Mióta létezik időjárás-előrejelzés?5 perc


Hogyan vezetett a francia flotta büszkeségének a veszte a ma is ismert időjárás-jelentésekhez?

„Holnap felszakadozik a felhőzet, már csak keleten várhatók szórványos záporok, nyugaton 12-14 °C és napsütés lesz a jellemző.” Amit őseink még a természet változásaiból jövendöltek, mára a mindennapok szerves részét képező tudományos munka. Magától értetődő, hogy a híradókhoz az elkövetkező napok időjárásának (nagy pontossággal történő) előrejelzése is hozzátartozik, illetve az interneten csupán néhány kattintás után akár 30 napra szóló prognózis is olvasható. Mikor kezdődött el tehát az előrejelzések tudományos korszaka?

A krími háború

Az 1853-56 között zajló krími háború során az angolok és franciák komoly sereget vezényeltek a Krím-félszigetre és környékére. Céljuk Szevasztopol elfoglalása volt, városról-városra haladva közeledtek a jelentős kikötő felé. Balaklava közelében egy emlékezetes lovasroham (A Könnyűlovasság Támadása) is megesett, a meteorológusok számára ez a csekély katonai jelentőséggel bíró kikötőváros a néhány héttel a csatát követő vihar miatt fontos.

1854. november 10-én az időjárás rosszabbra fordult, folyamatos viharok csaptak le a félszigetre. A következő nap reggelén a tábornokok összeültek, hogy megtervezzék a flotta kimenekítését a háborgó tengerről. Ez azonban már nem történt meg, 14-én hajnalban egy újabb, az addigiaknál is erősebb vihar tört ki.

„Ezután a legvadabb vihar csapott le, amit valaha is megtapasztaltam: mennydörgés, villámlás, zápor, jégeső, és a nap további részében hó kísérte, az okozott károk pedig félelmetesek voltak” – részlet Lord Raglan leveléből a brit vezérkarnak

Az angol flotta 21 hajót vesztett, további 8 pedig súlyosan megrongálódott, a franciák pedig 16-ot, köztük a IV. Henrik csatahajót, a flotta büszkeségét. Elsüllyedésének hírére a francia hadügyminiszter elrendelte a vihar körülményeinek kivizsgálását, különös tekintettel annak előrejelezhetőségére – a feladattal pedig a híres matematikust és csillagászt, Urbain Le Verrier-t bízta meg.

A tudományos előrejelzések megszületése

Le Verrier az elérhető légnyomás-adatok vizsgálatával (vihar érkezésével egy adott terület légnyomása lecsökken) megállapította, hogy a kérdéses vihar egészen az Atlanti-óceán algériai partjáig visszakövethető, valamint felismerte, hogy az útvonala is előrejelezhető lett volna, csupán nem volt olyan hírközlő szolgálat, ami eljuttathatta volna a híreket a frontra. Maga a távíró viszont már létezett, Le Verrier tekintélye pedig elégségesnek bizonyult ahhoz, hogy III. Napóleon azon nyomban elfogadja a javaslatát, és a franciák létrehoztak egy – az egész országot lefedő – megfigyelő-hálózatot, amelynek különböző pontjai távírógépek segítségével álltak közvetlen összeköttetésben.

Ezt olvastad már?  A kereszténység, a Bluetooth és a vikingek

1856. február 19-én, a francia Akadémián bemutatásra került egy olyan kártya, amelyen az aznap délelőtt 10 órai légköri állapotok voltak feltüntetve – egész Franciaország területén. Az adatgyűjtés folytatódott, és hamar szabályszerűségeket fedeztek fel a tudósok: például, hogy ahol alacsony a légnyomás, ott szinte kivétel nélkül mindig esik az eső, illetve hogy ezek az alacsony légköri nyomású zónák folyamatosan vándorolnak, jellemzően nyugatról kelet felé. 1863-tól kezdve az aktuális állapotot bemutató kártyák mellé ún. prognosztikonokat adtak ki – az aznapi helyzet alapján hozzávetőleg megadták, milyen időjárásra lehet számítani a következő napon.

Ezután robbanásszerűen megugrott a megfigyelőállomások száma, főleg Nyugat-Európában, majd 1875-től Közép-Európában is. 1876-ban már 90 állomás volt összeköttetésben, 1877-ben pedig a bécsi központ megnyitásával az Osztrák-Magyar Monarchia is bekapcsolódott a megfigyelő-előrejelező munkába.

A krími háború óta eltelt másfél évszázad során tehát a népi megfigyelésektől eljutott a meteorológia tudománya a stabil, hosszútávú, precíz előrejelzésekig, mindennek elindításához pedig elegendő volt csupán egy nagy vihar és egy elismert francia tudós.

Források:
Lindgrén, S. és Neumann, J. (1981): Great Historical Events That Were Significantly Affected by the Weather: 5. Some Meteorological Events of the Crimean War and Their Consequences, Bulletin of the American Meteorological Society, Vol. 61, No. 12, American Meteorological Society, Boston.
The National Archives (1854): A Letter from Lord Raglant to Britain’s Secretary of State for War, File W.O. 1/370.
Hoitsy P. (1879): A meteorológia mint időjóslás, Természettudományi Közlöny, 11. kötet, 124. füzet, A. K. M. Természettudományi Társulat, Budapest.

A kép forrása: flickr.com / Jeff Meyer

 

 

Kovács Bence

Harmadéves vagyok az ELTE-TTK Földtudományi alapszakán, az elmúlt félévben az Erasmus program jóvoltából a University of Groningen vendéghallgatója voltam. Mind a természet-, mind a társadalomföldrajz közel áll hozzám, a két ág közötti átmenetekben érzem legjobban magam. A jövőben a természeti jelenségek társadalomra gyakorolt hatásaival tervezek foglalkozni.


Szólj hozzá elsőként!

Válasz írása

Az email címed nem lesz látható.