OTDK-t rendezni mindig nagy kihívás. Természetesen a versenyzők is rengeteget dolgoznak, de megkockáztatom, hogy az Állam- és Jogtudományi Szekciónak otthont adó Debreceni Egyetem is legalább annyit kellett, hogy készüljön, mint ők. A már-már hagyományos feladatokhoz pedig idén egy új kihívás társult, ugyanis tekintettel a járványhelyzetre, az Egyetemnek a hallgatók legrangosabb országos versengését online kellett megszerveznie.
Természetesen az esemény levezénylése az online térben új kereteket ad, amik hol szűkebbek, hol viszont tágabbak. Elmaradnak az OTDK értékes elemei, az ilyenkor szokásos találkozások, baráti beszélgetések, spontán szakmai véleménycserék. A rendező város egyeteme nem telik meg diákok és tanárok százaival, hiszen mindenki otthonról vesz részt a konferencián. Érdekes és pozitív fejlemény azonban, hogy egy online megrendezett konferencia esetében még egyszerűbb bevonni a külsős érdeklődőket a tagozati előadásokra, ezt pedig tökéletesen jelzi, hogy jelen Szekció esetében is az Unideb webex felületén a résztvevők létszáma 35-45 fő körül mozgott.
A megnyitót élőben közvetítette a Debreceni Egyetem a Youtube oldalán, amely ide kattintva tekinthető meg. Az eseményen többek között Dr. Papp László Debrecen város polgármestere és Dr. Varga Judit Igazságügyi miniszter, az Állam- és Jogtudományi Szekció fővédnöke mondott köszöntő beszédet. A miniszterasszony beszédében Klebersberg Kúnót idézte:
„Az a nemzet, amely nem képes tehetséges fiainak kifejlődését biztosítani és őket a nekik megfelelő helyre állítani, az a középszerűség kezén elsorvad.” – kifejtve az OTDK fontosságát szakmai, tanulmányi és nemzeti szempontból is.
A megnyitót a TanBorEn Trió tagjai (a 2020-as Virtuózok műsor kamarazenei fordulójának győztesei) színesítették zenéjükkel. Ezután sor került a Roska Tamás Tudományos Előadásról Szóló Oklevél és Díszérem idei kihirdetésére. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Kar alapítójáról elnevezett díjat Lukács Adrienn, a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának tanársegédje kapta. Most azonban következzenek a hallgatói előadások!
Területi alapú tartalomkorlátozás az Európai Unióban
Fogyasztóvédelmi Jogi és Versenyjogi Tagozat
versenyző: Gardi Annamária (SZTE)
konzulens: Prof. Dr. Gellén Klára, Dr. Labancz Andrea
pályamunka címe: Az online vásárlások E-volúciója, avagy a területi alapú tartalomkorlátozás tilalmának jogi szabályozása az Európai Unióban
Az Uniós versenyjog a szerző szerint a geo-blocking jelenség szorításában van. A geo-blocking egy olyan technológia/jelenség, ami a fogyasztó/felhasználó földrajzi helyzete alapján eltérő internetes lehetőségeket biztosít.
Kérdés, hogy szükség van-e speciális uniós szabályozásra, és ha igen, akkor milyen eredményekkel számolhatunk, az hogyan játszana közre az uniós piac hatékonyabbá tételében.
A geo-blocking kérdéskör az elmúlt időben a csomagkézbesítéses szolgáltatások miatt merült fel. A járványhelyzet alatt ugyanis jelentősen megemelkedett az Unióban az online vásárlók száma, azonban a geo-blocking jelenség miatt sok esetben ért, érheti hátrányos megkülönböztetés az egyik tagállam polgárát egy másik tagállam polgárához képest.
A tanulmány elméleti szekunder kutatáson alapult, a vizsgálódás alapvető forrásai uniós aktusok, jogszabályok és szakcikkek voltak.
