Van élet a GDP-n túl5 perc


Ha a közgazdaságtant említik az utca emberének, akkor vagy a pénz, vagy a GDP az a szó, amely előbb-utóbb fel fog merülni. Igen gyakori kritika éri a közgazdászokat, hogy csak egyetlen számmal, a bruttó hazai termék értékével kívánják megmérni egy adott ország teljesítményét. A kritika jogos, pedig nem a GDP az egyetlen mutató. De vajon vannak-e egyáltalán olyan indexek, amelyek képesek figyelembe venni humán tényezőket, és árnyaltabb statisztikai képet adni egy gazdaság fejlődéséről?

Először is tisztázzuk, hogy mi is az a GDP: jelentése bruttó hazai termék (gross domestic product), ami egy földrajzi területen (országban) egy időszakban megtermelt végső felhasználásra kerülő termékek és szolgáltatások összes piaci értéke.

A fenntarthatósággal való összeegyeztethetetlensége ott kezdődik, hogy a GDP szerint a természeti erőforrás nem számít tőkének, a társadalmi és gazdasági kudarcot is haszonként jeleníti meg, a vagyoneloszlási egyenlőtlenségeket nem tükrözi, és a kimutatott aktivitás forrását is mellőzi. Nem kérdés tehát, hogy több mutatószám kell, hogy tágabb szakmai panorámánk lehessen egy országról.

Ezen problémák kiküszöbölésére több egydimenziós mutatószámot is bevezettek:

  • HDI (Human Development Index), emberi fejlődési mutató:
    Értékei a 0,1 zárt intervallumba esnek. Számítása során egyenlő arányban (1:1:1) veszik figyelembe a születéskor várható élettartamot, az iskolázottság szintjét (ezen belül 2:1 arányban az írástudók arányát, és az iskolában elöltött évek számát), és a GNI (Gross National Income, bruttó nemzeti jövedelem) egy főre jutó értékét. A HDI-mutatót az ENSZ hozta létre 1990-ben, azóta stabil alapként szolgál az OECD-n kívüli országok összehasonlításában.
  • NEW (Net Economic Welfare) index, azaz a nettó gazdasági jóléti mutató:
    Ez az index a GNP (Gross National Product), azaz a bruttó nemzeti termék korrigálásával keletkezik. Számításba veszi többek között a szabadidőt, a házimunkával töltött időt, a feketegazdaságot, vagy éppen az urbanizációs hátrányokat. A fenntarthatóság mérése tekintetében kiemelten fontos ennél a mutatószámnál, hogy a környezetszennyezés externális költségei is a változói között vannak.
  • A környezet-gazdaságtan külön hangsúlyt fektet a társadalmi anyagi egyenlőtlenségek felkutatására, és kezelési módszereire. Ezt a problémakört hivatott mutatni a Lorenz-görbét segítségül hívó mutató, a Gini index: ez a szám méri, hogy egy országban mennyire tér el a jövedelmek eloszlása a teljes egyenlőségtől. A Gini-index a Lorenz-görbe és a sima, 45 fokos átló közötti területet (A) méri össze az átló alatti területtel (A+B, lásd a képen). A 0 szélsőérték teljes egyenlőséget, az 1-es maximum pedig teljes egyenlőtlenséget jelez. Sajnos az elmúlt 20 évben a vagyoni egyenlőtlenség terén a világ inkább az egyes érték felé konvergált.
  • GPI (Genuine Progress Indicator), valódi fejlődési mutató:
    Ez az index a természeti és társadalmi tőke kimerülésével számol, továbbá a jövedelemelosztás tényezőjével is korrigál. Hasonlóan az ISEW-hez, a GPI is megjeleníti a különböző társadalmi költségeket, viszont domináns faktorai a kárenyhítést szolgáló kiadások összegei.
  • ISEW (Index of Sustainable Growth), fenntartható növekedési index:
    Az ISEW szintén a GNP-t korrigálja olyan faktorok bevonásával, mint például az elosztási egyenlőtlenségek, természeti károk hosszú távú költségei és az ingázási közvetlen költségek, valamint ilyen korrekciós tényező az egészségügyi és oktatási szolgáltatások minősége is.
  • Meglehetősen elterjedt környezeti mutató még az ökológiai lábnyom, amely megmutatja, mekkora területre van szükség egy adott népesség adott életszínvonal melletti végtelen eltartásához.
Ezt olvastad már?  7+1 tény a tőzsde világáról

Az említett indexeknél láthattuk, hogy nem a GDP az egyetlen, amit figyelembe vesznek a közgazdászok egyes országok életminőségének a meghatározásánál. Számtalan más mutató is létezik, amely figyelembe veszi az embereket is. Tény, hogy a fenntartható növekedés közös érdeke a Földnek, de a cél elsősorban az lenne, hogy ne csak a statisztikában mutatkozzon meg erre az igény, hanem tettekben is.

 

Forrás:
Kerekes Sándor (2007): A környezetgazdaságtan alapjai, Budapest: Aula Kiadó, 2007

Képek:
http://study.com/cimages/course-image/statistics-for-teachers-professional-development_137460_large.jpg
http://www.maxi-pedia.com/web_files/images/GiniCoefficient.jpg

Bárka Levente András

Biztosítás- és pénzügyi matematikai elemző, elkötelezett borrajongó és télisport kedvelő vagyok. Mindig is érdekelt a tőkepiacok, közgazdaságtani modellek világa. A Budapesti Corvinus Egyetemen végeztem Bsc-met, jelenleg a BGE Pénzügy Msc szakos hallgatója vagyok.


Szólj hozzá elsőként!

Válasz írása

Az email címed nem lesz látható.