flickr.com / Birger Hoppe

Melyik vallás követői keresik a legtöbbet?

Max Weber német szociológus-közgazdász volt, aki először fogalmazta meg, hogy a kapitalizmus kialakulásában szerepe volt a protestáns puritánok eszméinek és életszemléletének. A protestáns etika fontos része a szorgalom és a takarékosság mind az idővel, mind a vagyonnal. Weber ezen állítását a későbbiekben több szociológus is megkérdőjelezte, bár valószínűleg jogtalanul.

Weber elképzeléseit igazolta Furnham 1957-ben készített kutatása. Furnham vallásuk alapján csoportosította a nemzeteket, és az ezek egy főre eső nemzeti jövedelmének átlagát számította ki. Az eredmények alapján a protestáns vallású országokban az egy főre eső jövedelem 1130 USD volt. A kevert protestáns-katolikus országokban 881 USD, a görögkeleti ortodoxban 365 USD, a római katolikusokban pedig 329 USD. Ennél jóval kevesebbet kerestek az iszlám vallású országokban, ahol az egy főre eső jövedelem 137 USD volt, valamint a hindu és buddhista országokban, ahol pedig 75 USD.

A keresztény vallások fölényét a többivel szemben részben magyarázza az országok földrajzi elhelyezkedése. A protestáns és katolikus vallásúak jövedelme közötti három és félszeres különbség azonban túl nagy ahhoz, hogy figyelmen kívül hagyjuk a vallások jövedelmekre gyakorolt hatását.

De vajon mi okozta ezt a különbséget a kálvinisták és a többi vallás között? A kálvini dogmák szerint mindenki az örök halálra szolgál rá, hacsak Isten másként nem határozott. De az, hogy kiválasztott-e a hívő, az csak a halála után válik el. Szerintük a világ arra rendeltetett, hogy Isten dicsőségét szolgálja, a kiválasztott hívő pedig arra, hogy részt vegyen Isten evilági dicsőségének gyarapításában. „Ezért tartsd magad kiválasztottnak, hiszen a kétely a hit elégtelenségének bizonyítéka. A fáradhatatlan hivatalvégzés pedig elűzi a kételyt és Isten dicsőségére szolgál” – vallják a reformátusok. Vagyis kálvinista fejjel a földi életben elérthető javak igencsak felértékelődnek a bizonytalan, előre elrendelt túlvilággal szemben.

Másrészről a protestáns vallás takarékossága (tőkefelhalmozása) a kapitalizmus szempontjából sokkal kedvezőbb, mint a katolikus felfogás. Mivel a protestánsok egész életükben az egyszerűségre törekednek – gondoljunk csak a protestáns templomokra, az istentiszteletek kellékeire (lelkész öltözete) – jóval több pénzt tudnak megspórolni, mint katolikus társaik. Ennek is fontos szerepe lehet abban, hogy ők rendelkeznek a legmagasabb bevételekkel.

Furnham kutatásai alapján tehát a protestáns vallás a legjövedelmezőbb. Azonban akiben ezután felmerül esetleg, hogy felekezetet vált, jobb, ha tudja: a felekezetváltás kevés. A vallások közötti jövedelemkülönbségek ugyanis valójában a szemléletmódon múlnak. A protestánsok között is csak az keres sokat, aki takarékos, és keményen dolgozik.

 

Forrás: Hunyady György – Székely Mózes: Gazdaságpszichológia Osiris kiadó, Budapest, 2003