A koronavírus hatása az elektronikus vásárlások számára serkentően hatott, és a magasabb esetszám rávilágított a geo-blocking jelenség visszásságaira az e-kereskedelemben. Ilyen geo-blocking akadály többek között a weboldal elérhetőségének korlátozása, egy regisztrációs akadály vagy a fizetésnél és kiszállításnál felmerülő akadály. A földrajzi különbségek az árképzésben is eltérést eredményeznek, hiszen adott árúra/szolgáltatásra más és más ár vonatkozhat. Az ilyen eltérés az úgynevezett geo-blocking rendelet alapján jogellenes, amennyiben a korlátozás nem indokolt.
A rendelet 4. cikke külön foglalkozik a kiszállítás kérdésével, hiszen ez az indokolatlan korlátozás által leginkább érinett szegmense az e-kereskedelemnek, továbbá az online szerződéskötés és a határon túli szerződés teljesítés egyre gyakoribb.
A hatályos jogban nincsen kötelezően előírva a határokon átnyúló szállítás, ami az eladónak kedvez, hiszen a szállítás mikéntjét ő határozza meg, így rendszerint a vevők inkább elállnak a szerződéskötéstől, mivel nem akarnak messziről, számukra költséges és bonyolult módon rendelni.
Ez azonban szembemegy az Unió fontos elvi szabályával, az egyenlő feltételek biztosítása elvével. Az EU fontos funkciója a szabad piac biztosítása, ahol az eladók és vevők egyenlő eséllyel vehetnek részt.
Látható tehát, hogy jogi szabályozás alkalmazása szükséges, hiszen a gyakorlat kinőtte a jog kereteit. A legutóbbi ezzel kapcsolatos uniós jogszabály 2020-as, ezért a joggyakorlat csekély, viszont már most látható, hogy a jogi szabályozás finomítása mellett szükség lenne többek között csomagszállítási központok és ezekhez kapcsolódó útvonalak kialakítására, ahogy elmozdulni az integrált uniós csomagszállítási piac irányába is.
Mi lesz a magánerdőkkel?
Agrárjogi és Környezetjogi tagozat
versenyző: Horváth Péter (ELTE)
konzulens: Dr. Bak Klára
pályamunka címe: A magánerdő, mint egy jó lehetőség a fenntartható erdőgazdálkodásra
A szerző egy aktuális kérdéskört vizsgált, hiszen a fenntarthatóság kérdése egyre égetőbbé válik, legalábbis, ha így folytatjuk a fosszilis anyagok égetését. Ezért lenne részben megoldás a fenntartható, vagyis az úgynevezett tartamos erdőgazdálkodás. Az erdők funkciója hármas, ugyanis egyszerre töltenek be környezeti, társadalmi és gazdasági funkciót. Jelentőségük pedig kiemelkedik a biológiai diverzitás fenntartásában, a klímavédelemben, a víz/talajvédelemben, illetve a foglalkoztatásban is. Ezért 1990-óta zajlik egy nemzetközi együttműködés az erdők páneurópai szintű védelme céljából (MCPFE), amely azt szeretné elérni, hogy az EU vállaljon jogi kötelezettséget a tartamos erdőgazdálkodás előmozdítására.
Magyarországon az összes erdőterület majdnem 2 millió hektár, ami 1.787.000 hektárról nőtt fel az elmúlt 20 évben. Ebben a fejlődésben pedig nagy szerepe volt és van magánerdőknek.
Az erdősültség aránya hazánkban 20,8%, az erdők 56%-a pedig állami, 43%-a pedig magántulajdonban van. Fontos különbség a két tulajdontípus között, hogy az állami erdőre nem vehető fel uniós támogatás, emiatt az erdősítés korlátozott, hiszen az egy igen tőkeigényes tevékenység.
2020-ban jelentős módosítások történtek az Erdőtörvényben (Evt.). Ennek oka, hogy a magánerdő tulajdonosok eltérő mértékben foglalkoznak az erdejükkel. Tehát több jogi konstrukcióban is használhatják azt: tulajdonosi használattal (ami a leghatékonyabb, de a legidőigényesebb), polgári jogi társaságban (ami a tapasztalatok szerint hátráltathatja a fenntarthatóságot) illetve erdőbirtokossági társulatban (amely az erdőtulajdonosok összefogását jelenti a tartamos erdőgazdálkodás elérése érdekében). A törvényi változtatás új használati jogcímeket vezetett be, amik az erdőgazdálkodási haszonbérlet, az erdőgazdálkodási integráció és az erdőkezelés.
