Hogyan alapítsunk országot? – mikroállamok története5 perc


A történelem során mindig is voltak olyan bátor és vakmerő emberek, akiknek a célja egy erős állam létrehozása és felvirágoztatása volt. Napjainkra sem tűnt el ez a gondolat, így még ma is találkozhatunk vállalkozó kedvű egyénekkel, akik országalapítással szeretnék beírni magukat a világtörténelem (vagy legalábbis saját mikroállamuk) nagykönyvébe: így jöttek létre a mikroállamok.

A mikroállamok olyan államszerű képződmények, amelyek csak az interneten, esetleg alapítóinak magánterületén találhatók meg. Továbbá legtöbbjükre jellemző, hogy önállóságukat kikiáltva igénylik a szuverenitást, azonban egyik ténylegesen önálló állam sem ismeri el őket. Ezeken túl azonban az államiság számos jelével rendelkezhetnek, kezdve a zászlótól és címertől a nemzeti mottón és himnuszon át egészen az útlevélig, sőt, néhánynak még saját rendfenntartó szerve is van. Napjainkban már több száz mikronemzet és mikroállam létezik, amelyek története sokszor épp annyira kalandos, mint az őket létrehozó államalapítóké.

Újraéledt hercegség

A legtöbb mikroállammak semmilyen jogalapja nincs, azonban van több olyan is, amely valamilyen jogi hézagnak köszönheti létrejöttét: utóbbira kitűnő példa a Seborgai Hercegség, amely önállóságának alapját egy rendezetlen adásvételi ügy adta még a 18. század derekáról. És mivel az egységes Olaszország létrejöttekor sem rendelkeztek külön Seborgáról, a térség jogilag kívül maradt az egységen, sőt a királyság megszűnésével uralkodóját is elvesztette (ugyanis a Savoyai-ház protektorátusa volt a hercegség).

Ezt a jogi hézagot használta ki az 1963-ban I. György néven hercegnek kikiáltott, egyébként virágkötőként dolgozó Giorgio Carbone. Az újraalapított állam ambíciózus uralkodója megreformálta az ország alkotmányát és államszervezetét, felállította a gárdát, pénzt veretett és bélyegeket nyomtattatott. Mindezek következtében Seborga idegenforgalma igencsak megnőtt, ami azóta is a hercegség fő bevételi forrása. Az alapítót annak halála után I. Marcello követte a pár száz fős falu trónján, amelynek jelenleg 12 országban találhatjuk meg konzulátusát.

Seborgiai gárdista

Területfoglalók

Ugyancsak egy jogi hézagot használt ki Roy Bates brit őrnagy, aki egy elhagyatott II. világháborús tengeri platformon hozta létre 1967-ben önálló államát, Sealandet. Az ország létét az alapozta meg, hogy túl messze van az angol partoktól, és az Egyesült Királyság már nem formálhatott jogot rá. Azonban, ha valaki követni szeretné Bates őrnagy példáját, és a brit partok közelében egy újabb államot hozna létre, annak van egy rossz hírünk: a többi hasonló platformot már rég felrobbantották.

Ezt olvastad már?  Az iskolai zaklatás a közösség minden tagjára hatással van

Egy cseh politikus, Vít Jedlicka pedig a Horvátország és Szerbia közti határkonfliktust használta ki, hogy 2015-ben létrehozza saját országát, Liberlandot. A 7 km²-es területre egyik szomszédos ország sem tart igényt, ugyanis akkor annál sokkal nagyobb területekről kéne lemondaniuk. Emiatt eddig egyik ország sem avatkozott közbe, igaz, az alapítónak így is kellett már néhány órát egy horvát rendőrőrsön töltenie. Azonban ez sem tántorította el céljától, és Liberland jelenleg is keresi leendő állampolgárait, akik szeretnének “élni és élni hagyni”, ahogy az ország mottója is hirdeti.

Az én házam, az én váram

Természetesen sokan vannak azok is, akik saját szobájukban, telkükön, földjükön hozták létre saját kis országukat. Így tett például Almássy István is, aki Röszkei Közkormányzóság néven hozta létre saját államát, vagy a kezdőképen látható Travis McHenry, aki előbb az Antarktiszon, majd Kaliforniában alapított országot. Különös mikroállamok (igaz, melyik nem az?) Christiania, ami egy koppenhágai hippi-kommuna, illetve a Björnszocialista Köztársaság, amely – mint a neve is mutatja – egy szocialista mikroállam; mégpedig annyira mikro, hogy mindössze egy 6 m²-es sziklára terjed ki a területe.

Egy mikroállam alapításához zászló, címer, himnusz, mottó és internetes weboldal mellett mindössze nagy adag kreativitásra van szükség. Saját kamaszkori tapasztalatok alapján viszonylag rövid idő alatt is létre lehet hozni mindezeket: egy nap untig elegendő a fenti követelmények teljesítésére, sőt ennyi idő alatt saját statisztikai hivatalt is ki tudtunk építeni…

Aki a témában többet szeretne megtudni, annak szeretettel ajánljuk az Index cikkét, amely Léo Delafontaine fotós mikronemzetekről szóló fotóriportja alapján született.

 

Források:
Szémann Tamás, Csonka Anna (2014): Országok az Üveghegyen túl
Seborgai Hercegség hivatalos honlapja
Sealand hivatalos honlapja
Liberland hivatalos honlapja

Képek:
Léo Delafontaine: Micronations

Igari András
Az ELTE harmadéves földrajz BSc-s hallgatója vagyok. A társadalom és természet egymásra hatásán és az egyes jelenségek térbeli leképződésén túl a történelmi témák állnak hozzám legközelebb.

Szólj hozzá elsőként!

Válasz írása

Az email címed nem lesz látható.