Napsütés, végeláthatatlan zöld terület és madárcsicsergés – ez az idill fogadta a XXXIV. Országos Tudományos Diákköri Konferencia résztvevőit a Maradandóság városának campuszán. A csodás környezeten túl a profi debreceni szervezőcsapat áldozatos munkája gondoskodott ezen pár nap alatt az esemény magas színvonaláról. A konferencia tökéletes bizonyítéka volt annak, hogy a tudomány nem ismer határokat: gimnazistáktól végzett szakemberekig, Nigériától Vietnámig érkeztek előadók, akik nem csak magyar, hanem angol nyelven is prezentálhatták kutatásaikat. A rengeteg tagozat között ugrálva igyekeztünk megtalálni a legérdekesebb, hétköznapi emberek számára is hasznos és érthető témákat. Ezekből következik egy kis válogatás.
Mozgásnehézségek fejlesztése Xbox által
Átlagban évente 40-50 ezer magyar esik át stroke-on (agyvérzésen), melynek lényege, hogy az agy egy bizonyos területe például vérrög vagy vérzés miatt nem jut megfelelő vérellátáshoz. Ez az állapot nagyon súlyos, akár halálhoz is vezethet, az esetek jelentős részében pedig hemiparesis (féloldali teljes bénulás vagy mozgásprobléma) alakul ki. A betegek kezelésének fontos részét képezi a fizioterápia, ám ez sokszor unalmas, ismétlődő tornából áll, amit a páciensek hamar megunnak, így hatékonysága csökken. Ezen probléma orvoslására lehet megoldás a különböző virtuális valóság terápiás eszközök bevezetése. A Pécsi Egyetem Egészségtudományi Karának diákja, Pinczker Veronika pont egy ilyen eszköz terápiás hatékonyságát vizsgálta. A kutatása során stroke-on átesett pácienseket két csoportra osztva vizsgált. Az első csoportban sima, megszokott tornát végeztek a betegek, míg a másik csoport terápiájába Xbox One Kinect-tel való játékot építettek be heti 3 alkalommal. Mindkét betegcsoport ugyanannyi időt töltött átlagban a heti gyakorlatokkal és három hét után felmérték a sérült oldali karjuknak fizikai állapotát. Az eredmények magukért beszéltek: a virtuális valósággal kiegészített terápiás páciensek érintett felső végtagjának izomereje valamint passzív- és aktív ízületi mozgástartománya is szignifikánsabban jobbnak bizonyult, mint társaiké. Ennek feltételezett oka a motivációban rejlik, hiszen a játék szórakoztató módon végezteti el a mozgásokat, így tulajdonképpen észre se veszik a betegek, hogy kezelésben vesznek részt és még élvezik is a terápiát. Érdemes lehet tehát hasonló módszerekben is gondolkodni a jövő szakembereinek.
A mai “dán lányok”
Klinikai értelemben véve a transzszexualitás a nemi identitászavarok kategóriájának egy csoportja, melynek lényege, hogy adott személy a saját fizikai nemét a nemi szerepével ellentmondónak érzi. Az Oscar díjas A dán lány című filmben mindannyian láthattuk, hogy 100 éve még ezeket az embereket kinézték a társadalomból és pszichiátriai betegeknek tartották. Manapság azonban már egy “egyszerű” műtéttel és hormonterápiával teljes, boldog életet élhetnek ők is. Szabó Anett, budapesti orvostanhallgató a II. számú Belgyógyászati Klinikán FTM és MTF (female-to-male és male-to-female – a transzszexuálisok két csoportja) páciensekkel készített interjút, hogy pontosabb képet kapjon a mai “dán lányokról”. Prezentációjában szemléltette, hogy magát a nemátalakító folyamatot is már komoly előkészületek előzik meg, melyek biztosítják, hogy az operációt kérő személy döntését később ne bánja meg. Ilyen például a kívánt nem szerinti öltözködés kipróbálása és a névváltozás, illetve komoly pszichológiai vizsgálatokon is átesnek. Ezt követően kezdődhet a nemátalakító műtét és terápia. A beavatkozások első körében a régi nemi szervek kerülnek