Mivel a magánerdő-gazdálkodásban a társult erdőgazdálkodásban érhető el legjobban a fenntartható, tartamos erdőgazdálkodás, ezért ennek elavult szabályozását aktualizálni kell. továbbá a magánerdő tulajdonosoknak elegendő támogatást kell nyújtani, hogy megvalósulhasson a tartamos erdőgazdálkodás.
A jövő fizetőeszköze?
Pénzügyi Jogi Tagozat
versenyző: Fábián Fanny (PPKE)
konzulens: Dr. Halász Zsolt
pályamunka címe: Kincs, ami nincs – A kriptovaluták felhasználási területei és megítélésük jogi szempontból
A kriptovaluták témája aktuális, ezt mutatja az is, hogy többek között a Morgan-Stanley és a Tesla is jelentős összegeket fektettek be ilyen eszközökbe. 2009-ben indult a Bitcoin, az első kriptovaluta. Az ilyen pénzek a decentralizáltság jellemzi, nincs fölötte központi felügyelet, a rendszer anonim, tranzakciói gyorsak. 2013-ban már megjelent az első Bitcoin ATM, 2020-ban a Paypal jelentette be, hogy elfogadja, mint fizetőeszköz, 2021-ban pedig jelentős vállalatok álltak be a rendszer mögé, többek között a Tesla is.
Az ilyen virtuális eszközök tehát decentralizáltak, blockchain alapú technológiát alkalmaznak, megosztott főkönyvvel működnek, jellemzi őket az úgynevezett. pszeudo aninimitás, white paper-ük nyilvános. Ha valaki része egy ilyennek akkor két „kulcsa” van, egy nyilvános (kvázi bankszámla szám) és egy privát (kvázi jelszó).
Az utóbbi években sorba jöttek létre az altcoinok, vagyis olyan kriptovaluták, amik a Bitcoin mellett kívánnak alternatívát nyújtani, az árfolyamingadozás ellen pedig megjelentek a stable coinok, amik értéke egy adott devizához van rögzítve.
Kérdés, hogy az ilyen virtuális eszközöket mennyiben lehet pénznek tekinteni. A pénz funkciója összetett. Egyszerre forgalmi eszköz, fizetési eszköz, értékmérő és megtakarítási eszköz. Egybeesnek-e ezzel a virtuális eszközök funkciói?
Erre a kérdésre nem lehet választ találni az állami pénzelmélet és a társadalmi pénzelmélet megemlítése nélkül. Az előbbi szerint egy instrumentum akkor pénz, ha egy állam azt annak ismeri el. Ezzel szemben áll az utóbbi elmélet, ami Savigny nyomán a társadalmi és kereskedelmi szokás alapján határozná meg, hogy mi a pénz.
A pénz történetének eddigi állomásai, árupénz, belső értékkel rendelkező érme, papírpénz majd bankszámlapénz következő állomása lehet, hogy éppen a kriptovaluta lesz.
A kriptovaluták eddigi fő használati tere a fizetések lebonyolítása. Az ilyen fizetések az úgynevezett pénztárcaszolgáltatókon keresztül valósulhatnak meg, ami a legyakoribb igénybevételi módja a kriptovalutáknak. Az ilyen pénztárcák típusa lehet cold és hot wallet (vagyis offline vagy online).
A tanulmány 20 pénztárcaszolgáltatót vizsgált. Ezek közös tulajdonsága, hogy nem állnak hatósági felügyelet alatt, nem engedélyköteles tevékenységet folytatnak, munkakörük esetén hiányoznak az intézményvédelmi alapok, általában szinte teljesen kizárt a kárfelelősségük (még csalás, hiba esetén is), az ügyfél azonosítási rendszerek hiányoznak, és az általános fogyasztóvédelmi szempontok sem érvényesülnek. Az ilyen hiányosságokból is látszik, hogy ezt a területet szabályozni szükséges.
