Magyarország élen jár az oktatási szegregációban – mutatnak rá nemzetközi kutatások. Az út az integrált oktatás eléréséig ugyan fájdalmas a romák és a többségi társadalom számára egyaránt, mégis megéri.
Nemcsak egyes oktatásszociológiai tanulmányok, jogvédő szervezetek is állítják: a magyarok élen járnak a szegregációban. A nemzetközi szegregációellenes küzdelem pedig ennek megfelelően elérte hazánkat is. Az Európa Tanács illetékes bizottsága például nemrég kiadott egy olyan jelentést, mely szerint a magyar hatóságok jótékonynak szánt szegregációja egyre terjed, ez pedig hátrányosan érinti a roma társadalmat.
De mit is fed pontosan hazánkban a szegregáció?
Első körben a középiskolákban és általános iskolákban a diákok családi háttér szerinti elkülönülését jelenti vagy faji, vagy jövedelmi alapon. A tehetősek és szegények, romák és a fehér társadalom gyermekei külön tanulnak. Külön iskolában vagy külön osztályban.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy ahol együtt tanulnak a hátrányos helyzetűek és középosztálybeliek, ott feltétlenül integrált oktatás valósulna meg. Van ugyanis egy bizonyos mágikus arány – 10-20 százalék körül – amelyet a kutatók a leginkább üdvözítőnek tartanak az igazságos és hatékony oktatás szempontjából. Szerintük ugyanis:
HA AZ EGYES ISKOLAI OSZTÁLYOKNAK 10-20 SZÁZALÉKA ROMÁKBÓL, SZEGÉNYEKBŐL ÁLL, AZ JELENTI A TÁRSADALMI INTEGRÁCIÓ ÉS A POTENCIÁLISAN JÓL MŰKÖDŐ PEDAGÓGIAI MUNKA KÍVÁNATOS EGYVELEGÉT.
Ha egy osztályban azonban a hátrányos helyzetűek (vagy a kisebbség) aránya 25-30 százalékra emelkedik, onnantól már szegregált osztályról beszélhetünk. Ez a helyzet pedig igen gyakran előáll, hiszen egyes súlyosan hátrányos helyzetű régiókban akár az is előfordulhat, hogy hiába lenne rá nyitottság, nincs hova integrálni. Ám rendszerint már a nyitottság sincsen meg: A tehetős szülők mindig igyekeznek elkerülni a „rossz hírű” iskolákat, míg a hátrányos helyzetűek gyakran maguk sem akarnak a többségi társadalommal keveredni, hiszen ez kényelmetlenséget és konfliktusokat okozhat.
Az integrált oktatás azonban segíthet a szegényeken.
A családi háttér ugyanis döntően befolyásolja a gyermekek iskolai teljesítményét, így, aki szegény családból érkezik, a teszteken rendszerint rosszabb eredményeket ér el, mint jobb hátterű társa. Több nemzetközi kutatás arra jutott, hogy ezt a teljesítményszakadékot azzal lehet hatékonyan csökkenteni, ha a hátrányosabb helyzetű diákot tehetősebb társai felhúzzák, ehhez pedig nyilvánvalóan integrált oktatásra van szükség.
2010-ben az amerikai Montgomery megyében egy állami program keretében két lehetőséget ajánlottak fel a hátrányos helyzetűek számára:
- vagy továbbra is a közelben lévő szegregált iskolába járatják a gyerekeiket, ahol ezúttal kisebb osztálylétszám, kiterjesztett tanidő és jól felkészített tanárok várják őket,
- vagy pedig elviszik a nebulókat a távolabb lévő, tehetős gyerekek által látogatott iskolába, ahol mindezek az extrák nem állnak rendelkezésre.
A szegény gyerekek egyik része így a szegregált iskolába, másik része pedig az integrált iskolába került. Néhány év múlva a kutatók megvizsgálták a tehetős és szegény gyerekek közötti teljesítményszakadékot, és úgy találták, az integrált iskolában egyharmadával csökkent a teljesítménykülönbség, míg a szegregált iskolában ez változatlan maradt.
A LEGÉRDEKESEBB AZONBAN AZ VOLT, HOGY A TEHETŐSEBB GYEREKEK TELJESÍTMÉNYE NEM CSÖKKENT AMIATT, HOGY A SZEGÉNY GYEREKEK KÖZÉJÜK KERÜLTEK.
Ez a példa azt támasztja alá, hogy az oktatás összességében több hozzáadott értéket képvisel integrált formában, mint szegregált formában. A szegregáció ellenzése mögött tehát a közhiedelemmel ellentétben nemcsak elvi, méltányosságot érintő okok húzódnak meg, hanem a társadalom érdeke is.
Társadalmi érdek ide, vagy oda: azt azért túlzás lenne állítani, hogy az integráció minden esetben üdvözítő megoldás a felek számára. Annyi viszont bizonyos, hogy a párhuzamos társadalmak együttélésének és a minőségi oktatás megteremtésének fontos eszköze.
Források:
Fejes József Balázs (2013): Miért van szükség deszegregációra? In: Fejes József Balázs és Szűcs Norbert (szerk.): A szegedi és hódmezővásárhelyi deszegregációt támogató Hallgatói Mentorprogram. Öt év tapasztalatai. Belvedere Meridionale, Szeged. 15-35.
Reardon, Sean F. and Owens, Ann (2014) 60 Years After Brown: Trends and Consequences of School Segregation, In: Annual Review of Sociology, 2014/40, p. 199-218
Kahlenberg, Richard (2013): From All Walks of Life – New Hope for School Integration, American Educator
Kép: Conan Gallagher / flickr.com
