Szerző: Fébert Fanni Adina Az idő története úgy kezdődik, mint a tündérmesék: egyszer volt, hol nem volt… Azaz mégsem egészen. A pontosabb megfogalmazás valahogy úgy
A káoszelmélet születése a 19. század végére nyúlik vissza, de létrejötte a természettudományok sok ágához hasonlóan nem volt szándékos, véletlen felfedezések vezettek el a kiforrásához.
A 35. OTDK Fizika, Földtudományok és Matematika Szekcióját idén a Szegedi Tudományegyetem rendezte, a többi Szekcióhoz hasonlóan online, az alábbiak során pedig olvasható a Szekcióról
A 35. OTDK Fizika, Földtudományok és Matematika Szekcióját idén a Szegedi Tudományegyetem rendezte, a többi Szekcióhoz hasonlóan online. Természetesen a személyes kontaktus hiánya érződött, ám
A Google októberi bejelentése tájfunhoz hasonló vihart kavart a kvantuminformatika – kívülről talán állóvíznek tűnő – tengerén. E közlés és rövidesen érkező kritikája elindította a
Nem túlzás megállapítanunk, hogy az idő természetéről, mint filozófiai alapproblémáról szóló diskurzus az ókortól kezdve végigkísérte a „gondolkodó ember történelmét”. A tudomány jelen állása alapján
Az XIX. század második felére az angol fizikus, James Prescott Joule már Anglia-szerte elismert tudós volt: jeles eredményeket ért el a testek mágnesezhetőségének vizsgálatában, az
Hogyan segíthet a matematika a bárányhimlő elleni védőoltási stratégiák elkészítésekor? Mik azok a „betyár” napfoltok? Kiszorulnak-e Budapestről a magyar tulajdonú élelmiszerüzlet-láncok? A XXXIV. OTDK-n megkaptuk
Mindennapi életünk alapvető kérdései közé tartozik, hogy vajon milyen idő várható. Valóban következhet a légkör pillanatnyi állapotából, annak tetszőleges későbbi állapota? Okozhat egy brazíliai pillangó
Mielőtt egy képzeletbeli kirándulás keretében bebarangolnánk a kisbolygók felszínét, érdemes messzebről is szemügyre venni otthonukat, az aszteroidaövet. A tudományos-fantasztikus filmeknek ugyanis jellemző motívuma, hogy egy
