A középkorkutatás paradicsoma – Interjú Dr. Anastasija Ropával, az IMC 2018 szervezőjével

Az International Medieval Congress Európa-szerte a legnagyobb tudományos esemény, amely a középkorkutatást állítja központba. A Nagy-Britanniában, Leedsben évente megszervezett kongresszusra a világ minden tájáról több ezer kutató és érdeklődő érkezik. Dr. Anastasija Ropával, a konferencia öt szekciójának és kerekasztal-beszélgetésének társszervezőjét kérdeztük meg arról, mit is várhatunk az IMC 2018-tól.

Hogy kerültél a szervezőbizottságba?

Tíz éve veszek részt az eseményen előadóként, egyik fő kutatási területem ló és ember kapcsolata a középkorban. Három évvel ezelőtt tűnt fel egy fantasztikus kollégámnak, Timothy Dawsonnak, hogy lovakról és lovaglásról szóló szekciót még sosem hirdettek meg az eseményen, holott ez a középkorban a mindennapi élet összes területét befolyásolta. Mivel mindkettőnket érdekelt a téma, a következő évben úgy döntöttünk, pótoljuk a hiányosságot. Meglepően sokakat foglalkoztatott a kérdés, így azóta minden alkalommal szervezünk lovas szekciókat.

Ez azt jelenti, hogy sok középkorkutató foglalkozik lovakkal? Az ember azt hinné, ez egy nagyon speciális témakör, nem sokan választják.

Vagyunk egy páran, akiket érdekel a dolog, meg aztán, ahogy az előbb is mondtam, a lovak a mindennapi élet szerves részét képezték a középkorban, hasonlóan, mint most az autók: ha nincs is még jogosítványod, akkor is jó eséllyel be tudod indítani a motort. Ezzel csak azt akarom mondani, hogy bármilyen szempontból szeretnéd is kutatni a középkort, a lovak előbb-utóbb felbukkannak.

Mégsem születik sok publikáció a témában.

Igen, a tapasztalat sajnos azt mutatja, hogy azok a kutatók, akik a középkori lovakat és lovaglást vizsgálják, eléggé elszigeteltek egymástól, nincs közöttük nagy együttműködés. Mi pontosan arra törekszünk, hogy összehozzuk ezeket az embereket, és úgy tűnik, a módszer beválik: minden évben többen és többen jelentkeznek. Most éppen azon dolgozunk, hogy közösen kiadjunk egy lovakról és lovaglásról szóló tanulmánykötetet az elmúlt évek során elhangzott előadásokból.

Idén hány szekció lesz a témában?

A lovakról négy olyan szekcióban is szó lesz, amit néhány kollégámmal együtt szervezünk, de ezúttal egyikben sem adok elő, bár a témám nekem is a lovakhoz kapcsolódik. A Medieval Animals Data Network ugyanis létrehozott idén egy fogyatékos állatok középkori megítéléséről szóló szekciót, és felkértek, hogy ott tartsam meg az idei előadásomat. Hogy visszatérjek a lovak kérdésére, az egyik szekció fókuszában az irodalmi művek lóábrázolásai állnak, egy másikban a középkori lovasok felszerelése, ez inkább gyakorlati kérdés, beszélünk például majd a harci lovakról. Meghirdettünk egy új témakört is, a címe „Lovak a messzi Keleten”, és lesz egy kerekasztal-beszélgetés is a középkori ló rekonstrukciójáról.

Izgalamasan hangzik! Sose gondoltam volna, hogy egyedül a lovakról ennyit lehet beszélni – és ez csak egy téma a több száz közül, amiről szó esik az IMC-n minden évben. A részvevők biztos rengeteg fantasztikus élménnyel gazdagodnak – téged mi fogott meg a legjobban az elmúlt tíz évben?

Ó, igazság szerint minden évben más! Tavaly például az volt az egyik legjobb pillanat, amikor újra meghirdettük a lovas szekciókat, és szinte kirobbanó volt az érdeklődés. Elég fárasztó volt ennyi embert koordinálni, őszintén szólva meg is fontoltuk, hogy idén elvállaljuk-e egyáltalán a szervezést, de aztán pozitív visszajelzésként jött az újabb felkérés, ami nagyon jólesett. A legeslegjobban viszont azt szeretem az IMC-ben, hogy gyerekbarát: a kutatók magukkal vihetik a családjukat, gyerekeiket, és vannak olyan programjaink, amelyek a helyi lakosság számára is nyitottak. Sok leedsi kisgyerekkel és szüleikkel találkozom ezeken a kiállításokon, és ez jó érzéssel tölt el, mert lehet, hogy belőlük lesz a jövő középkorkutató nemzedéke.

Bővebben az IMC 2018-ról itt olvashatnak. (angol nyelvű)

Dr. Anastasija Ropa tudományos blogja itt érhető el. (angol nyelvű)