Te is adsz magadnak még egy kis szundi időt, miután kinyomtad az ébresztődet? Vigyázz, a legtöbb alváskutató azt mondja, hogy a szundizástól nem leszünk kipihentebbek,
Szupererő és szuperemberek a tévében, a mozikban és a könyvekben, a videójátékokról nem is beszélve. Vajon hogy áll a tudomány és technika az emberi fejlődéssel kapcsolatban? Milyen felfedezések és eszközök megjelenése várható a közeljövőben? Előző cikkünkben szó esett a szintetikus emberről, a DNS szerkesztéséről és Harry Potter láthatatlan köpenyéről. Most lássunk még több új technológiát!
Ki ne gondolkodott volna már el azon, hogy különféle szuperképességei vannak? Ha megtehetnénk, melyiket választanánk, és mire használnánk? A mozik és a tévé tele vannak szuperhősfilmekkel, és szinte minden nap találkozunk a jobbnál jobb szuperképességekkel rendelkező ember fikciójával. A mai tudomány és technológia rohamos fejlődésével egyre közelebb kerülünk ahhoz, hogy ez a fikció valósággá váljon.
Lehet, hogy a kávé gyulladáscsökkentő hatású? Egy friss tanulmány szerint – amely a koffein immunsejtekre kifejtett hatásait vizsgálta – igen. A tudósok azonban vakarják a fejüket, ugyanis nem tudják, hogyan lehetséges ez.
Hihetetlenül összetett és pozitív hatásmechanizmust okoz szervezetünkben egyetlen nevetés is. Nézzük csak pontosan, milyet!
Hazatérve a munkából, iskolából, szeretünk lehuppanni a gép elé és versenyezni vagy lövöldözni egy kicsit. Csak hogy levezessük a napi feszültséget. Lenyűgöz minket az egyre fejlettebb képvilág, a hirtelen, gyors váltások, akció és az izgalmak. Egyszerűen kikapcsol minket és ez jó érzés. De akkor mégis, hogyan öljük meg magunkat közben?
Az emberi szervezet a mindennapok során számos idegen anyaggal találkozik. Azt, hogy ezek ellen fellép-e, és ha igen, akkor milyen formában, az immunrendszer dönti el.
Eltérő világnézet alapján is juthatunk ugyanarra a következtetésre. Kiváló példa erre a hagyományos kínai orvoslás, mely az európai kultúrkörtől viszonylag elszigetelve, párhuzamosan fejlődött. Ma Kínában a modern orvostudomány és hagyományos gyógyítás jól kiegészíti egymást.
Sok mítosz él a köztudatban arról, mikor és mennyit kellene enni ahhoz, hogy kordában tartsuk, esetleg csökkentsük testtömegünket. Az igazság az, hogy ezeknek a diétáknak sokkal kisebb a jelentősége, mint azt gondolnánk.
Móricz Zsigmond már 1916-ban leírta a poszttraumás stresszzavar (PTSD) halálpontos tünettanát – az első világháború borzalmait is érintő – Szegény emberek című novellájában. Ugyanez az amerikai pszichiátriának csak 1980-ban sikerült a vietnámi háborút követően.
