Protokoll tippek az ünnepekre5 perc


Az ünnepek táján akár vendégként, akár vendéglátóként kell helyt állnunk, jó, ha felkészülünk a megfelelő protokollszabályokból. Aki igazán adni akar magára és az illemre azok számára nyújtunk most egy kis gyorstalpalót.

Magas színvonalú, étkezéssel összekötött esemény során a menükártya, a vendégek társas preferenciáit figyelembe vevő ültetési rend készítése elengedhetetlen. A vendégek érkezése során a házigazda köteles a vendégeket köszönteni, és aperitiffel kínálni. 5 perc, illetve bármely késés esetén illik jelezni a szervezők számára a később érkezést, és okát. A vendégek érkezését, és fogadását követően szintén a fogadó delegáció vezetője köteles az asztalhoz invitálni a résztvevőket.

Az asztal formája, és ebből kifolyólag ültetési rendje is igen sokféle lehet. Megkülönböztetünk téglalap, kör, patkó/U, illetve T-formájú asztalokat. Ezek közül a legelterjedtebb a téglalap formájú asztal alkalmazása, de gyakran alkalmazzák nagyobb létszám esetén az U formájú, kisebb társaságoknál, pedig a kör alakú asztalokat. Az ültetési rend lehet egyéni szempontok alapján kialakított, illetve sztenderd normákat követő. Téglalap alakú asztalnál, például francia, angol, és vegyes típusú rendet szoktak alkalmazni. Ezek közül a legelterjedtebb forma, a francia ültetési rend. Ekkor a vendégcsoport-delegáció fő embere a delegációvezető, aki kiemelt helyen foglalhat el a házigazdával szemben, a téglalap alakú asztal hosszabbik oldalának közepénél. A francia ültetésnél a vendégek és a vendégfogadók egymást felváltva helyezkednek el a házigazdához, és delegációvezetőhöz képest, rangjuk szerint csökkenő sorrendben, úgy, hogy a házigazda mellett a vendégek ülnek felváltott, csökkenő sorrendű ranghierarchia szerint, míg ugyanezt az elvet követve a fővendég esetében a vendéglátók (házigazdák) ülnek az említett sorrendben. Az ábra jól mutatja az elrendezést.

img14.jpg

A teríték és az étkezési metódus kapcsán kettő bevett eljárási forma van: a kontinentális és az amerikai. Ezek közül a kontinentális a legnépszerűbb. A teríték esetében az evőeszközöket kívülről befelé haladva kell használni, a desszerthez használatos evőeszközök, pedig a tányér előtt helyezkednek el. Poharakból általában maximum 4-et szokás kihelyezni, méretüket és formájukat a tartalmukként szánt ital határozza meg (víz, bor, pezsgő etc.).

Az ételek kihozatalakor először a házigazda, majd –a megszokott módon- rangsor szerinti csökkenő sorrendben kapják meg a fogásokat vendégek. Az ételek tálalása ekkor háromféleképpen történhet:

Ezt olvastad már?  A kereszténység, a Bluetooth és a vikingek

Svájci tálalási mód: Ez a legelterjedtebb tálalási forma, amely során a pincér az előre kimért, és szakács által kiporciózott fogást a vendég jobb oldaláról helyezi az asztalra, a tányér kijelölt helyére.

Angol típusú tálalási mód: Ekkor a svájci módszerrel hasonló módon, viszont tükrözve, azaz a vendég bal oldaláról kerül a fogás tálalásra.

Francia tálalási forma: Ebben az esetben a svédasztalos megoldáshoz hasonlóan a vendég saját magának szedi a tányérjára az ételt. Ilyenkor inkább illik kettőször szedni, mint egyszer túlzott mértékű ételt.

A fogások a menükártyás sorrend szerint az alábbiak szerint alakulnak: először a hideg előételek, majd a leveses fogások, ezt követően pedig a meleg előételek kerülnek tálalásra. Az előételes fogásokat követik a meleg főételek, majd pedig a desszertek, gyümölcsök előtt még sajttál is következhet. Ekkor maximum 3 sajtfélét illik egyszerre szedni. Az étkezés alatt az alábbiakra érdemes figyelni: a szalvétát az ölbe kell kihajtani, ételszedésnél más vendégek keresztül nyúlni tilos. Az étkezést követően, búcsúzáskor először asztaltársaságunktól, majd a házigazdától kell elköszönni.

A főként európai gyökerekkel rendelkező normák láthatóan nagy hatással vannak a nemzetközi protokoll szabályokra, de nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy más kultúrkörök teljesen diverz normákat alkalmaznak.

Képek:

https://www.icms.edu.au/sites/default/files/pages/featured_images/ICMS-Grand-dining-room-manly.jpg

http://slideplayer.hu/slide/214051

Felhasznált irodalom:

  • Bodnár László (2009): A protokoll szerepe az üzleti életben, EU Working Papers, 2009/2. szám, 58-63.old.
  • Kepes Ágnes – Sille István (2006): Protokoll és etikett a gyakorlatban, Akadémiai Kiadó, Budapest

Bárka Levente András

Biztosítás- és pénzügyi matematikai elemző, elkötelezett borrajongó és télisport kedvelő vagyok. Mindig is érdekelt a tőkepiacok, közgazdaságtani modellek világa. A Budapesti Corvinus Egyetemen végeztem Bsc-met, jelenleg a BGE Pénzügy Msc szakos hallgatója vagyok.


Szólj hozzá elsőként!

Válasz írása

Az email címed nem lesz látható.