Ördögmesék, hazugságmesék, tündérmesék és mások4 perc


A mesék kategorizálása történhet tartalmuk szerint. Így megkülönböztetünk pl. olyan meséket, amelyek állatokról szólnak, vannak, amelyek legendákat hordoznak magukban, de az is előfordul, hogy hosszan gyűrűző, végeláthatatlan sorokat alkotnak a szálak. A tündérmesékben nem feltétlenül szerepelnek tündérek, de konfliktusok és világra szóló lakodalmak biztosan vannak benne.

Az állatmesék a közösségen belül elfogadott értékekről szólnak, általában életbölcsességet, erkölcsi igazságot szemléltetnek, kifejezetten didaktikus szándékkal. Rövid, csattanós mesék, melyek egyértelmű választás elé állítják az embert, és szembesítik a választás következményeivel.

A legendamesék az isteni világrend működéséről szólnak, általában Krisztus és Szent Péter életével kapcsolatos tanításokról szólnak. Ez a mesetípus hasznos lehet az örök elégedetlenkedőknek, felkészítenek arra, hogy a láthatatlan világból bármikor érkezhetnek szállóvendégek, rajtunk áll, hogy kapunkat nyitva hagyjuk-e előttük.

A novellamesékben nincsenek természetfeletti, mágikus hősök, események, nincs szükség sorsfordító változásra, csupán rátekintést enged egy kisebb, hosszabb-rövidebb ideje fennálló, zavaró helyzetre. Ebben a mesetípusban a gondolkodás, furfangosság segít, nem a csoda. Ide tartoznak az okos lányokról, nőkről szóló mesék, melyben a női bölcsesség segít a helyzet megoldásában. Alkalmas lehet gondolkodásmódok különbségeinek megértésére, társadalmi, intelligencia- és vagyonbéli konfliktusok kezelésére és feloldására.

A rászedett ostoba szörny-mesék központjában a mitikus erővel rendelkező Ördög, Sárkány, Óriás, Halál stb. áll, aki titokzatos hatalmával tartja fogva az embert. A mese segít abban, hogy a hallgató rájöjjön ellenfele gyenge pontjára, így meglátja, hogyan győzze le és szabaduljon meg tőle.

A falucsúfoló mesék megtanítanak arra, hogy a negatív véleményeket intelligensen is ki lehet fejezni. A szereplők nem egymáson, hanem együtt nevetnek. A tévedéseket nem sértő módon mutatják be.

A tréfás mesék buta emberekről, váratlan és furcsa eseményekről szóló történetek (világi elöljárók, rossz házastársak, férfikívánó vénlányok, nem feddhetetlen papok, stb). A tréfák nem az emberi gyengeségek, rossz tulajdonságok ellen irányulnak, hanem azt célozzák meg, hogy az ember kívülről lássa saját magát, s hibáin, félelmein nevetni is tudjon.

Ezt olvastad már?  Tanulási zavarok: megelőzés vagy kezelés?

A hazugságmesékre jellemzőek a túlzások, a képtelenségek. Kiforgatja a világot, játszik a szerepcserékkel (férfi-nő, ember-állat, király-alattvaló, stb.). A bennük rejlő lehetetlenségek felszabadító erővel hatnak.

A formulamesék lehetnek beugrató-, csali-, láncmesék, halandzsamesék, mondókák, nyelvtörők. Kifejezetten kedveltek a kisgyermekek körében, biztonságot, kiszámíthatóságot, kapaszkodót adnak nekik. Fokozatosan haladnak az egyszerűtől az összetettig, jól előkészítik a varázsmesék megértését.

A tündérmesék (varázsmesék) az ember saját lelki és szellemi fejlődéséért megtett útját szimbolizálják. Ezekben a mesékben mindig van valamilyen konfliktus/hiányhelyzet, a mesehősnek el kell indulnia otthonról, az úton próbákat kell kiállnia, segítőkkel találkozik, mágikus tárgyat/segédeszközt kap, ennek segítségével legyőzi az ellenséget, és megkapja azt, amiért a mese elején elindult. A mese csattanója tipikusan a hetedhét országra szóló lakodalom. A varázsmesék altípusai a szörnyetegekről szóló mesék, csodálatos feleségről, férjről, vagy elvarázsolt testvérekről szóló, emberfeletti feladatokat bemutató mesék, természetfölötti segítőtársak megtalálásáról szóló mesék, mágikus tárgyakat bemutató mesék, és bűvös képesség vagy tudás megszerzéséről szóló mesék.

Előző bejegyzésünk a mesékkel kapcsolatos igazságokról és tévhitekről szólt. A következő bejegyzésből az is kiderül, hogy melyik korosztálynak milyen mesét érdemes mesélni.

Forrás: Boldizsár Ildikó (2010): Meseterápia. Mesék a gyógyításban és a mindennapokban. Budapest, Magvető Kiadó

Kép: flickr.com/Jeanette P

Bárdos Orsolya

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karán szerzett diplomát, logopédia és tanulásban akadályozottak pedagógiája szakirányokon. Jelenleg az ELTE BGGYK-n Gyógypedagógia mesterképzési szakon folytatja tanulmányait, emellett a Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat IX. Kerületi Tagintézményének logopédus munkatársa.


1 Trackback / Pingback

  1. Tévhitek és igazságok a mesékkel kapcsolatban - TudományON

Válasz írása

Az email címed nem lesz látható.