Mikor lesznek szuperképességeink?

Ki ne gondolkodott volna már el azon, hogy különféle szuperképességei vannak? Ha megtehetnénk, melyiket választanánk, és mire használnánk? A mozik és a tévé tele vannak szuperhősfilmekkel, és szinte minden nap találkozunk a jobbnál jobb szuperképességekkel rendelkező ember fikciójával. A mai tudomány és technológia rohamos fejlődésével egyre közelebb kerülünk ahhoz, hogy ez a fikció valósággá váljon.

Szupererő a laborban

Tavaly júniusban egy tudóscsapat felvázolta tervét a Science Magazinban egy olyan projektre (Genome Project-Write), melynek célja egy teljesen szintetikus humán genom létrehozása. Habár ez a projekt kedvező hatással lehet a gyógyszerfejlesztésekre és a génterápiára is, a kutatócsoport a ma élő emberiségnél egy sokkal fejlettebb, teljesen szintetikus generáció létrehozását irányozta elő. Jelenleg úgy néz ki, hogy 100 millió dollár és legalább 10 év kell csak ahhoz, hogy a projekt beindulhasson. Magyarán a Genome Project-Write évekre lehet még a „szuperember” létrehozásától, de nincs is olyan messze már a technikai háttér létrejötte.

De rendelkezünk-e már a szükséges biológiai és technológiai eszközökkel ahhoz, hogy szuperképességekkel bíró embereket alkossunk? A válasz, bármennyire is meglepő, igen! Egyre közelebb kerülünk egy olyan világhoz, ahol a szuperképesség egy mindennapos jelenség.

CRISPR/Cas és X-Men

Az X-Men: Apokalipszis című filmben több ezer év után ébred fel Apokalipszis (En Sabah Nur), az ősmutáns. Sokan úgy gondolják, hogy Apokalipszis volt az első mutáns, aki birtokolta az X-gént, ami az X-Men karakterek képességeiért felel. Tehát benne volt meg először az a gén, ami nélkül az összes ismert X-Men nem létezhetne.

A Humán Genom Projektnek köszönhetően már azonosítottuk az összes génünket a DNS-ünkben. Amikor a gének kifejeződnek, akkor RNS-eken keresztül fehérjék szintetizálódnak, mint például a kollagén vagy a hemoglobin. De mi van akkor, ha létre tudnánk hozni egy X-Gént, ami szuperképességekkel ruházhatna fel valakit? Be tudnánk azt valahogy illeszteni a DNS-be? A CRISPR/Cas módszer pont erre való, mellyel a DNS-t pontosan meghatározott helyen lehet elvágni. A vágás után be lehet illeszteni egy új gént, például egy olyat, ami Farkas gyors öngyógyításáért felel, vagy amely akár hatástalaníthat olyan rossz géneket, melyek jövőbeli betegségekért felelnének. Bár a módszer embernél is működne, eddig még csak növényeken és állatokon alkalmazták, mert a humán felhasználás komoly etikai, pénzügyi és tudományos kérdéseket vet fel, a vallási és társadalmi aspektusokról nem is beszélve.

Aki láthatatlan, az mindent láthat…

A szerkesztett géneknél hamarabb jelenhetnek meg a szuperképesség-szerű adottságokkal rendelkező eszközök. A láthatatlanság, mint az egyik leghasznosabb képesség, rengeteg science fiction műben jelent meg, kezdve H. G. Wells 1897-es A Láthatatlan Ember c. könyvével, Harry Potter köpenyén és A Hihetetlen Családon át a Marvel-féle Fantasztikus Négyesig.

Ahhoz, hogy valami láthatatlan legyen, meg kell akadályoznunk, hogy a tárgyról a fény a szembe jusson, így a csapok és pálcikák nem hoznak létre elektromos és kémiai jelet, melyek eljutva az agyba ott létrehoznák a képet. Átalakított optikák és különleges, láthatatlan köpeny létrehozására alkalmas anyagok képezik ma a kutatások tárgyát.

Egyes kutatók olyan mesterséges anyagokat hoznak létre (metaanyagok), melyek képesek elhajlítani a fényt a tárgyak körül. Ezen anyagoknak negatív a fénnyel szembeni törésmutatójuk, mely a természetes anyagokra nem jellemző. Egyes kutatók kalcitkristályokkal próbálkoznak, míg a Rochester Egyetem két kutatója, Joseph Choi és John Howell láthatatlanná tevő köpenyt építettek optikai lencsékből, melyeket 100 fontért meg lehet venni. Igen, ez azt jelenti, hogy ma már otthon tudunk építeni egy ilyen köpenyt!

Meglepő? Pedig tovább is van. Az X-Men és a Harry Potter után a jövő héten Vasemberről és Pókemberről is írunk. Talán hamarabb találkozhatunk velük, mint gondolnánk.

Forrás: Barry W. Fitzgerald (2016): Are we ready for real-life superpowers? // BBC Focus Magazine

Kép: flickr.com / Thanatas Wongcharoen