Zwack, Herz, Pick, Törley. A szavak hallatán egyből büszkén gondolunk a közismert termékekre: Unicum, szalámi, pezsgő. Ám kevesen vannak tisztában azzal, hogy ezen márkák mindegyike egy-egy családról kapta nevét, s még kevesebben ismerik a vállalatok történetét. A négy brand egyik közös jellemzője az, hogy mindegyiket hungarikumként tartjuk számon.
A dualizmus idején (1867-1918) a gazdasági körülmények igen kedvezőek voltak azok számára, akik vállalkozást akartak indítani. Így ebben az időszakban rengeteg családi vállalkozás is alakult, melyek közül ma is fenáll több jelentősebb cég, még ha nem is maradt meg mind az alapító családok kezében.
Az Unicum története
A címben idézett mondat a legenda szerint II. József császár száját hagyta el, amikor Dr. Zwack, a Habsurg udvar egyik orvosa egy gyógynövényekből készült italt kínált az uralkodónak. Mindez 1790-ben történt, így a Zwack Unicum eredete a dualizmusnál jóval korábbra vezethető vissza, ám igazán elterjedté 1895-ben válhatott, amikor is kiérdemelte a Császári és Királyi Udvari Szállító címet. Ezek után lett Közép-Európa egyik legnagyobb likőr- és szeszgyártója, 2013-ban pedig hungarikummá lett az Unicum.
Érdekesség, hogy az Unicum még ma is a Zwack család kezében van, Sándor és Izabella 2008-tól tagjai az Igazgatóságnak, azaz már a hatodik generáció óta vezeti a família a céget. Ebből is látható, hogy a család mennyire fontosnak tartja az öröklődés kérdését, s hogy mekkora hangsúly fektet a családi hagyományok ápolására. Az alábbi videóban Zwack Izabella beszél a családi vállalkozásokról, többek között az öröklődés függvényében.
Pick és Herz
Pick Márk 1869-ben Szegeden, Herz Ármin pedig 1888-ban Budapesten alapította meg vállalkozását, mindketten téliszalámik gyártásába kezdtek. Ha a szegediek annak idején pikkeltek a fővárosi szalámisokra, úgy az jogos volt, hiszen a Herz kezdetben rendre maga mögé utasította a Pick által készített termékeket. Először az 1896-os budapesti millenniumi kiállításon hozta el a nagydíjat, majd ugyanezt megtette az 1900-as párizsi világkiállításon, míg a Pick csupán elismerő oklevelet és bronzérmet kapott ezen eseményeken.
A Pick akkor törhetett be igazán a piacra, amikor 1939-ben, hosszas kísérletezés után sikerült előállítaniuk nyáron is szalámit (megjegyzendő: ezek után is téliszalámi maradt a téliszalámi). Sajnos a család nem örülhetett sokáig az innováció adta versenyelőnynek, hiszen ’48-ban az állam „vette át” a vállalat irányítását.
Az 1958-as brüsszeli világkiállításra készült 30 kg-os, nagydíjas Herz szalámi
A Pick a rendszerváltás után 1992-ben vált részvénytársasággá, ezt követően folyamatos volt a növekedés. 2006-ban egy agrárvállalati cégcsoport tagja lett, amelyhez négy évvel később a Herz is csatlakozott, 2014-ben pedig mindkét terméket hungarikummá nyilvánították.
A magyar pezsgő
Szintén a dualizmus idején, 1882-ben hozta létre pezsgőgyárát Törley József, aki üzletemberként és hozzáértő szakemberként egyaránt megállta helyét. A technológiát a franciaországi Reims-ből hozta haza, sikeréről az alábbi módon vélekedett:
„Nagy szorgalom és kitartás mellett sikerült nekem az eddig ismert champagne-i pezsgőboroknál sokkal kitűnőbbet előállítani.”
Törley pezsgője ugyancsak megjárta a budapesti millenniumi kiállítást, ahol a család már a Császári és Királyi Udvari Szállító címmel tetszelgett. Törley sikert sikerre halmozott, immár külföldön is egyre nagyobb hírnevet szerzett, mígnem a korai időszak koronájaként emlegetett esemény is megtörtént 1907-ben: Párizsban is elkezdték inni a Törley pezsgőt.
Törley pezsgőt soroló munkások
A vállalat folyamatos fejlődésének 1944-ben a gyár épületét érő bombatalálat vetett véget, ezek után a termelés egészen az államosításig, azaz 1950-ig gyakorlatilag teljesen leállt. A ma újra világhírű pezsgőt 2016-ban választották hungarikummá.
„tibi nem csak a mama kedvence”
A dualizmus idején a fent említett példákon kívül még rengeteg olyan vállalat indult be Magyarországon, melyeknek terméke a mai napig közismert és közkedvelt. Abban az időszakban olyan emblematikus személyek kezdtek vállalkozásba, mint Kotányi János, Dreher Antal vagy Dobos C. József. De Stühmer Frigyes is 1868-ban hozta létre csokoládégyárát, a később piacra kerülő ‘tibi csoki’ pedig unokájáról, Tiborról kapta nevét.
Ha bárki megkérdezi tőlem, mikor éltem volna legszívesebben Magyarországon, a válaszom egyértelmű: a dualizmus idején. Már látom is magam előtt a „Szebellédi pincészet” feliratú cégért, amely alatt Jedlik atyánkra emlékezvén emeljük áldásra fröccsel teli kupánkat.
Források:
Zwack honlap
Pick honlap
Herz honlap
Törley honlap
Képek:
Magyar Hírlap
Herz honlap
Törley honlap