eltávolításra: emlők, petefészek, méh, illetve a here és a hímivarszerv. Ezt követően pedig az újak kialakítására van lehetőség. A felmérésből kiderült, hogy a FTM páciensek mindössze egyötödén hajtottak végre pénisz kialakító műtétet, ami nem csoda, hiszen ez a legbonyolultabb és legdrágább eljárás és a magyar egészségügy sem támogatja se ezt, se a többi átalakító műtétet (noha ezek többmilliós tételek is lehetnek). Ezek a módszerek napjainkban már szinte rutinműtétek, így hálistennek nagyon kevesen halnak bele az eljárásba. A hormonterápia során pedig nemi hormonokat kell szedni az érintett személyeknek, amik segítik szervezetüket a másodlagos nemi jellegek (szőrzet, testalkat) kialakításában. A kutatás során 49 interjút készített az előadó, melyek azt tükrözik, hogy a válaszadók több mint fele már óvodás vagy kisiskolás kora óta küzd identitászavarral, ez nagyban megviselte őket, és sokan depressziós állapotba is kerültek. A változtatásra átlagban 28,5 éves korukban jutottak el és ez jelentősen javította lelki állapotukat, szinte kivétel nélkül mind elégedettek voltak az új külsejükkel a műtéti hegek ellenére is. Ahogy az egyik páciens is nyilatkozta: “Olyan volt, mintha beleugrottam volna a saját bőrömbe.” Tehát a szakemberek felelőssége itt is hatalmas, valóban emberéléteteket menthetnek itt is.
Malária Magyarországon
A globalizációnak hála manapság már a világ minden pontjáról eljuthat bármely másikra nemcsak a sok különböző termék, de az emberek is. Egyre többen utazunk külföldi nyaralásra is, amin ha nem figyelünk eléggé, igencsak nemkívánatos szuvenírt is magunkkal hozhatunk. Európában nagyon kevés országnak van arra pontos felmérése, hogy milyen trópusi betegségek fordultak elő az országban, így Magyarországnak se volt hasonló statisztikája erről. Ám a Semmelweis Egyetem hallgatója, Bényei Éva Bernadett kutatásával orvosolta ezt a problémát. Az Országos trópusi centrum elmúlt 10 évre vonatkozó adatait elemezve összesen 387 páciens adatait sikerült feldolgoznia. A prezentációjából megtudhattuk, hogy a legtöbben láz, hasfájás, hányás, hasmenés miatt kerültek kórházba a vakációt követő pár napon belül (összesen 244 vizsgált beteg). Ezen kívül gyakori tünetek a köhögés, légzési nehézségek, húgyúti zavarok. A fertőzöttek átlagban 4 napot töltöttek a kórházban és a legtöbben teljesen felépültek a főleg vírusos és bakteriális fertőzésekből. Sajnos azonban előfordult 1 haláleset is az elmúlt évtizedben. Emiatt is fontos lenne, hogy mielőtt nyakunkba vesszük a nagyvilágotmú, utánajárjunk az úticél gyakori megbetegedéseinek és a megfelelő oltásokkal vágjunk neki az útnak. A leggyakoribb betegségek – mint a tífusz és a malária – ugyanis egy egyszerű injekcióval vagy gyógyszeres profilaxissal elkerülhetőek, így már tényleg zavartalanul élvezhetjük a megérdemelt pihenést.
Az izgalmas előadások után következett az ünnepélyes záróünnepség, ahol összesen 58 díjat adtak át az előadóknak. Dr. Mátyus László, a Debreceni Általános Orvostudományi Kar dékánja, a konferencia Szakmai Bizottságának elnökének szavait idézve: “Önök (az OTDK-n résztvevő fiatal kutatók) tehetségesek. Nagy ajándékot kaptak, amit használjanak felelősséggel! Folytassák a megkezdett utat!” A konferencia is bizonyította tehát, hogy kis hazánk is tele van tehetséges fiatalokkal és a lehetőségek, módszerek is sokkal jobban adottak, mint az előttünk lévő generációknak. A mi feladatunk már csak beleállni a munkába és kitartóan dolgozni egy szebb, jobb jövőért.
A cikk írója Olasz Orsolya, a Szent Ignác Jezsuita Szakkollégium Diákbizottságának egyik alelnöke.