A szerző javasolta a ciprusi példát, ahol a pénztárcaszolgáltatók működése szabályozott azzal, hogy tevékenységük engedélyek kiadásához kötött, rendszeres az ellenőrzés és még kompenzációs alapot is létrehoztak.
A fizetési funkció mellett a kriptovaluták egyéb megjelenési formái a tokenek, melyek Initial Coin Offering (Ico), token kibocsátás útján jönnek létre. Ezen folyamat részeként a kibocsátó először kiad egy white paper-t (kvázi üzleti modell), majd az ebben leírt projekt finanszírozására tokent bocsát ki, ezt a befektetők megvehetik. Ezért cserébe tokent kapnak, ami egyszeri kódot szolgáltat, egy ígérvényt, gyakran jogi garanciák nélkül, mellyel később pénzügyi igényeiket érvényesíthetik. Ennek a rendszernek az előnye a flexibilitás, egyszerű emberek, kis vállalkozások juthatnak így forráshoz egy projekt finanszírozása céljából.
Jogi kérdés a tokenek megítélése, azok vajon értékpapírnak számítanak-e? A válaszhoz fontos tisztázni, hogy van utility és security token. Az utility token jellemzően kockázatos, nem tekinthető befektetésnek, csak vagyoni értékű jogot, ígéretet, míg a security token tagsági jogokat, osztalékot jelent. További jó példa még a svájci szabályozás is. Itt a blockchain alapú instrumentumok értékpapírnak minősülnek, engedélyezéshez kötöttek és felügyelet alatt állnak.
A tanulmány tehát javaslatokat fogalmaz meg a legnagyobb kriptovaluta felhasználási módok, a pénztárcaszolgáltatók és a tokenek tekintetében. Előbbi esetében célszerű lenne azok pénzügyi szolgáltatónak való minősítése, hogy engedélykötelessé és ellenőrzötté váljon tevékenységük. Fontos továbbá intézményvédelmi intézkedéseket bevezetni, továbbá kiterjeszteni a pénzügyi fogyasztóvédelmet erre a területre is. A tokenek tekintetében pedig azok értékpapírrá minősítése, a tőkepiaci és értékpapírjogi szabályok, illetve intézményvédelmi normák alkalmazása jelentene előrelépést.
Az autonóm Székelyföld kérdése
Nemzetközi Jogi Tagozat 1 (Emberi jogok)
versenyző: Handlery Anna (DE)
konzulens: Dr. Szűcs Lászlóné dr. Siska Katalin
pályamunka címe: A székely nép, mint a nemzetközi jog alanya és az autonómia kérdésének vizsgálata
Az autonómia-törekvések nem ismeretlenek korunkban. Erre a mostani székelyföldi aláírásgyűjtés is rávilágít. Ez egy polgári kezdeményezés, célja pedig egy olyan uniós jogszabály, ami törvény általi védelmet és gazdasági stabilitást nyújt az Unió területén élő kisebbségeknek. A meghosszabbított aláírásgyűjtés (ami 2021 májusban jár le) 10 országban már át is lépte a szükséges küszöböt.
A kutatás 16 autonómia statútomot vizsgált. Fontos, hogy a nemzetközi jogban nincsen általánosan elfogadott autonómia fogalom, de annak alapvető tartalma a döntésben való részvétel és a korlátozás és felügyelet nélküli ügyintézéshez való jog. További megkülönböztetést érdemel, hogy van személyi és területi autonómia.
A pályamunka kifejti, hogy Kovászna és Hargita megyében magyar többség van, a jelenlegi Maros megyében viszont nem, ugyanis itt összevonták a történelmi megyét további új, román többségű területekkel. Ez a három terület lenne a székely autonómia törekvés alapja.
Kérdés tehát, hogy a székely nép a nemzetközi jog alanya-e? A szerző szerint igen, így eszerint jogokat is kell, hogy kapjanak. A nemzetközi jog elsődleges alanyai azonban a szuverén államok, ami az intervenció tilalmával együtt erősen megköti a székely és más népek lehetőségeit.
