2016 egy jó év volt Magyarországon. Nőtt az átlagbér, csökkent a szegények aránya, stagnált a közhangulat, több a házasság és kevesebb az abortusz. A gazdaságban sincs recesszió. A népesség viszont még a fokozódó bevándorlás ellenére is fogy. Összegyűjtöttünk néhány grafikont, hogy elhelyezzük az óévet hazánk szociális, demográfiai és gazdasági folyamataiban.
Az átlagbér 2016 III. negyedévében átlépte a 170 ezer forintot és várhatóan tovább fog emelkedni, ami az alacsony infláció miatt egyben reálbér-növekedést is jelent. Ez pedig a lakosság életszínvonalának emelkedését vonja magával. Azonban érdemes megfigyelni, hogy a legszegényebb Békés megyében még mindig alig magasabb az átlagbér a minimálbérnél, miközben a gazdag Budapest átlagbére jóval meghaladja a 200 ezer forintot.
A béremelkedés nem sokat ér, ha a szegények jövedelme nem emelkedik. Viszont a tendenciákból kitűnik, hogy a szegények aránya csökken Magyarországon. Közben viszont arra is következtethetünk, hogy a jövedelemegyenlőtlenségek nem csökkennek, hiszen a relatív jövedelmi szegénység aránya stagnál.
Kérdőíves kutatásokkal lehet mérni az állampolgárok közérzetét, ami egy meglehetősen szubjektív mérőszámot ad. Az adatokból látszik, hogy a bizalom és a saját élettel való megelégedettség 2013 óta egy közepes átlagos értéket mutat, a lakosság biztonságérzete pedig javult valamelyest azóta. A közérzetünk tehát bizonyos tekintetben jobb lett, másrészt pedig változatlan maradt.
Az alább látható népmozgalmi mutatókról nem találtunk 2012-től január-októberi adatokat, ám ezen az ábrán azért lehet arra következtetni, hogy a házasságkötések száma trendszerűen növekszik, míg az abortuszoké trendszerűen csökken. Az élveszületések változásának irányát egyelőre nehéz egyértelműen meghatározni, de a tavalyi évhez képest e tekintetben is növekedés várható.
A népességről nem csatolunk ábrát, ide klikkelve lehet megtekinteni a korfát. Ami lényeges, hogy továbbra is fogy a magyar lakosság, még ha a demográfiai válságot némileg ellensúlyozza is a növekvő bevándorlás.
Az alábbi ábrán végül összesűrítettünk jó sok mutatót (reméljük, azért még átlátható). A munkaerőpiacon alapvetően pozitív tendenciák figyelhetők meg a csökkenő munkanélküliséggel és a növekvő foglalkoztatottsággal. Ugyanígy jók a kilátások az államadósság törlesztése terén is, ahol a GDP-arányos eladósodás szintje a mérvadó. A GDP növekedése viszont változóan alakul. Pozitívum, hogy recesszióról nem beszélhetünk.
A statisztikai adatgyűjtések és a mérőszámok szigorú módszertani megkötésekkel készülnek, a jelen adatok például a KSH és az Eurostat adatbázisából származnak, így tudományos értékük vitán felül áll. Azt azonban fontos szem előtt tartanunk, hogy a statisztikák értékelését sokféleképpen el lehet végezni. Gyakran politikai felhangok, de legalábbis előzetes értékítéletek húzódnak meg az elemzések hátterében. Ebben a cikkben olyan előzetes feltevéseket lehet megfigyelni, hogy például az alacsony munkanélküliség jó, vagy, hogy a szegények életszínvonala fontosabb, mint a társadalom átlagának életszínvonala.
Tehát még akkor is, ha a jelen cikk arra konklúzióra jut, hogy 2016 egy jó év volt, hiszen a gazdaság növekedett, a demográfiai problémák enyhültek, a lakosság jóléte pedig emelkedett, érdemes utánanézni az egyes mutatószámok módszertani hátterének. Ezt az alábbi linkeken, a KSH és az Eurostat adatbázisában, megteheti a kedves Olvasó! Ezután már könnyen elképzelhető, hogy más előfeltevésekkel máshogy értelmezzük majd a számokat.
Forrás: KSH adatbázis, Eurostat adatbázis, Mandiner
Nyitókép: flickr.com // Ken Teegardin
