A szántóföldtől, a gyárakon át a kifutókig4 perc


A ruhák címkéi idegesítőek, nem elég, hogy szúrják az embert, még furcsa anyagneveket és piktogramokat is tartalmaznak. A szúró problémát az olló megoldja, az anyagok és jelek megfejtéséhez, megismeréséhez viszont egy kis olvasásra van szükség.

Az első alapanyagok

A történelem kezdetén az ember abból próbált ruhát készíteni, amit a természetben talált: növényi és állati eredetű anyagokból készítette ruháit.

A legismertebb növényi eredetű anyagok talán a pamut és a len. Az előbbi az Ázsiában és Dél-Amerikában élő gyapot terméséből készül. A termésben lévő érett magok 1,5-5 cm hosszú szálakat tartalmaznak, ezek feldolgozásából készül az egyik legpuhább anyagunk. A lennek ezzel szemben a szárát használják. A szárban található háncsrostok sokkal hosszabbak, mint a gyapotszálak, de ami közös bennük, hogy mindegyik fő építőeleme a cellulóz.

Az állati eredetű anyagokról sem feledkezhetünk meg, ide olyan fontos kelmék tartoznak, mint a selyem vagy a gyapjú. A selymet a szintén ázsiai selyemlepke készíti. A selyemszál akkor készül, amikor a hernyó bebábozódik, a bábot letekerve kapjuk a további feldolgozásra alkalmas, nagyon finom szálat. A gyapjúkészítés talán közelebb áll hozzánk, európaiakhoz, annak ellenére, hogy mára Ausztrália a vezető a merinó juh tartásában. A juhokat megnyírva a kapott anyagot finomság szerint válogatják és dolgozzák fel. Dél-Amerikában bizonyos lámafajok szőréből készülnek ruhák, Afrikában teveszőrt használnak erre a célra.

A lenből készült anyag masszív, nedvszívó képessége kiváló. Nyári, lenge ruhának remek, de a téli hidegben nem véd annyira, valamint viszonylag könnyen gyűrődik. A pamut is hasonló tulajdonságokkal bír: jó nedvszívó, puha, cserébe gyűrődik, és nem bírja a magas hőmérsékletű tisztítást.

A gyapjú az említett két növényi eredetű anyaggal szemben jól megtartja a hőt, és bár rengeteg folyadékot tud magába szívni, mégse kelt nedvességérzetet. Könnyen lehet vasalni, de ennek megfelelően könnyen is nyúlik. A selyem szintén nem gyűrődik, a bőrt nem irritálja, elektromosan nem töltődik fel, viszont kevésbé meleg.

Próbáljunk javítani!

Mindegyik anyagnak van előnye és hátránya is. Ezeket a hátrányokat többféleképpen lehet kiküszöbölni: a szálak kombinálásával vagy a szálak módosításával. A természetes anyagokon utólagos módosításokat végrehajtva kapjuk a félszintetikus anyagokat.

Ezt olvastad már?  Hogyan okozz ökológiai katasztrófát - lépésről lépésre

Ilyen anyag például a viszkóz, amelyet a cellulózmolekulák módosításával nyerhetünk. A vegyszeres kezelés eredménye egy olyan anyag lesz, ami hasonlóan jó nedvszívó, mint a len vagy a pamut, viszont sokkal könnyebb lesz színezni a ruhát, ezt a színt ráadásul sokáig megőrzi.

Viszkózszálakból szövik például a tüll anyagokat, legyen az függöny vagy balerinaruha. (A szó egyébként egy francia város nevéből származik.) Ismerős lehet a taft neve is, a twill már kevésbé – ebből készül a legtöbb nyakkendő.

A XXI. század

A tudományos ismeretek bővültek, s az ember is megpróbálta előállítani azt, amit a természet – így születtek meg a mesterséges alapanyagok. Ezek főként polimer anyagok, azaz több kis molekula összekapcsolódásával alakulnak ki.

Ezek közül talán a poliészter a legismertebb. Attól függően, hogy milyen molekulák kapcsolódnak össze, az anyagok tulajdonságai változhatnak, de nagy általánosságban elmondhatjuk, hogy ezek nedvszívó képessége nem olyan jó, és könnyen feltöltődnek („jaj, megráztál”), viszont nem gyűrődnek, strapabírók, és fény hatására sokáig nem fakulnak ki.

Manapság nagyon ritkán készül egy ruha egy fajta anyagból, szinte mindig valamilyen keveréket alkalmaznak, mondhatni előre tervezhető egy-egy anyag tulajdonsága. Ha pedig már tudjuk, milyenek az egyes anyagok, nagyon nincs is szükségünk mosási és vasalási útmutatókra, de ha mégsem lennénk biztosak a dolgunkban, nézzünk körül itt!

Forrás

A felhasznált irodalom elérhető innen, innen és innen.

Kép: flickr.com/Philippe Lazaro

Csepely Eszter

Jelenleg a Semmelweis Egyetem III. éves gyógyszerész hallgatója vagyok. Korábban a Budapesti Corvinus Egyetem nemzetközi gazdálkodás szakán szereztem alapszakos diplomát.


Szólj hozzá elsőként!

Válasz írása

Az email címed nem lesz látható.