A szervezetünk azt hiszi, folyamatason nyár van3 perc


Az ember és az őt körülvevő környezet elválaszthatatlan. A környezet befolyásolni tudja a benne lévők életét, s ezek a változások párhuzamba állíthatók az évszakok változásával. Ugyanakkor az ember is befolyásolja a környezetet, amivel az évszakok érzékelése megváltozhat. Ezzel pedig akarva-akaratlanul saját egészségére is hat. 

Hogyan érzékeljük a változásokat?

Az emberi szervezetben az évszakokkal párhuzamosan bekövetkező változásokat szezonális változásoknak nevezzük. Ezen változások érzékelésében több érzékszervünknek is szerepe van, de mind közül a szem a legfontosabb. A szembe jutó fény mennyisége alapján érzékeljük a nappalok hosszának változását, ezáltal az évszakok változását. Ugyanakkor szervezetünk be is csapható a szembe került fény által.

Az érzékelésben a bőrünk receptorai is segítenek. Az átlagos hőmérséklet változása is mutatja, hogy az év melyik szakaszában járunk. Ha bőrünk több meleget érzékel, azt érzi, hogy nyár van, ha kevesebbet, azt, hogy tél. Hacsak nem téved a modern világ hatásainak hála.

A szervezet megzavarodik

A szürkületi-éjszakai világítás elterjedése teljesen megzavarja szervezetünket. A folyamatos megvilágítás azt sugallja nekünk, „nyár van”. A hosszú fűtési szezon megint csak azt mondja a szervezetnek: „hahó, nyár van”, és a globális felmelegedés okozta változások is felbolydítják az érzékelésünket.

A modern társadalmakban élők szervezete ezért úgy érzékeli – helytelenül – hogy örökké nyár van. Ez számtalan változást hoz a szervezetünkben, például másképp alszunk. A változó alvási szokások aztán hatással vannak memóriánkra, teljesítőképességünkre, ami újabb változásokat eredményezhet. Ezen kívül nem mindig évszaknak megfelelően működnek bennünk a védekező mechanizmusok (immunválasz), genetikai folyamatok sem, ami kiszolgáltatottá tesz bennünket a kórokozóknak.

Ezt olvastad már?  Az okostelefonok kék fénye veszélyeztetheti a látásodat

A külső hatások is borulnak

Eddig azt láttuk, hogy az egyes szervezetekre miként hatnak a változások, de vajon mit jelent ez nagyobb méretekben, az egyes emberek szervezetén túlmutatva? Annak továbbgondolására, hogy a szervezetben kialakuló „örökös nyár”-érzés mit okoz egy tágabb populációra vonatkozóan, egyelőre kevés cikk született. Ezzel szemben a globális felmelegedés egészségügyi hatásaira vonatkozóan a kutatások sikeresebbnek bizonyultak.

A felmelegedés következtében változik az élővilág, így a körülöttünk lévő rovarok, baktériumok és egysejtűek is, melyek különböző betegségek hordozói. A malária terjedéséről sokat lehet olvasni, de nem szabad megfeledkezni a leishmaniasisról vagy a Chagas-kórról sem. Ezen betegségek nemcsak a globális felmelegedés miatt terjedhetnek, de megváltozott védekezőképességünk miatt is.

A tyúk vagy a tojás?

Tetteinknek hatása van a környezetünkre, környezetünknek pedig ránk. Amint változik a környezet, a mi szervezetünk is változik, aminek következtében alakítani kezdjük a környezetet, ami aztán újabb hatással van ránk. Eközben azonban elveszíthetjük természetes érzékeinket és veszélyeztethetjük saját egészségünket.

Forrás
Stevenson TJ et al.(2015). Disrupted seasonal biology impacts health, food security and ecosystems. Proc. R. Soc. B 282: 20151453. http://dx.doi.org/10.1098/rspb.2015.1453

Haines, A., Kovats, R. S., Campbell-Lendrum, D., & Corvalán, C. (2006). Climate change and human health: impacts, vulnerability and public health. Public health, 120(7), 585-596. http://dx.doi.org/10.1016/j.puhe.2006.01.002

Fotó
flickr.com/Edmund Gall

Csepely Eszter

Jelenleg a Semmelweis Egyetem III. éves gyógyszerész hallgatója vagyok. Korábban a Budapesti Corvinus Egyetem nemzetközi gazdálkodás szakán szereztem alapszakos diplomát.


Szólj hozzá elsőként!

Válasz írása

Az email címed nem lesz látható.