Széles skálán mozogva – Társadalomföldrajz és Földtudomány a XXXIII. OTDK-n6 perc


Hogy mi kötötte össze az idei FiFöMa szerteágazó tudományait egy egységes egésszé? A sokszínűség! Hiszen a két „földes” alszekció (Földtudomány és Társadalomföldrajz) témakörei közt egyaránt megtalálhattuk a migrációt, a metánlégkör villámait és a változó albérletárakat.

A XXXIII. OTDK Fizika, Földtudományok és Matematika (FiFöMa) szekciójának Debrecen adott otthont április 10. és 13. között. Az érkező természettudósokat (a FiFöMá-n túl a Biológia Szekciót is itt tartották) nagy vendégszeretettel és kissé hűvös, borongós idővel fogadta a város.

A rendezvény megnyitóját a főépület aulájában tartották hétfő délután, ahol többek közt Dr. Weiszburg Tamás, az OTDT általános alelnöke köszöntötte a megjelenteket, és felhívta figyelmünket arra, hogy az OTDK legizgalmasabb része az előadásokat követő szakmai vita, ahol az egész országból, sőt a határon túlról is érkező diákok egymással megismertethetik és összeütköztethetik érveiket, meglátásaikat. Dr. Horváth Ákos, a FiFöMa Szekció Szakmai Bizottságának elnöke pedig az OTDK jelképének számító baglyos szemüveg példáján át mutatta be az érzelemmentes, tisztán tudományos kutakodás hasznosságát.

A FiFöMá-t négy alszekcióra osztották; ezen cikkünkben a Földtudomány és a Társadalomföldrajz Szekciókkal fogunk foglalkozni, ám Hódsági Kristóf és Deme Barnabás tudósítása által a Fizika és a Matematika alszekciókon történtekbe is betekintést nyerhetünk hamarosan.

dsc_5770aham.jpg

A változatosság gyönyörködtet

„Varietas delectat – A változatosság gyönyörködtet”. Az antik hagyomány által Ciceróhoz kötött szállóige jelentését mi is megtapasztalhattuk a konferencián, ugyanis a diákok által bemutatott témák híven tükrözték a földrajzon és földtudományon belül található hatalmas változatosságot és a kutatandó témák szinte kimeríthetetlen bőségét.

Számos témát boncolgattak tehát az indulók, ezek közül szemezgetnénk párat. Tóth Gabriella, az Eötvös Loránd Tudományegyetem hallgatója a Szaturnusz egyik holdjáról, a Titánról tartott előadást, amelynek légkörében van olyan anyag, amely a földi vízhez hasonló körforgást végez: a metán. Gabriella az ezen légkörben végbemenő folyamatokat vizsgálta és kiemelten foglalkozott az ottani villámtevékenység meglétével.

Úgy találta, hogy bár eddig nem találtak bizonyítékot a villámlásra, azonban ha találnának, az számos még meg nem válaszolt kérdésre jelentene választ. Kutatása eredményeként mi is közelebb juthattunk a Titán, és közvetetten a Föld légkörében zajló folyamatok megismerése felé.

Ugyancsak a földtudomány keretein belül hallhattunk még a szénhidrogének földkérgi mozgásáról, a városi hősziget jelenségéről (a beépítettség miatti a városokban fellépő pozitív hőmérsékleti hatás) és a hópelyhek olvadását modellező programról is.

dsc_5810jav.jpg

A társadalomföldrajzon belül pedig a svéd szélsőjobboldal megerősödése és a bevándorlás között fennálló kapcsolat, az Osztrák-Magyar Monarchián belül végbemenő egykori migráció, illetve egyes térségek turisztikai potenciáljának vizsgálata került az érdeklődés középpontjába. Ugyancsak társadalomföldrajzi témával foglalkozott Karl Máté János, a Szegedi Tudományegyetem hallgatója is, akinek előadásából megtudhattuk, hogy a szegedi albérletpiacon az egyetemisták szemesztereket megelőző lakáskeresése következtében túlkínálat alakul ki, ami árcsökkenéshez vezet.

Aki még többet szeretne megtudni a felmerülő témákról, az itt találja meg a FiFöMa rezümékötetét.

dsc_5771jav1.jpg

A jó szereplés titka

Természetesen az, hogy valaki izgalmas témát dolgozott fel, automatikusan nem jelentett egyet a sikerrel. Fontos volt, hogy egyrészt egy alapos, tudományos munkát írjon belőle, másrészről, hogy úgy tudja előadni, hogy az továbbra is izgalmas maradjon, végül pedig hogy a zsűri és a közönség által feltett kérdésekre jól válaszoljon. Szerencsére a tapasztalatok azt mutatták: a legtöbbeknek sikerült mindez, annak ellenére, hogy az egyik induló megfogalmazása szerint

„…a zsűri azért jó nehezeket kérdezett.”

A pezsgő tudományos közeget az is bizonyította, hogy az előadásokat követő kérdésekből kialakuló tudományos viták, beszélgetések sokszor a szünetekben is folytatódtak, ahol a diákok megismerkedhettek egymás eredményeivel, meglátásaival és persze barátságok is kötődtek ezekben az értékes percekben.

dsc_5825jav.jpg

Debrecen, buli, Fanta

Természetesen nem csupán az előadások és a vita miatt volt érdemes lelátogatni Debrecenbe. A diákkörösök a szabadidejükben válogathattak az egyetem és az OTDT által felkínált lehetőségek között: szervezett keretek között meg lehetett ismerkedni az AGÓRA Tudományos Élményközponttal, az egyetem ismeretlen zugaival, illetve az Atomkivel, az MTA Atommagkutató Központjával.

Akik inkább könnyedebb szórakozásra vágytak, azok a kedd esti partin tombolhatták ki magukat – élőzenére, fantasztikus társaságban. Sőt, az utolsó napra a tavasz is megérkezett a városba, így a konferencia (és a buli) fáradtságait egy, a Botanikus kertben tett barangolással is enyhíthették a résztvevők.

Így váltunk tehát el a Debreceni Egyetemtől és a XXXIII. OTDK FiFöMa szekciójától: fáradtan, de új barátságokkal, élményekkel és tudással gazdagodva. Köszönjük!

Igari András

Az ELTE harmadéves földrajz BSc-s hallgatója vagyok. A társadalom és természet egymásra hatásán és az egyes jelenségek térbeli leképződésén túl a történelmi témák állnak hozzám legközelebb.

Ezt olvastad már?  Matematika, ahogy a fiatal kutatók alkalmazzák

1 Trackback / Pingback

  1. Gyógyít, fejleszt, elkápráztat – a fizika alkalmazásai - TudományON

Válasz írása

Az email címed nem lesz látható.