Az „autonómia” nem más, mint az önrendelkezési jog (ami lehet külső (szeparáció) és belső (autonómia)) a kisebbségi jólét biztosításának eszköze, a legmagasabb státusz egy közösségen belül. Fontos tehát különbséget tenni a katalán külső-szeparációs törekvések és Székelyföld ügye (belső autonómia) között.
A Trianon óta Erdély már bírt autonóm státusszal, ekkor Magyar Autonóm Tartomány néven volt ismert 1952 és 1968 között. Ez természetesen egy kirakatintézmény volt, de mégis autonómiát biztosított a területnek. Azóta több autonómiakoncepció is megfogalmazódott, többek között az RMDSZ és a Székely Nemzeti Tanács részéről.
A tanulmány 16 autonómiatervezet vizsgált világszerte, ebből 4 olyat, ami érinti Székelyföldet. Az első ilyen 1995-ből Csapó József munkája volt (Székelyföld autonómia statútuma), majd 2003-ban az SZNT készített egy tervezetet (Székelyföld autonómia státusz), ezt követte Bakk Miklós javaslata, ami leginkább közigazgatási átszervezéssel járt volna. A legutóbbi pedig a 2014-es RMDSZ javaslata.
Az autonómia vizsgálatakor a releváns nemzetközi dokumentumok az ENSZ alapokmány, a Helsinki Záróokmány 1975-ből, a Párizsi Charta 1990-ból, a Genfi Szakértői Jelentés 1991-ből és a Koppenhágai Dokumentum 1990-ből. Ezen dokumentumok bár kifejtik a kérdéskört, nem problémamentesek, ugyanis nincsen bennük konkrét kógens norma arra vonatkozóan, hogy autonómiát lehessen létrehozni.
A kérdésben további nehézség maga Románia alkotmánya is, pontosabban annak 1§ pontja: „Románia szuverén és független, egységes és oszthatatlan nemzetállam.” Ez a megfogalmazás alapból nem fedi a valóságot, hiszen az országban 19 hivatalos kisebbség él. Viszont pont az alkotmány ezen pontjára hivatkozva utasították vissza az eddigi autonómia tervezeteket, mondván, hogy Románia egységes és oszthatatlan. További problémát jelent, hogy sokan összemossák a szeparáció (külső-elszakadás) és az autonómia (belső önállóság) fogalmát.
Mik az esélyei tehát egy sikeres autonómia tervezetnek? Egyelőre úgy tűnik, hogy nem jók, ugyanis autonómia kapcsán a szuverén államok döntenek. A nemzetközi közösség azonban passzív a kérdésben, a román állam elutasító, így a területi autonómia lehetőségei erősen korlátozottak. Vélhetően ezért egy sikeres törekvés sorrendje előbb a személyi, majd a területi autonómia lesz.
Az esemény végéhez közeledve még egy villáminterjúra is sort kerítettünk Hajas T. Boldizsárral, a Jog- és állambölcseleti tagozat II. helyezettjével.
Mi volt a vizsgálódási területed és témád, miért pont azt választottad?
A Nyíregyházi Huszár-telep szegregációs pere, pontosabban az ügy végére pontot tevő kúriai határozat. Azért választottam ezt, mert ez egy olyan különleges eset volt, amelyre nagyon jól alkalmazható az a fajta narratív jogelméleti módszer, ami a kutatásom témája volt.
Milyen módszert alkalmaztál?
R. M. Cover 1983-as nagyhatású esszéjében megfogalmazott gondolat, mely szerint a jogi szövegek a társadalom értékalapú narratíváiba ágyazva nyernek értelmet. A jogértelmezés és jogalkalmazási folyamat az valójában egy jelentésadási folyamat, ezeken a narratívákon keresztül.
Mikor és hogyan kezdtél el készülni az OTDK-ra?
2020 szeptemberében kerestem meg ezzel az érdeklődéssel az elsődleges témavezetőmet, Fekete Balázst, és igazából vele alakult ki a végleges téma, ahogy a kezdeti elméleti kiindulópont is. Novemberig, a kari fordulóra volt szükséges elkészítenem az első változatot, amelyben segítségemre volt a másodlagos témavezetőm, Fábián Áron, majd decemberre véglegesítésre került a munka.
