A kölni egyetem kutatói azt vizsgálták, az emberi természetről és a világról való cinikus nézetek elfogadása vajon megjósolja-e a szolidabb anyagi jövedelmet a kevésbé cinikus emberek keresetéhez viszonyítva. Az eredmények egyértelmű összefüggést mutattak, de nem mindegy, hogy melyik országban végezték a kutatásokat.
Két amerikai és egy német minta hosszútávú elemzése szerint a vizsgált kettő, de akár kilenc évben is kevesebbet kerestek azok, akik nem bíznak másokban, hajlamosak gyanakodni, és úgy általánosságban az emberiséggel szemben is pesszimista hozzáállást tanúsítanak.
Az eredmények azért is érdekesek, mert a hatás nem tulajdonítható a vizsgálati személyek általános élettel való megelégedettségi szintjének, önértékelésének vagy egészségügyi romlásának sem. Ez azért fontos, mert a tudomány mai állása szerint a cinikusok mind fizikai egészsége, mind pszichés jólléte romlik, továbbá kevésbé elégedettek házasságukkal, és alacsonyabb képzettségűek is, ami szintén okozhatná az anyagi visszaesést. Valamint az általános személyiségvonásokkal sincsenek összefüggésben az eredmények, ami tovább növeli az ok-okozati összefüggés valószínűségét!
Az adatokat azzal magyarázzák, hogy a cinikus világnézetűek gyanakodva állnak a másik emberhez, önző motivációkat sejtenek tetteik mögött, félnek, hogy kihasználják őket, és kevésbé hajlandóak másokra támaszkodni. Így nem meglepő, hogy gyakran elszalasztják az együttműködés lehetőségét, és ritkán képesek segítséget kérni. Ezek mind olyan viselkedésformák, amelyek nemcsak a szociális életben jelentenek nehézségeket és elszigetelődést, de gazdaságilag sem tűnnek előnyösnek.
Persze a kételyeknek és kivételeknek itt is van helye. Mivel ezeket az eredményeket német és amerikai mintákból nyerték, érdemes volt azt is megvizsgálni, hogy hat a cinizmus a jövedelemre e két országtól élesen különböző szociális és gazdasági környezetben.
A 41 országot magába foglaló kutatás szembeszökő eredményeket hozott. Ahol a közfelfogás is „cinikus”, tehát egyfajta lemondó és bizalmatlan hozzáállás jellemzi a lakosok többségét (és nyilván a médiát, politikát is), ott lassúbb a gazdaság növekedése – az öngyilkosságok aránya viszont magasabb, az állampolgárokat pedig egyfajta antiszociális attitűd jellemzi. A segítségnyújtási ráta alacsonyabb – a bűnözés aránya magasabb. Az emberek úgy érzik, az erőteljes többiek elnyomják őket egy vad és kizsákmányoló világban.
Ez a környezet nyilván cinikus üzleti partnereket fog eredményezni, ahol a cinikus vélekedés már nem jelent gazdasági hátrányt, sőt, néhány extrém esetben még jövedelmező is lehet – mutatják az eredmények. Ez a nyereség azonban viszonylagos: csak az adott környezetben élőkhöz képest jelenik meg, a proszociálisabb kultúrákhoz hasonlítva még mindig kevés.
Tehát ha vannak cinikus vélekedéseid a többiekről, azok minden bizonnyal hátráltatni fognak anyagi előremeneteledben – kivéve persze, ha valójában igazak.
Forrás: Stavrova, O. & Ehlebracht, D. (2016). Cynical Beliefs About Human Nature and Income: Longitudinal and Cross-Cultural Analyses, Journal of Personality and Social Psychology Vol. 110, No. 1, pp. 116–132.
Kép: John William Waterhouse: Diogenes (1905)
