Szigorú, előre pontosan megtervezett menetrenddel vágtam neki a 35. OKTV Had- és Rendészettudományi Szekciójának. A programfüzetet lapozgatva rengeteg pályamunka felkeltette az érdeklődésem. Bár az esemény idén rendhagyó módon az internet segítségével valósult meg, a szervező, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kara bravúrosan bonyolította le a rendezvényt az online platformokon keresztül. A Szekció 19 tagozatra bomlott, melyen belül 182 pályamű mutatkozott be. Noha úgy tűnhet, hogy a had és rendészettudományok a Nemzeti Közszolgálati Egyetem monopóliuma, ennek ellentétét mi sem bizonyítja jobban, minthogy 7 egyetem 14 kara küldött dolgozatot és versenyzőt a megmérettetésre.
Az OTDK-n való részvétel hatalmas mérföldkő és lehetőség a kutatni vágyó egyetemisták számára és létérdeke az egyetemeknek is, hiszen a jövő egyetemi tanárai és kutatói kerülnek ki a verseny résztvevői közül. Dr. Koltay András, a Nemzetközi Közszolgálati Egyetem rektora köszöntőbeszédében kiemelte, hogy az a fiatal kutató, aki eljut egy ilyen országos versenyre, már önmagában bizonyítja kiválóságát. A Roska Tamás tudományos előadást idén Pénzváltó Nikolett tartotta, aki kutatási témájául a török SZ-400-as fegyverbeszerzést választotta.
Az agyelszívás Magyarországot sem kíméli
Elsőként a nemzetbiztonsági tagozat előadásaiba kapcsolódtam be. Őze Gábor a migrációról készített átfogó tanulmányt. Gábor a bevándorlás legfontosabb nemzetbiztonsági és gazdasági kockázatainak bemutatása után arra is kitért, hogy melyek azok a tényezők, amelyek kivándorlásra ösztönzik az embereket. Ezek közül a legfontosabbak a mélyszegénység, az oktatás hiánya, vagy az élhetetlen környezet. Magyarországon ilyen szélsőséges élethelyzetekkel nem találkozunk, így országunk esetében a kivándorlás fő okai a nyugat-európai országok olyan vonzó tényezői, mint a magas jövedelem, a jobb egészségügyi ellátás vagy a magasabb színvonalú oktatás. Gábor önálló kutatást végzett az agyelszívás jelenségéről, melyben arra a megállapításra jutott, hogy Magyarországra is jellemző, hogy a magasan képzett szakemberek külföldre vándorolnak a szélesebb körű lehetőségek érdekében.
Egy elítélt is részt vehet az OTDK-n?
A büntetésvégrehajtás és nemzetközi büntetőjog tagozat egyik előadója, Körmendi István már előadása elején felkeltette a közönség figyelmét elgondolkodtató kutatási kérdéseivel. Vajon egy szabadságvesztését töltő fogvatartott részt vehet az OTDK-n, és előadhatja saját témáját? István kanadai tapasztalatait felhasználva írta meg Az emberi jogok és az alapjogok érvényesülése a büntetésvégrehajtásban című tanulmányát. Az előadásból kiderült, hogy a magyar fogvatartási intézmények a telítettség és a túlzsúfoltság problémájával is küzdenek, ugyanakkor az elmúlt évben több fejlesztés is történt a férőhelybővítési és az új börtönépítési projekt keretében. Ugyanakkor meghökkentő tény, hogy egy külföldi hívás akár percenként 600 forintba is kerülhet egy fogvatartottnak. A belföldi hívások ugyan olcsóbbak, percenként száz forintba kerülnek, ám ez az összeg még így is magasan meghaladja azt, amint egy szabad ember fizet egy percnyi telefonálásért. A drága hívások különösen a koronavírus alatt nehezítették meg a börtönlakók életét, a pandémia alatt az amúgy is zárt világ még inkább eltávolodott a külvilágtól. István előadásának záró gondolatai között felhívta a figyelmet arra, hogy jogpolitikai szemléletváltásra van szükség: punitív helyett az alternatív megoldásokban látja a büntetésvégrehajtás jövőjét. A kérdésre visszatérve pedig igen, egy elítéltnek is joga van részt venni az Országos Tudományos Diákköri Konferencián.
