„Énekeljetek az elmétekkel” – nívós előadások az OTDK Biológia szekciójában

„A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Kara adott idén otthont a XXXIV. OTDK Biológia szekciójának 2019. április 15-17 között. A programtervezet áttanulmányozása után érdeklődéssel vártam az eseményt. Első nap a biológia szekció biokémia és sejtbiológia tagozatai olyan előadásokat ígértek, melyek valamennyiünket közelről érintenek. Ezért ezeket választottam. Második nap pedig a tumorbiológia és az állatélettan/idegélettan tagozat előadásait hallgattam.

A helyszínre érkezve az első tapasztalatom az volt, hogy szinte „tapintható” az izgalom. A látvány is ezt erősítette: oda-vissza siető szervezők, koncentráló, izgatottan készülődő versenyzők, várakozó, beszélgető fiatalok, zsűritagok és témavezetők mindenütt.

A megnyitó során az intézmény vezetősége kifejezte háláját aziránt, hogy egy ilyen jelentős eseményt rendezhetnek. Dr. Padisák Judit, a szekció ügyvezető elnöke kiemelte, hogy a verseny elsődleges célja egy olyan szakmai fórum létrehozása, ahol a versenyző, munkájukat bemutató fiataloknak lehetőség nyílik a találkozásra egyetemi professzorokkal, kutatókkal, más, a biológia iránt elkötelezett fiatalokkal.

„Kinyitott a kapu: a molekuláris onkológia új dimenziói”

Ezzel a címmel Győrffy Balázs (MTA TTK kutatója) bevezető prezentációját hallhattuk, láthattuk. Napjainkban a daganatos betegségek az érdeklődés középpontjában állnak. Nem véletlenül.

Az onkológia az a terület, ahol a gyógyszerek hatékonysága a legalacsonyabb. A rák egy olyan progresszív genetikai betegség, melynek kialakulásáért a sejtek genetikai mutációi felelősek. Amennyiben egy tumor meghaladja az 1 cm3 méretet, tünetet produkál, és kezdetét veszi a gyógyszeres kezelés. A cél – természetesen – a teljes remisszió (tumorok teljes eltünése).

A továbbiakban az előadó azt részletezte, hogy a molekuláris diagnózis hogyan segítheti a klinikai diagnózist és terápiát. E tekintetben alapkérdés, hogy a mutáció hatása direkt vagy indirekt. Ennek kutatása összetett folyamat, hiszen bizonyos gének kikapcsolnak, amplifikálódnak vagy nem változnak. Indirekt hatások alapján új célpontok keletkeznek a mutáció kiválasztása során. A fiatal kutató által bemutatott, lehetséges válaszok – talán – új utakra terelik a rák elleni sikeres küzdelmet.

Roska Tamás előadói díj átadása

Roska Tamás professzor, az egyetem alapító dékánja, a hazai bionikai képzés megteremtője volt. Kutatói tevékenységét számtalan nemzetközi és hazai díjjal ismerték el. Emlékét egy kisfilm segítségével idézték fel, majd köszöntötték az eseményen részt vevő özvegyét.

Az idei díjazott: Farkas Alexandra, aki a „Dunavirág mentőakció”-ról tartott előadást. Kutatása – amelyről beszámolt – a kérészeket érintő összetett ökológiai fénycsapdák hatásának csökkentése köré összpontosult. A milliárdos természeti károk megakadályozása érdekében hidakra szerelhető kérészvédő fénysorompókat hoztak létre, amelyek felszerelése több helységben is megkezdődött. Néhány előadásról röviden, az érdeklődéskeltés szándékával számolok be.

A sejtbiológia tagozat győztese és a „Reménység Kitűző” nyertese: Lévay Luca

Előadásának címe „A Rab3GAP – Rab18 modul szerepe az autofágia során”. Az autofágia (sejtek önemésztése) alapvető sejttani folyamat, mely során a sejt a saját felesleges vagy hibás fehérjéit, illetve sejtalkotóit bontja le lizoszomális úton. A kutatásának fókuszában a Rab3GAP2 fehérje állt, mely a Rab3GAP1 fehérjével komplexet alkotva, a Rab18 kofaktoraként a fehérje aktiválásáért felel. A kutatás jelentőségét az jelzi, hogy a címben említett modul hiánya esetén autofágia hiba alakul ki. Ez kiváltó oka lehet a súlyos idegrendszeri és mozgási zavarokkal járó Warburg Micro szindrómának.

