Vulkánkitörés a Kárpát-medencében? – soha ne mondd, hogy soha!4 perc

Din Muhammad Sumon / flickr.com

A világon 700 millió (!) ember él potenciális vulkáni veszélyben, a 25 milliós Kárpát-medencei lakosság pedig nem tartozik közéjük. Mégsem zárja ki a vulkanológia, hogy lesz még aktív vulkáni működés hazánk szűkebb környezetében.

A vulkánkitörések előrejelzése rendkívül nehéz. Sokszor már azt is nehéz eldönteni, hogy egy tűzhányó végleg kialudt-e.

Mindig vannak meglepő esetek

Jó példa erre az indonéziai Sinabung története, amit inaktívként tartottak számon egészen 2010-ig, amikor is működésbe lépett azóta is ideiglenes táborhelyeiken tartva a környező lakosságot. Ez az eset még a szerencsésebbek közé tartozott, hiszen a vészhelyzetet idejében felismerték a vulkanológusok, és ki tudták üríteni a falvakat. Az évek során a – minden figyelmeztetés ellenére – földjeiket gondozni visszaszivárgó lakosságot azonban rendszeres halálesetek érik.

Sokkal több veszélyt rejtenek magukban a vulkáni mezők, hiszen míg egy inaktív tűzhányót is fel lehet ismerni a formakincséről (a hegy alakja, kráterek stb.), addig a mezők nagysága sokszor ismeretlen, és bárhol kitörhetnek.

1943-ban egy Pulido nevű mexikói földműves szembesült azzal a meglepő ténnyel, hogy kukorica helyett „vulkán” nőtt a földjén.

Mégpedig a Paricutin tűzhányó, amely a mexikói Michoacán-Guanajuato vulkáni terület (több mint 1000 vulkáni kitörési központ felett jár) legfiatalabb tűzhányója. 9 éves működése során több száz négyzetkilométer területet pusztított el, kúpját 400 méternél is magasabbra építette. Aktivitását befejezve nem várható újabb kitörése, azonban a tágabb környezetében bármikor újabb tűzhányó nőhet ki a földből.

Magyarországon bekövetkezhet egy hasonló eset?

Bár teljesen más helyszínen, eltérő környezetben zajlott le, de a Balaton-felvidék egykori vulkáni működése jellegében megegyezett a mexikóival. Az elmúlt 8 millió évben több jelentős bazaltvulkáni mező is kialakult a Kárpát-medencében. Közös jellemzőjük, hogy azon a helyen, ahol már egyszer kitörtek, nem fognak többé. A Badacsony oldalában fekvő birtokok biztonságban vannak tehát. Azt viszont, hogy egy vulkáni mező ki fog-e még törni, illetve hogy hol, nem lehet megjósolni – így a lehetőségét sem lehet kizárni.

Ezt olvastad már?  Gleccser végveszélyben - olvad az Aletsch

A Kárpát-medence legfiatalabb tűzhányója a székelyföldi Csomád (kráterét a Szent Anna-tó tölti ki), legutolsó kitörése mindössze 32 ezer évvel ezelőtt zajlott le.

A Csomád környezetében a mai napig jellemzőek a mofetták (szén-dioxid-gázkiáramlások), amelyek az aktív és a potenciálisan aktív vulkáni területek jellemzői.

A gáz összetétele alapján részben magmás eredetű, ez is tovább erősíti a feltételezést, hogy nem nyugodott még meg végleg a terület.

Az elmúlt évek kutatási eredményeinek segítségével a mező felépülésének, a láva felgyülemlésének és a kitöréseknek is megállapították a pontos menetét a szakemberek. Ismereteik szerint két tényező szükséges egy újabb kitöréshez: részlegesen olvadt kőzetanyag (magmakása) és friss magmabenyomulás ebbe az anyagba. Egymástól függetlenül, különböző mérési módszerek segítségével magyar és román kutatók is megállapították, hogy

a Csomád alatt részlegesen olvadt kőzetanyag található, mégpedig pontosan ott, ahova a vulkanológusok – számításaik alapján – a magmakamrát helyezték.

Az első feltétel tehát teljesül, a második pedig – egy bazaltos magmafeláramlás – bárhol és bármikor bekövetkezhet, így akár a Csomád alatt is. Nem zárható tehát ki a tudomány jelenlegi állása szerint, hogy lesz még aktív vulkáni működés a Kárpát-medencében, azonban a lehetőség szerencsére nem azonos a bekövetkezéssel.

 

Források:

Harangi Szabolcs (2016). Lehet-e még vulkánkitörés a Kárpát-medencében? Természet Világa, 2016. I. Különszám, pp. 20-25.
volcanodiscovery.com
volcano.si.edu

Kép: flickr.com / Din Muhammad Sumon

Kovács Bence

Harmadéves vagyok az ELTE-TTK Földtudományi alapszakán, az elmúlt félévben az Erasmus program jóvoltából a University of Groningen vendéghallgatója voltam. Mind a természet-, mind a társadalomföldrajz közel áll hozzám, a két ág közötti átmenetekben érzem legjobban magam. A jövőben a természeti jelenségek társadalomra gyakorolt hatásaival tervezek foglalkozni.


Szólj hozzá elsőként!

Válasz írása

Az email címed nem lesz látható.