Flickr.com / See-ming Lee

Megismételték a sokkoló Milgram-kísérletet, és még mindig gonoszak vagyunk

Lengyel tudósok megismételték Stanley Milgram hírhedt kísérletét, amelyben kísérleti alanyok adtak elektrosokkot parancsra. Milgram arra volt kíváncsi, hogyan viszonyul egymáshoz az engedelmesség és a lelkiismeret. A lengyelek most ugyanezt vizsgálták, kísérletük azonban több szempontból is érdekes volt: először tette fel ugyanazt a kérdést Milgram után 50 évvel, először végezte el a kísérletet Közép-Kelet-Európában és először vizsgálta, hogy szívesebben ártunk-e nőknek, mint férfiaknak.

Stanley Milgram 1963-ban publikálta a szociálpszichológia egyik legmeghatározóbbá vált kísérletét a hatalomnak való engedelmesség és a lelkiismeret viszonyának kutatására. A kísérletben részvevőket arra kérték, hogy kérdezzék ki egy társukat egy meghatározott feladatról, és ha hibát vétenek, büntessék őket elektromos áramütéssel (amit valójában nem kaptak meg az úgynevezett „tanulók”, csak eljátszották). 45 volttal kezdtek, amit az elején maguk is kipróbáltak, hogy milyen érzés, majd minden hibás válasz után 15 volttal emelték a feszültséget. A megdöbbentő az volt, hogy a kísérleti alanyok 85%-a egyszerű felszólításra tizedszer is megnyomta a gombot, 65% pedig a végső 450 voltig is elment. Pedig bármikor kiszállhattak volna a helyzetből.

A kísérletet azóta más módszerekkel is igazolták, és általában hasonló eredményre jutottak. A különböző kísérletekben az emberek nagyjából kétharmada képes volt a végsőkig elmenni. A számos kísérlet azonban csak újabb kérdésekhez vezetett, és a téma máig foglalkoztatja a pszichológusokat.

A téma máig aktuális

Dolinski és csapata most újra elővette a témát és reprodukálta a ’63-as kísérletet (egész pontosan Milgram második kísérletét, az Experiment No. 2-t). A vizsgálatot kiegészítették azzal, hogy a szenvedő „tanuló” helyére az esetek egyik felében nőt, a másikban pedig férfit ültettek, hogy megvizsgálják, hatással van-e a szenvedő neme az engedelmességre. Emellett arra is kíváncsiak voltak, hogy ugyanazokat az eredményeket kapják-e Lengyelországban bő ötven évvel az amerikai kísérlet után.

A szomorú végeredmény az lett, hogy igen, Közép-Kelet-Európában is ugyanolyan gonoszak vagyunk, mint ötven évvel ezelőtt az óceán másik oldalán. A kísérletben 40 nő és 40 férfi vett részt. Közülük mindannyian pontosan tudták (pontosabban azt hitték), hogy a gombok megnyomásával szenvedést okoznak társuknak. A „tanulók” kérték is a kísérlet leállítását, és hangot adtak fájdalmaiknak is. Ennek ellenére a kísérletvezető engedélyével és felszólításával 90%-uk elment a tizedik gomb megnyomásáig. Ezzel Milgram 85%-os eredményéhez hasonlót értek el, vagyis semmit sem tanultunk 50 év alatt.

És a nők?

A kutatás a nemek közti különbségeket is vizsgálta. Arra voltak kíváncsiak, hogy vajon a nyugati társadalomban gyengébbik nemnek tartott nőkkel szemben másképp fognak-e viselkedni az emberek, mint a férfiakkal szemben. Pontos választ azonban nem tudtak adni, hiszen bár jelentősnek tűnik elsőre a nemek közötti különbség, az esetszám túl alacsony volt következtetések levonására. A nőket ugyanis háromszor kevesebben bántották, mint a férfiakat, ez viszont csak azt jelentette, hogy a nőkön 40-ből 6-an, a férfiakon pedig 40-ből 2-en kegyelmeztek meg. Hogy nagyobb esetszám esetén milyen lenne a különbség, azt ebből nem tudjuk megmondani.

A Dolinski vezette újabb kutatás tehát megerősítette, amit eddig is tudtunk: az emberek nagy többsége hajlamos lelkiismerete ellenére cselekedni, ha erre egy felső hatalom felszólítja. Most már tudjuk, hogy ez nemcsak a hatvanas évek amerikai emberére, de napjaink közép-európai emberére is érvényes. Emellett egy újabb megválaszolatlan kérdéssel is gazdagodtunk: vajon könnyebben kegyelmezünk-e a nőknek, vagy éppen a férfiaknak?

Kép: Flickr.com / See-ming Lee

Forrás: D. Doliński et al. Would You Deliver an Electric Shock in 2015? Obedience in the Experimental Paradigm Developed by Stanley Milgram in the 50 Years Following the Original Studies. Social Psychological and Personality Science, 2017; 194855061769306 DOI: 10.1177/1948550617693060