Brandus Bianca kapta a biokémia tagozat I. díját

Előadásában a komplement H-faktorral rokon FHR1 fehérje kölcsönhatását vizsgálta bakteriális ligandumokkal. Kutatócsoportjával célul tűzte ki, hogy az FHR1 és a bakteriális FH-kötő fehérjék közötti interakció vizsgálatát, továbbá az FHR1 komplement aktivációra gyakorolt hatásának megismerését. A kutatásaik során született új eredmények megerősítik és alátámasztják azt a hipotézist, miszerint az FHR fehérjék azért jelentek meg az evolúció során, hogy védjék a gazdaszervezetet a különböző kórokozókkal szemben.

Jártó Félix az állatélettani tagozat második helyezettje

Előadásának címe: „Egér talamoamygdaláris hálozatainak félelmi viselkedés által időzített optogenetikai manipulálása”. A versenyző érdekes és látványos előadást tarott. Szemléltette az ultrahangos vokalizációkat és stimulációkat. Előadásában kitért arra, hogy a félelmi viselkedés vizsgálatában problémaként felmerült, hogy a manuális kiértékelés szubjektív. Erre megoldást jelenthet egy gyorsított, automatizált lokomóció és lokáció detektálás, mert az objektív és képkockánként adja vissza az értékeket.

Kutatásának célja: kideríteni, hogy miként változik az állat viselkedése a negatív tartalmú hívások hatására. A videófelvételek segítségével lehetőség nyílik a magatartások beható vizsgálatára. Ezek azonban hosszú ideig tartanak. Az automatizált elemzőprogramok feladata a kísérletek kiértékelési folyamatának rövidítése, megkönnyítése.

A tumorbiológia tagozat győztese: Soós András Áron

Rendkívül érdekes és színvonalas előadásának címe: „Humán hasnyálmirigytumor eredetű organoidok és sejtkultúrák jellemzése”. A konkrét kutatás fontosságát jelzi (az előadó által is említett) adat: a Pancreas Ductális Adenocarcinomáról (PDAC), a hasnyálmirigy leggyakoribb daganata, melynek túlélési aránya kevesebb mint 8%.

Céljaként a hasnyálmirigytumor mintákból származó organoidok jellemzését és a duktális eredet igazolását tűzte ki. Továbbá a tumor mintákból származó stroma sejtek jellemzését és az organoidok és stroma sejtek EV (extracelluláris vezikulák) kibocsátásának mérését. Kutatási eredményei alapján bizonyította a hipotézist, miszerint az organoid-fibroblaszt rendszer alkalmas PDAC eredetű EV-k tanulmányozására.

Az említetteken kívül számos színvonalas előadást hallottunk. Igazán nehéz helyzetben lehetett a bíráló bizottság, amikor a helyezésekről és a díjak odaítéléséről döntött.

A záróbeszédben örömmel hallottuk, hogy a konferencián valamennyi, előzetesen jelentkező részt vett. Miután elhangzott, hogy „egy ilyen konferenciának csak nyertesei vannak” – ami igaz is -, következett a helyezések kihirdetése és a díjak átadása. A díjazottakat egyesével szólították a pódiumhoz.

A helyezettek mellett sokan különdíjban részesültek. Nagyszerű volt a hangulat. A szervezők megköszönték a segítséget a támogatóknak, külön megemlítve a Richter Gedeon NyRt. kiemelt támogatását. Végezetül a PPKE-ITK dékánja, dr. Iván Kristóf átadta a „stafétát” a BabeșBolyai Tudományegyetem professzorának. Két év múlva Kolozsvárott adhatnak számot kutatásaikról a biológia szekció versenyzői.

Gratulálunk a szervezőknek és az előadóknak!