Móricz Zsigmond 64 évvel előzte meg a pszichiátriát5 perc

rob sinclair / flickr.com

Móricz Zsigmond már 1916-ban leírta a poszttraumás stresszzavar (PTSD) halálpontos tünettanát – az első világháború borzalmait is érintő – Szegény emberek című novellájában. Ugyanez az amerikai pszichiátriának csak 1980-ban sikerült a vietnámi háborút követően.

A poszttraumás stresszzavar (posttraumic stress disorder, PTSD) egy pontosan körülírt pszichiátriai betegség. Súlyos életesemények után alakul ki, és legalább hónapokig, de sokszor évekig, akár teljes életen keresztül fennáll.

Azóta létezik, amióta veszélyek leselkednek az emberre a Földön, vagyis örök időktől fogva. A PTSD a tudomány látóterébe mégis csak a vietnámi háború után került, amikor az amerikai veteránok között tömegesen észlelték a jellegzetes tüneteket. A jelenség komoly társadalmi problémát is jelentett, ami miatt a pszichiáterek is foglalkozni kezdtek a kérdéssel. 1980-ban végül be is került az amerikaiak pszichiátriai kézikönyvébe, a DSM III-ba.

A PTSD tünetei jellegzetesek. Képzeljünk el egy háborút, természeti katasztrófát, közlekedési balesetet, nemi erőszakot, vagy bármilyen életveszélyes szituációt, amiben a saját épségünk forog kockán. Majd képzeljük el ezt még egyszer, és még egyszer, és még egyszer, és képzeljük el, hogy nem tudunk szabadulni az emlékeinktől. Tulajdonképpen ez a PTSD.

A pszichiáterek a tüneteket négy csoportba sorolják. (1) Az emlékek akaratlanul törnek elő (flashbackek), és álomban is jelentkeznek. (2) Ettől a betegek elkerülnek bizonyos gondolatokat és helyzeteket, esetleg tárgyakat, amelyek által újraélhetik a történteket. (3) Közben általános hangulatzavar is jelentkezik: a PTSD-sek egy idő után mindentől szorongóvá és gyanakvóvá válnak. (4) Végül pedig ingerültek vagy egyenesen agresszívak is lesznek, ami irányulhat önmaguk vagy mások ellen.

Móricz, aki a vidéki ember nagy ismerője volt, már 1916-ban leírta a PTSD-t Szegény emberek című novellájában. Főhőse, a katona több mint két év után tér haza az első világháborús frontról. Kezdetben megpróbál dolgozni és normális életet élni, azonban nála is jelentkeznek a tűélesen leírt PTSD-s tünetek. Bekezdésről bekezdésre tűnik fel a flashback, a rémálmok, a hangulatzavar, a szorongás, az elkerülés, sőt végül az agresszió is, ami az egész novella bonyodalmát adja. Mintha csak egy pszichiátria tankönyvet olvasnánk.

Azután megindulna fenn a gránát… sziiij… hasítana a levegőbe. Számolnál, de hiába nézel utána az égbe, ott nem látni semmit, hogy merre megy, csak a hangja sivít, mint a vasdaru… ssiiijju… akkor le: ropp! S ott a falu mögött fel egy nagy füstfelleg, nagy két araszos ott az ég alatt, nagy fekete füst, felveti a földet, fát, sarat, követ, mindent amit talál… Akkor a bóbakter beleszól a telefonba, hogy kétszázzal rövidebbet… Barátom, az az igazi világ… No mennyünk fel innen, mert átázik a cipőd.

– jegyzi le Móricz a katona hirtelen feltörő emlékeit, és máris felismerhetünk egy PTSD-flashbacket.

Zúgó fejében a csaták zúgása szikrázott végig, mégis mintha a lelke fenekén valami olyan gyávaság kushadna, amit sohasem érzett a harctereken

– írja drámaian, és máris megvan a hangulatzavar és szorongás is.

Egész éjszaka (…) aludni sem tudott, kétszer is felkelt s a felesége kérdésére, hogy mi baja, azt mondta, hogy “hallom az ágyúzást”, mert csakugyan hallotta.

– olvassuk, és már pipálhatjuk is a rémálmokat.

De nem ilyen beszédes a katona, ha más beszél a háborúról, akkor inkább elkerülő. Nem szívesen idézi fel az emlékeit:

Ráemelte a szemét, a szeme előtt fátyolos volt a világ, nem értette a szót. (…) Csak bólintott. Nem jött ki hang a torkán.

Máskor pedig agresszív. A novella tragédiája ugyanis a katona szörnyű gyilkossága, amit önkívületben követ el ártatlan gyermekeken. És bár a PTSD ritkán vezet ilyen súlyos agresszióhoz, Móricz írása mégis hiteles. Olyannyira, hogy a leírt tünetek kielégítik a PTSD diagnosztikai kritériumait, 64 évvel a betegség hivatalos leírása előtt.

Ezt olvastad már?  Hogyan öljük meg magunkat videójátékokkal?

Ezt azonban már nem idézzük, ahogy a többi tünetet sem. Olvassa el mindenki maga. Pszichiátria iránt érdeklődőknek kötelező olvasmány.

Források:
Móricz Zsigmond: Szegény emberek. Nyugat. 1916. (24.)
American Psychiatric Association fact sheet on Posttraumatic Stress Disorder

Kép: flickr.com / Rob Sinclair

Ha Ön vagy valaki a környezetében krízishelyzetben van, hívja mobilról is a
116-123
ingyenes lelki elsősegély számot!

Bárdos Dávid

A Semmelweis Egyetem végzős orvostanhallgatója vagyok. Sebész szeretnék lenni, de rajongok mindenért, ami az élet- és orvostudománnyal kapcsolatos.


Szólj hozzá elsőként!

Válasz írása

Az email címed nem lesz látható.