A lapszámban 19 szerző osztotta meg kutatási eredményét és írását igazán változatos, nemzetközi fókuszú tanulmányában. Külön öröm, hogy a TudományON néhány korábbi és jelenlegi szerkesztőjének írása is helyet kapott a folyóiratban.
A Külügyi Műhely c. online tudományos folyóiratot 2019 novemberében indította el 22 doktoranduszhallgató, doktorjelölt és fiatal szakértő, így a 2020/2 szám a kiadvány első évfordulóját jelenti. Ahogy a korábbi számokra is jellemző volt, úgy most is rendkívül változatos intézményi háttérrel és szaktudással rendelkező kutatók osztották meg kutatási eredményeiket a folyóiratban, a teljesség igénye nélkül az alábbiak szerint.
Hegedős Soma, a Danube Institute munkatársa a jogállamiság teoretikai problémáit járta körül az Európai Unió jogfelfogásának vonatkozásában, széles körben kimerítve a történelmi és fogalmi előzményeket.
Kis Katalin a Kelet-afrikai Közösség tőkevonzó képességét vizsgálta meg, különös figyelmet szentelve a 2020-as COVID_19 pandémiás helyzet okán előállt fejleményekre.
Pesci Marco, aki immáron másodjára publikálta kutatási eredményeit a Külügyi Műhelyben, a Nemzetközi Büntetőbíróság joghatóságát térképezte fel, hangsúlyosan a szudáni Omar al Bashir esetet.
A Szent Ignác Jezsuita Szakkollgéium számos jelenlegi és volt diákja is nyújtott be közösen megírt tanulmányokat. Fábian Armin Vincentius (oldalunk jelenlegi főszerkesztője), Pajor Angelika és Vadas Ágoston Magyarország és Dél-Korea politikai/diplomáciai és gazdasági kapcsolatait mutatta be az elmúlt 30 évben. Igari András, Bálint Janka és Pálffy Patrik pedig statisztikai eszközökkel igyekeztek meghatározni Közép-Európát.
Fejes-Jancsó Dorottya munkájában az indiai filmek és a mindenkori aktuális ideológiai áramlatok közötti kapcsolatok bemutatását vállalta.
Kozma Klementina, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Amerika Tanulmányok Kutatóintézet tudományos segédmunkatársa Románia és az Egyesült Államok diplomáciai kapcsolatainak kezdetét mutatta be.
Ördögh Tibor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem adjunktusa Szerbia és Koszovó viszonyrendszerét mutatta be a 2010 és 2020 közötti időszakban.
Kiss Csaba recenziójában Asef Bayat Revolution without Revolutionaries. Making Sense of the Arab Spring (magyar fordításban: Forradalom forradalmárok nélkül. Az Arab tavasz értelme) c. 2017-es könyvét mutatta be és osztotta meg a gondolatait.
Wágner Tamás Zoltán, a Külügyi Műhely Szerkesztőbizottság tagja, pedig két esemény bemutatására vállalkozott a Tudományos élet rovatban: a Tom Lantos Intézet: European Regional Forum on Hate Speech, Social Media and Minorities c. kerekasztal beszélgetést, valamint a VM4K: Az első száz év c. konferencia beszámolót.
A teljes lapszám elérhető többek között a Külügyi Műhely Alapítvány honlapjáról, a Magyar Tudományos Akadémia REAL és REAL-J repozitóriumaiban, az Országos Széchenyi Könyvtár Elektronikus Periodika Archívumban, valamint a Magyar Tudományos Művek Tára (MTMT.hu) oldaláról.
A fenti felületek közvetlen hivatkozásai a Külügyi Műhely Alapítvány honlapjáról érhetők el: http://kulugyimuhelyalapitvany.hu/2020/11/26/megjelent-a-kulugyi-muhely-c-folyoirat-2020-2-lapszama/
