Flickr.com / Chris Fullmer, tudományon, tudomány közérthetően

Évszakok az emberi szervezetben

A természet folyamatos változásban van, és vele együtt változik az élővilág is. Mindenkinek van valamilyen napi ritmusa, legyen szó evésről vagy alvásról. Az is egyértelmű, hogy szervezetünk az évek során is változik: a gyerekek „nőnek, mint a gomba”, az egyetem vége felé pedig érezzük, „nem megy már úgy az éjszakázás, mint régen…” Napok, évek – de mi van a kettő között? Az emberi szervezetet szezonális, vagyis évszakos ingadozások szempontjából is vizsgálhatjuk: ahogy egyre hosszabbak a nappalok, máshogy ketyeg a belső óránk és ahogy teremnek a különböző gyümölcsök, növények, más tápanyagok jutnak a gyomrunkba.

A változás három szintje

Minden élőlény szervezetében megfigyelhetők szezonális változások, azonban megfigyeléseinket érdemes több szempontból végezni. Az első szempont legyen viselkedésünk, magatartásunk vagy a kívülről látható jegyek: tapasztaljuk magunkon, hogy nyár végére, ha sokat voltunk a napon, barnábbak leszünk.

A második szint ezeknek a külső jegyeknek a szervezetben bekövetkező változásait írja le. Azért barnulunk le, mert a szervezetünkben megemelkedik a melanociták aktivitása. Ezek a speciális sejtek melanint termelnek, ami barnábbra festi a bőrünket.

De vajon miből keletkezik a melanin? Hogy ezt megtudjuk, kicsit messzebbről kell indulni. Örökítőanyagunk, a DNS, egy kettős lánc. Ez a lánc megadott helyen felnyílik, így elérhetővé válik az az információ, ami alapján az RNS készül. Erről az RNS-ről aztán fehérjék kódolódnak, amelyek a melanin építő elemei. Ez a harmadik szint, a genetikai.

Az első

Az emberi magatartás megfigyelésével több tudományág is foglalkozik, így ebből a szempontból rendelkezünk a legtöbb ismerettel.

Tudjuk, hogy nagy átlagban a III. negyedévben a legmagasabb a születések száma. Ez a történelem során jól magyarázható volt a tavasszal és nyáron rendelkezésre álló bőséges élelemmel. Mára ez a szempont talán már nem olyan fontos, de a diagramok mégis szeptember, október környékén emelkednek meg.

Megfigyelték, hogy az öngyilkosságok száma tavasz végén-nyár elején a legmagasabb. Az északi féltekén így május-június a csúcs, míg a délin november-december a két kritikus hónap.

Végül tegyünk említést szervezetünk védekező képességéről, az immunrendszerről. A bárányhimlő statisztikái azt mutatják, hogy a gyerekek tél végén, tavasz elején esnek át ezen a betegségen, de tapasztalatból tudjuk azt is, hogy ekkortájt könnyű megfázni, vagy összeszedni valamilyen vírusos megbetegedést.

A sejtek szintjén

Arról, hogy mi történik eközben a szervezetben pontosan, már kevesebbet tudunk. Az immunrendszer működésével kapcsolatban több vizsgálat is készült. Állatokban és emberekben is igaznak látszik, hogy télen inkább a sejtes immunválasz működik jobban. Az év során folyamatosan változik, hogy milyen citokinek termelődnek. (Ezek jelzőmolekulák, „szólnak” más sejteknek, hogy segítsenek a gyulladás megszüntetésében, pont úgy, ahogy mi hívjuk a mentőket.)

Egy munkacsoport tanulmányozta a különböző védekező molekulák termelésének genetikai hátterét is. Jelentős változásokat találtak a tekintetben, hogy az év melyik szakaszában melyik DNS rész íródik át s abból milyen fehérje keletkezik. Itt is megfigyelhető volt, hogy Ausztráliában és az USA-ban pont fordított eredményeket kaptak.

Az eddigi eredmények bizonyítják, hogy ahogy a természetben, úgy az emberi szervezetben is érvényesülnek szezonális változások. Ezekről azonban még nem sokat tudunk, megfigyelésük viszont egyre nagyobb kihívást jelent a globális éghajlati, valamint életmódunkban bekövetkező változások miatt.

Forrás:

Stevenson TJ et al. 2015 Disrupted seasonal biology impacts health, food security and ecosystems. Proc. R. Soc. B 282: 20151453. http://dx.doi.org/10.1098/rspb.2015.1453

Dopico, X. C. et al. Widespread seasonal gene expression reveals annual differences in human immunity and physiology. Nat. Commun. 6:7000 doi: 10.1038/ncomms8000 (2015).

Kép:

Flickr.com / Chris Fullmer