Akkor egész gyorsan elkészültél vele…
Igen, intenzív két hónap és megterhelő ősziszünet volt. Nagyon izgalmas volt, hogy így, hogy a szóbeli forduló nagyon távol volt tőle, nagyon sokat finomodhatott az előadáson elhangzó végleges üzenet, hangsúly és elméleti megalapozás. Izgalmas volt márciusban végigolvasni a decemberi pályamunkát, hiszen azóta nagyon sok mindent másképpen gondolok már.
Mik a legértékesebb tapasztalataid, amikkel idő közben gazdagodtál?
Egyrészt a tudományos kutatás módszerének az elsajátítása, anyaggyűjtés, feldolgozás, a szükséges elmélyülés, másrészről pedig a szakmai együttműködés tapasztalata, kiemelve itt a két témavezetőmet, akikkel folyamatos párbeszédben álltam és nagyon sokat segítettek. Nagy tapasztalat volt magának a tudományos munkának az írása, az, hogy hogyan kell tudományos munkát írni.
Mit üzennél azoknak, akik szintén meg akarják mérettetni magukat a Konferencián?
Egyrészt mindenképpen vágjanak bele. Ez egy sablonos, de annál igazabb tanács, vágjanak bele, akkor is, ha nem érzik magukat késznek. Másrészről pedig azt, hogy keressenek egy jó témavezetőt, mert ennek a munkának az egyik leghangsúlyosabb része az egyéni erőbefektetésen túl a mester-tanítvány kapcsolat, az élmény, hogy egy nagyobb tudású valaki tereljen és segítsen.
Lesz folytatása a pályamunkádnak?
Igen! Kapóra jön, hogy harmadéves szakkollégistaként egy Studia dolgozatot kell leadnom, és az a tervem, hogy mindannak az elméleti fejlődésnek az eredményeit szeretném beleépíteni ebbe a publikálásra kerülő munkába, amit a december óta folytatott kutatás hozott. Gondolok itt kifejezetten a fogalomhasználat tisztázására, a következtetések árnyalására, és az elméleti keretnek a határozottabb megfogalmazására.
Összességében mi a benyomásod az online lebonyolított eseményről?
Remeknek tartom mind a kari, mind az országos forduló megszervezését. Nyilván sajnáltam, hogy nem tudtam átélni azt, amiről az idősebb hallgatók, a témavezetőim meséltek, tehát a személyes találkozást, a versenyzőkkel való baráti, szakmai beszélgetések folytatását, egy másik egyetem, város, campus megismerését. Tehát összeségében ezt a fajta közösségi élményt, ami hozzátartozik magához az OTDK szellemiségéhez.
A különböző tagozatokon elhangzó előadások rendkívül változatos kérdéseket dolgoztak fel, a hallgatói opponencia lehetősége még izgalmasabbá tette az eseményt, és hála az online megvalósításnak, a korábbi évekhez képest akár tízszer többen is betudtak kapcsolódni a konferenciába. A Debreceni Egyetem sikeresen átültette online térbe az OTDK felemelő és inspiráló, de mégis egészségesen kompetitív világát. Elismerés, hála és gratuláció illeti tehát a szervezőket, és természetesen az esemény főszereplőit, a versenyzőket is.
Kezdetét vette a 35. OTDK „érdemi része” , szerkesztőségünk pedig az idei évben is beszámol mind a 16 – jelenleg rendhagyó módon online megrendezésre kerülő – Szekcióról. Kövessétek tehát a TudományON-t és az OTDK rovatunkat, hisz a következő hetekben számos tudósítás érkezik!
A cikk írója Tóth-Kuthy Márton, a PPKE JÁK joghallgatója, a Szent Ignác Jezsuita Szakkollégium szakkollégistája.
A fotók a Szekció online felületén kerültek elkészítésre.
A 35. OTDK előkészítésével kapcsolatos központi feladatok ellátására a Nemzeti Tehetség Program és a Miniszterelnökség 17.000.000 Ft támogatást biztosított 2020. július 1. és 2021. június 30. között.
