A kései heves bombázás hatásai Földünkre és életünkre4 perc


Legtöbben nem is tudják, mi is volt ez az esemény, pedig hozzávetőleg 300 millió éven keresztül alakította Földünket. De akkor miért nem tudjuk, mi ez? Miért nem látjuk a nyomait? És mit köszönhetünk neki?

Kései Heves Bombázás (Late Heavy Bombardment – LHB) 4,1 milliárd évvel ezelőtt kezdődött, és 3,8 milliárd évvel ezelőtt ért véget. Elsősorban a belső bolygókat (Merkúr, Vénusz, Föld, Mars) és azok holdjait érintette. Ezen időszakban számtalan kisbolygó, meteor és üstökös ütközött a belső bolygókkal, többek között a Földünkkel is. Ennek a bombázásnak a nyomai láthatóak mind a mai napig a Hold felszínén.

A kiváltó ok – a legelfogadottabb elmélet szerint – a külső nagybolygók, elsősorban a Jupiter pályamódosulása volt. Amikor a pályamódosulás elkezdődött, megborult a gravitációs egyensúly, és a Naprendszer instabillá vált. A gravitációs tér megváltozásának köszönhetően temérdek mennyiségű aszteroida és üstökös pályája szintén módosult, és útvonalaik keresztezték a belső bolygók pályáit.

Hova tűntek a nyomai, ha a Holdon mind a mai napig láthatóak? 

A Földön azért nem láthatóak manapság kráterek, mert a lemeztektonika, valamint a légköri folyamatoknak köszönhető jelentős fizikai és kémiai mállás miatt a Föld felszíne – geológiai időskálán mérve – gyorsan változik.  Ezzel szemben a Holdon nincs lemeztektonika és a légkör is hiányzik, így tulajdonképpen a Napszél, a hőmérséklet-ingadozás okozta aprózódás és az azóta is rendszeres becsapódások a fő felszínformáló hatások.

Mit köszönhetünk a kései heves bombázásnak? 

Egyrészt rengeteg nyersanyagot. A Föld kialakulása során, amikor a belső övek elkülönültek, a (nehéz)fémek a magban koncentrálódtak: nagyobb sűrűségük miatt lesüllyedtek. Ekkorra alakult ki a vas-(nikkel) mag. De az LHB-t követően, amikor is számtalan vas-, vas-kő és kőmeteor csapódott a Földbe, a bolygó felszínének hozzávetőleg a negyede megolvadt és a meteoritok anyaga belekeveredett a köpenybe. Így az fémekben gazdagodott. Főként ennek köszönhető az, hogy manapság mindennapos nyersanyaggá vált a vas, az arany vagy a nikkel; mert a (felső)köpenyből a vulkanizmus segítségével a felszínre vagy felszín közelébe kerülő magma elérhető közelségbe hozta ezeket a fémeket az emberiség számára.

Ezt olvastad már?  Isten hógolyója - ezért volt jég a trópusokon

Továbbá az élet alapját, a vizet is ennek az időszaknak köszönhetjük. A bolygó keletkezésekor, amikor kialakultak a Föld belső övei, a magtól távolodva egyre könnyebb elemek halmozódtak fel. Az illók a felszínen dúsultak, de ezt a hidrogén- és héliumgazdag őslégkört a mágneses mező hiányában a Napszél elfújta a csillagközi térbe. Azonban a kései heves bombázás során temérdek üstökös érte el a Föld felszínét, melyek alkotói – a fémek mellett – nagyon nagy mennyiségű illók és szerves vegyületek, mint a víz, a metán vagy a szén-dioxid voltak. Az ekkor a felszínen uralkodó magas hőmérsékletnek köszönhetően az anyagok nem fagytak ki, hanem folyékony vagy gáz halmazállapotban elöntötték a mély területeket, és kialakították a kezdeti légkört (mely oxigénszintje a mainak töredéke volt, főként metán és szén-dioxid alkotta).

Ezt követően már nem kellett „sokat” várni az élet megjelenésére. 3,49 milliárd évvel ezelőtt már bizonyítottan megjelentek a sztromatolitok (mikrobiális bekérgezések, melyeket cianobaktériumok hoztak létre), amely fosszíliák ma is megtalálhatóak Ausztráliában, a Pilbara kratonon.

 

Források:

ELTE-TTK: Földtudomány alapszak Bevezetés a Földtörténetbe, Geokémiai ciklusok és Földtörténet c. tantárgyakon elhangzott órai anyagok és jegyzetek

Bérczi Szaniszló, Gucsik Arnold, Hargitai Henrik, Horvai Ferenc, Illés Erzsébet, Kereszturi Ákos, Nagy Szabolcs János: A Naprendszer kisenciklopédiája – A Naprendszer formakincse (1): Becsapódások folyamata, nyomai és hatásai. ELTE TTK – MTA Kozmikus Anyagokat Vizsgáló Űrkutató Csoport, 2005.

BBC: The Late Heavy Bombardment ends

 

Képek forrása: Flickr


Szólj hozzá elsőként!

Válasz írása

Az email címed nem lesz látható.