Az afganisztáni háború a szovjetek egyenruhájára, és harcjárműveikre is hatással volt
A haditörténelem tagozat egyik versenyzője, Sós Dániel, Az afgán háború hatásai a Szovjet Hadseregre című előadásában többek között az afganisztáni beavatkozás menetét mutatta be. Ennek egyik legérdekesebb szegmense, hogy hogyan alkalmazkodott a szovjet stratégia a hegyekkel körbezárt hadszíntérhez. Az elsősorban európai konfliktusokra berendezkedett hadseregnek komoly problémát okoztak a mészkőkarcformák szülte leküzdhetetlen akadályok, melyeken a gépesített szovjet páncélkocsik nehezen haladtak át. A bevonulást követően a harcjárműveknek nem vették hasznát, a szűk hegyi utakon könnyen harcképtelenné váltak. A szokatlan terep az egyenruhákra is hatással volt, mivel a korábbiak alkalmatlannak bizonyultak a terepadottságokhoz. Hosszas kísérletezés után megszületett az afganka (a hivatalosan 88M névre hallgató gyakorlóruha), a panamanka (szemellenzős sapka), de új téli zubbonyt és málházási eszközöket, sőt a mai lövedékálló mellényekhez hasonló mellényeket is kiosztottak a katonáknak. Az előadásból kiderült, hogy nem csak a nehézkesen járható terep és az afgán felkelők, a mudzsahedek nehezítették meg a szovjet katonák mindennapjait, de a morál is komoly csorbát szenvedett az romló életkörülmények hatására. Az alkoholfogyasztás mellett a droghasználat is felütötte a fejét a szovjet táborokban, sőt voltak olyanok, akik a fegyverüket is eladták, hogy hasist szerezzenek. Az új terep adta nehézségek, a katonák közötti demoralizációs tendenciák, a fokozódó gazdasági válság, a vezetőválság és a negatív nemzetközi közvélemény is hozzájárult ahhoz, hogy a szovjetek 1989 februárjában a kivonulás mellett döntöttek.
Az uniós polgárság nem elég vonzó a ciprusi törököknek
A Szekció harmadik napján 9 tagozatban zajlottak az ülések. A Nemzetközi kapcsolatok tagozat első előadója, Simon Fanni Magdolna a ciprusi görögök és törökök helyzetéről beszélt Menekültek és menekülők – Történeti példák a 20. századi Ciprusról kitekintéssel napjaink eseményeire című előadásában. Ciprus szigetének északi részét törökök, déli részét görögök lakják, ám a két csoport együttélése koránt sem mondható békésnek. Fanni előadásában azokról a különböző mozgalmakról beszélt, melyek megoldást kínálhatnak a jelenlegi, sok kutató által fenntarthatatlannak titulált helyzetre, nevesen az enóziszról és a taksimról. Az enózisz a Görögországgal való egyesülésre utal, míg a taksim mozgalom hívei úgy vélik, az lenne a legcélszerűbb, ha a szigetet a két anyaország között osztanák fel. Fanni kutatásában arra a következtetésre jutott, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozás apropója lehetett volna a sziget egyesítésének, ehhez 20004-ben nagy reményeket fűztek. Ennek ellenére az egyesítés nem történt meg. Úgy tűnik, a várttal ellentétben, a ciprusi törököknek mégsem olyan vonzó az uniós polgárság. Az előadás egyik legérdekesebb pontja a zsidóság és a sziget közötti kapocs feltárása volt. A negyvenes évek során 53 ezer zsidó menekülteket helyeztek el Ciprus szigetének fogvatartási táboraiban, ahonnan 1948-ban, Izrael állam létrejöttével szabadulhattak.
Nem, az 5G nem felelős a koronavírus terjedéséért, de sok biztonsági kockázattal jár
Folytatásként a Nemzetközi kapcsolatok tagozatban, Szőke Ágoston Az 5G technológia jellemzői, gazdasági és biztonsági vonatkozásai és ezek kapcsolódása a geopolitikához című tanulmányának bemutatása következett. Az utóbbi időben nagy érdeklődést kiváltó téma aktualitása megkérdőjelezhetetlen, jelentőségteljességét bizonyítja, hogy a nemzetközi kapcsolatok trendjeit is befolyásolja. Az ötödik generációs mobiltechnológiát alacsonyabb késleltetés, megbízhatóbb és koncentráltabb beszállítólánc jellemzik, mint a negyedik generációsat. A biztonság hagyományos fogalmának kibővülésével különös kockázatot jelentenek a beszállítók, illetve, hogy ezek milyen állami háttérrel rendelkeznek. Ágoston az Egyesült Királyság esetének vizsgálatával mutatta be az államok 5G-hez fűződő viszonyát. A nagyon fejlett kiberbiztonsági rendszerrel rendelkező szigetország a kutatás és fejlesztés területén világszínvonalat képvisel, a szabványok területén azonban nincsenek meghatározó brit cégek, illetve a tervezés és gyártás területén sincsenek hazai, brit beszállítók. Az ország egyetlen lehetősége az 5G biztonsági kockázatainak csökkentésére az, hogy korlátozzák, kik vehetnek részt a rendszer kiépítésében. Ennek egyik fontos lépése, hogy kínai helyett japán szereplőket vonnak be piacára. Ahogy Ágoston bemutatta, az 5G hálózatok biztonsági kockázata nagyban eltér a korábbiakétól. Az adathalászat helyett az eszközök rendelkezésre állása válhat problémássá különösen, ha olyan kritikus szolgáltatások működnek a hálózaton, mint a távműtétek, vagy egyéb egészségügyi beavatkozások.
