A Naprendszer szíja, avagy a kisbolygóöv II. – A kisbolygóöv keletkezése és felépítése

kisbolygóöv keletkezése

Mielőtt egy képzeletbeli kirándulás keretében bebarangolnánk a kisbolygók felszínét, érdemes messzebről is szemügyre venni otthonukat, az aszteroidaövet. A tudományos-fantasztikus filmeknek ugyanis jellemző motívuma, hogy egy űrhajópilótának halált megvető bátorságról tanúságot téve át kell repülnie egy kisbolygómezőn. De vajon hogy épül föl egy ilyen övezet? Mennyire veszélyes valójában átrepülni rajta? Milyen volt a kisbolygóöv keletkezése?

A Naprendszer szíja, avagy a kisbolygóöv I. – A kisbolygóöv felfedezése

kisbolygóöv

A Naprendszerünkben található égitestek története sajátosan izgalmas. Közismert például, hogy évtizedeken keresztül kilenc planétát tartottunk számon Napunk körül, mára azonban a Plútót már lefokozták. De mi a helyzet a Naprendszer apróbb égitestjeivel? Mi az a kisbolygóöv? Erre a kérdésre keressük a választ most következő cikksorozatunkban.

Egy forró téma – a Nap (III. rész)

A korai csillagászok valószínűleg beleszédülnének, ha láthatnák, hogy a színspektrum vizsgálatával rájöttünk, milyen anyagok vannak a Napban és, hogy megfejtettük a naprengések, a napkitörések és a sarki fény titkát.

Egy forró téma – a Nap (II. rész)

Tudtad, hogy micsodák a képen látható mindössze 4000 fokos napfoltok? A Napról szóló sorozatunk következő részében erre is kitérünk, és arra is, hogy miben hasonlít egy fazék forrásban lévő víz és ez a gyönyörű csillag.

Egy forró téma – a Nap (I. rész)

Belsejében egy gigantikus nukleáris reaktor van, és valójában nem is áll a Naprendszer középpontjában. Cikksorozatunk első részében arra is választ adunk, miért látjuk ugyanakkorának a Napot és a Holdat, és, hogy legforróbb égitestünk miből táplálkozik.

Milyen az idő odakint – egy másik naprendszerben?

Forrás: http://sites.psu.edu/astrowright/2012/07/05/how-many-hot-jupiters/

Giordano Bruno minden bizonnyal a csillagászat történetének egyik legprofetikusabb alakja: évszázadokkal azelőtt, hogy kimutatásukra sor kerülhetett volna, megjósolta, hogy a többi csillag körül is keringhetnek bolygók. Amit azonban a University of Warwick csillagászai a napokban nyilvánosságra hoztak, arról talán még ő sem ábrándozott.

Szenvedélyes galaxisok

A Világegyetem csillagainak majdnem mindegyike galaxisokba tömörül. Ezek a csillagvárosok akár többszáz milliárd tagot is számlálhatnak, és cseppet sem olyan nyugodtak, mint amilyen békés benyomást a csillagos éjszakai ég kelt a szemlélőben.