgató a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Karán.


Szólj hozzá elsőként!

Válasz írása

Az email címed nem lesz látható.