A kiberbiztonság hosszú távú befektetés egy országnak
A Biztonság és védelempolitika tagozatban Elter Norbert, Franciaország kiberbiztonsági aspektusai című, különdíjjal jutalmazott előadását hallgattam meg. Norbert fő kutatási kérdései Franciaország jelenlegi kiberbiztonsági helyzetére, illetve jövőbeni kilátásaira koncentrált. Az országban évente 14 millió ember válik kibertámadás áldozatává, melyek 2,8 milliárd eurós károkat okoznak. Több globális ranglista létezik a kiberbiztonsági képességek feltérképezésére, de a kutatások során használt mérő mutatók nem egységesek, így minden kutatásnak mások a kritériumai. Ennek az ágazat gyors fejlődése az oka. Mindezek ellenére elmondható, hogy Franciaország kiemelten jól teljesít, rendszeresen feltűnik a kiberbiztonsági ranglétrák első hat helyezettje között. Norbert kiemelte, hogy a kiberbiztonság olyan befektetés, melybe minden országnak invesztálnia kell a 21. században. Sokba kerül, de fontos, hogy folyamatosan egy lépéssel a hackerek előtt legyünk.
A nemek egyenlősége nem valósul meg a felek jogi egyenlőségével
Utolsóként a Kriminológia tagozatból hallgattam előadásokat. Rózsás Zsuzsanna A szexuális zaklatás megítélése a Kenderesi botrány kapcsán az index.hu Facebook kommentelői között című dolgozatában a nemi sztereotípiák és a nők elleni erőszak összefonódása került a középpontba. A tanulmány kvantitatív kutatása 996 Facebook komment vizsgálatával készült. Zsuzsanna arra az eredményre jutott, hogy a Kenderesi botrány kapcsán a cselekmény súlyának bagatellizálása összefüggésben van a patriarchátus és a szexizmus elfogadásával, illetve összefügg a szexuális zaklatás relativizálásával, mely az áldozat hitelességének aláásását eredményezi. A kutatásból kiderült, hogy nem csak a férfiak, a nők is hajlamosak a neutralizációra, azaz elfogadják az igazságos világ elméletét és kizárják annak a lehetőségét, hogy velük is hasonló történjen. Előadásának zárásaként Zsuzsanna felhívta a figyelmet arra, hogy a nemek egyenlősége nem valósul meg a felek jogi egyenlőségével. Az eredményhirdetésen bebizonyosodott, hogy az internetes portálok kommentjeit kutatva is releváns, fontos társadalmi összefüggésekre lehet bukkanni, Zsuzsanna dolgozatát és különleges kutatását első díjjal jutalmazta a zsűri.
A verseny lezárulta után úgy éreztem, kétség sem fér hozzá, hogy rengeteg értelmes és céltudatos fiatal kutató van ma Magyarországon. A járvány ellenére a Nemzeti Közszolgálati Egyetem igyekezett mindent megtenni, hogy a pályázók jól érezzék magukat nem csak verseny közben, de pályamunkájuk bemutatása után is, fakultatív programok keretében. Az érdeklődők kipróbálhatták magukat a Honfoglaló versenyen, de egyéb vetélkedőkre és kibertudatossági játékra is sor került. Ez utóbbi nekem kifejezetten tetszett. Az Egyetem a középiskolás diákok megszólítására is törekedett, pályaorientációs beszélgetésen vehettek részt azok, akik érdeklődnek a hadtudományok és a nemzet szolgálata iránt. A záróünnepség végén virtuálisan átadták a stafétát a következő rendező egyetem, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar számára.
Javában robog a 35. OTDK „érdemi része” , szerkesztőségünk pedig az idei évben is beszámol mind a 16 – jelenleg rendhagyó módon online megrendezésre kerülő – Szekcióról. Kövessétek tehát a TudományON-t és az OTDK rovatunkat, a rengeteg már elérhető cikkünk mellett újabb tudósítások következnek!
A cikk írója László Zsófia Jázmin.
A cikkben található fotók az online Szekció során készültek. A kiemelt fotó az InfoQ oldaláról származik.
A 35. OTDK előkészítésével kapcsolatos központi feladatok ellátására a Nemzeti Tehetség Program és a Miniszterelnökség 17.000.000 Ft támogatást biztosított 2020. július 1. és 2021. június 30. között.
