Hogyan válasszak iskolát a gyerekemnek?5 perc

Oakley Originals // flickr.com

Ugyan már messze a tanévkezdés, de soha nem árt fejben készülni arra, mi lesz jövő szeptemberben. Az iskolaválasztás nem könnyű feladat, hiszen rengeteg szempontot kell figyelembe venni. Lássunk most egy kézzelfogható, univerzális módszert – tudományos alapokkal!

A 80-as évek amerikájában az oktatásszociológia egyik áttörésének számított a rejtett tanterv (hidden curriculum) leírása. Lényegében arra jöttek rá, hogy az oktatás nagy része nem a kifejezhető (explicit) tudás átadásában merül ki, az egyes társadalmi osztályok ugyanis az iskolán keresztül hagyják rá normáikat, értékeiket a jövő generációjára.

Emiatt, ha például valaki értelmiségi, nagy eséllyel olyan gimnáziumba adja a gyerekét, ahol értelmiségit faragnak belőle, ha viszont valaki szakmunkás, akkor a gyermeke valószínűleg a szakközépiskolában kapja meg azt a rejtett tantervet, amely a szülőnek leginkább megfelel. Így végső soron a jobb hátterűek rendszerint erősebb iskolába kerülnek (ahol nemcsak az oktatás jobb, hanem a “gyerekanyag” is), a rossz hátterűek pedig gyengébbe.

Így a jó lakókörnyezettel, anyagi körülményekkel, kapcsolati háttérrel rendelkező gyerekek képességei lényegesen magasabbak lesznek a rossz hátterű gyerekekénél. Azonban egy kis tudatossággal – a gyermek képességeinek megfelelő iskolaválasztással – jobbat kaphatunk annál, mint amire a statisztika predesztinál bennünket.

Egy iskolaválasztási módszer

Ha nem a Rózsadombon lakom, s nem engedhetem meg fiamnak a méregdrága, bár szuper magániskolát, hogyan adjam őt olyan iskolába, ami aztán leginkább hozzásegíti a sikerhez?

Létezik egy olyan online rendszer, amely viszonylag felhasználóbarát módon nyújt részletes információkat az adott iskola teljesítményéről a kompetenciamérési adatok alapján. A diákok kompetenciáit ugyanis minden iskolában a 6., a 8. és a 10. osztályban felmérik, a felmérés statisztikáit pedig feltöltik az Oktatási Hivatal honlapjára. Mivel itt országos és helyi összevetésű adatokat is láthatunk, meg tudjuk határozni az iskola relatív teljesítményét, ehhez csupán az adott iskola honlapján az OM azonosítóját kell megtalálnunk, – ezt egyébként kötelező közzé tennie minden iskolának – aztán rá is kereshetünk az adatok között. Vegyük most a budapesti Patrona Hungariae példáját!

Az iskola teljesítménye helyi és országos összevetésben

A Jelentések között keressük meg a legfrissebb intézményi összefoglalót, amit pdf-ben le is lehet tölteni! Az alábbi, Patrona jelentéséből kivágott ábrán látható, hogy az iskolában az országos átlagnál jobb képességűek a gyerekek, sőt budapesti összevetésben sem marad alul eredményei tekintetében. Ez egy indok lehet arra, hogy az iskola mellett döntsünk.

Ám attól még önmagában az iskolai oktatás nem lesz magas színvonalú, hogy jó képességűek a benne tanulók, ugyanis a diákok átlagosnál jobb teljesítményét az átlagosnál jobb családi hátterük is magyarázhatja. Például nem zárható ki, hogy egy adott iskolában azért olyan magasak a kompetenciák, mert a tehetős szülők az iskolaidőn túl magántanárokhoz is járatják a gyerekeiket. Számos tanulmány ennek megfelelően rámutatott, hogy van egy jelentős (szignifikáns) együttjárás a jó pontszámok és a családi helyzet között.

Azaz a kompetenciaméréseknél a gyerekek különböző családi háttere már önmagában magyaráz néhány pont eltérést az eredményekben.

Egy fontos összetevő: a CSH-index

Ezért fejlesztették ki a kutatók a családi háttér-indexet (CSH), amely figyelembe veszi, hogy az adott gyermek milyen közegből jött. azaz hogy például halmozottan hátrányos helyzetű, alacsony jövedelmű családból származik, vagy sem. A Patrona Hungariae esetében az alábbi ábrán látszik, hogy nem valami meggyőzőek a matematika eredmények ahhoz képest, milyen hátterű gyerekek járnak az intézménybe. Ez egy indok lehet arra, hogy ne az iskola mellett döntsünk, hiszen előfordulhat, hogy más intézmény ennél többet hoz ki a gyerekből.

Ezt olvastad már?  Az alvás matematikája - ki, mennyit, miért?

Természetesen az oktatásnak nem az egyszerű tudásátadás az egyetlen feladata – ahogy ezt a cikk elején is írtuk – így az iskolaválasztást sem lehet pusztán a kompetenciamérésekre alapozni.

Viszont a fenti módszer kiegészítheti a személyes utánajárást, s talán jobban használható, mint a családi háttér-indexet és a helyi viszonyokat figyelmen kívül hagyó oktatási rangsorok.

A tanulási zavarokat tárgyaló cikkünkben már korábban rámutattunk, hogy a gyengébb teljesítményű gyerekek megfelelő oktatással felzárkózhatnak, magasabb kompetenciát szerezhetnek. Egy másik, oktatási integrációról szóló cikkünkben arról is írtunk, hogy a felzárkóztatás egyik útja a gyengébb családi háttérrel rendelkezők integrálása lehet. Ezzel a cikkel arra szeretnénk ösztönözni a kedves Olvasót, hogy szülőként minél tudatosabban hozzájáruljon a minőségi oktatáshoz.

Források:

Anyon J. (1981): Social Class and the Hidden Curriculum of Work

Hanushek, E. A. and Jorgenson, D.W. (1996): Improving America’s School

A tantervelmélet és a pedagógiai értékelés alapjai // Vígh Tibor: Az átlageredmény értelmezése családiháttérindex alapján

Kép forrása: Oakley Originals // flickr.com

Makk János

Politológus diplomám megszerzése óta a Corvinuson közpolitikát és közmenedzsmentet hallgatok. Jelenlegi kutatásom fókuszában a privatizációval kapcsolatos közpolitikai döntéshozás áll, de a politikai kultúra és a közszektorban történő intézményi változások is nagyon érdekelnek.


Szólj hozzá elsőként!

Válasz írása

Az email címed nem lesz látható.