A 35. OTDK Tanulás- és Tanításmódszertani – Tudástechnológiai Szekciónak idén a Nyíregyházi Egyetem adott otthont, ahol a szervezők élőben a helyszínről jelentkeztek, a megnyitó és a zárórendezvény is az egyetem egyik előadótermében zajlott. A versenyzők természetesen továbbra is online prezentálták előadásaikat, amelyeket a Microsoft Teams programon keresztül követhettünk figyelemmel.
Ahogy a rendszeres OTDK-látogatók megszokhatták, Dr. Szendrő Péter, az OTDT elnöke most is biztató szavakkal köszöntötte a résztvevőket a rendezvénysorozat derekán, hiszen a konferenciának már több mint a felén túl voltunk, amikor ez a Szekció megrendezésre került. Az elnök úr kifejezte elégedettségét azzal kapcsolatban, hogy az online térben is mennyire gördülékenyen zajlik a verseny, és a viták is ugyanannyira életszerűek; még előnyei is vannak az új helyzetnek: a konferenciára sokan külföldről, még az Egyesült Államokból is csatlakozni tudtak.
A 2021-es Roska Tamás pályázat nyertese ebben a Szekcióban Asztalos Anikó lett, előadását pedig meg is hallgathattuk Mit mond a diák a tanórán? A tanár tapasztalatának lehetséges hatása a tanulók beszédére címmel. A kutatásban fény derült arra, hogy a diákok észreveszik és hatással van rájuk, ha a fiatal, tapasztalatlanabb tanárok kevésbé hatásosan adják elő a tananyagot, mint rutinosabb kollégáik. A tanulók beszédére számos tényező hatással lehet egy órán, a tanár tapasztaltságán kívül ilyen például a tanár neme, a tanított korosztály és persze a tanóra témája is.
Az egyetemistáknak is lehet még igényük a játékra
Az első hallgatói előadás, amire virtuálisan „beültem”, Szenderák Júlia és Szörényi Sára A játékosítás hatékonysága az egyetemi oktatásban című prezentációja volt a Gamifikáció tagozaton belül. A versenyzők a tagozat harmadik helyezését érték el. Júlia és Sára projektjében rávilágított arra, hogy az egyetemeken általánosságban alkalmazott szummatív értékelés – ritkább, kevesebb számonkérés, viszont nagyobb tananyagból, ami rövidtávú tudást, kártékony stresszt és minimalizmust eredményez a hallgatóknál – helyett inkább a formatív értékelési módot kellene előtérbe helyezni, ennek hatására ugyanis a tanuló játékosan, belső motivációtól vezérelve sajátítja el az anyagot, és sokkal inkább elköteleződik mellette.
Richard Bartle brit író négy játékostípust különít el: kapcsolatépítők, felfedezők, teljesítők és gyilkosok (fordításonként eltérhetnek). Eme négy típust felhasználva dolgozott ki a versenyzőpár egy játékos stratégiát, amivel megtanították az adott tananyagot egy-egy csoportnak az Algebra és számelmélet 1. kurzus kereteiben. A személyiségeknek megfelelően kaptak a hallgatók motiváló feladatsorokat, beugratós kérdéseket vagy épp QR-kódok segítségével felfedezendő információkat. A program végén a csoporttal ugyanazt a zárthelyi dolgozatot íratták meg, mint amit az előadók évfolyama kapott az előző tanévben, csak éppen „bátorságpróba” és „tételfelezés” keretei között. A végeredmény biztató volt: az előző évhez képest a „bátorságpróbán” 14%-kal, a „tételfelezésnél” 32%-kal jobban teljesítettek a hallgatók az előző évfolyamhoz képest. Az összesített hallgatói lemorzsolódás az előző évi 45%-ról 17%-ra esett vissza. Egyértelmű volt tehát a lányok által kidolgozott módszer sikeressége és népszerűsége az adott csoport körében.
Nincs kellő hangsúly a szakemberek véleményén, ami a kisgyermekek nevelését illeti
A kisgyermekkori – bölcsődei és óvodai – tanulás és tanulástámogatás tagozat első helyezését elnyerő Kántor Zsuzsanna előadása a Mi jár a gyermekek fejében? – A koragyermekkori tanulás szülői és óvodapedagógusi szemmel címet viselte. Az előadó kezdő pedagógusi tapasztalatai során arra a következtetésre jutott, hogy sok szülő igyekszik mindent megadni a gyermekének, ám ez gyakran inkább a materiális környezetre terjed ki, mint a gyermek életkori sajátosságainak megfelelő igényeire. A szülők gyakorta tájékozódnak könnyen emészthető, kétes eredetű nevelésről szóló cikkekből, melyek tartalma nem minden esetben megbízható.
A hallgató a kérdőívét kitöltő 356 szülő válaszai alapján a következőket állapította meg: a válaszadó szülők 85%-ban a családjuktól és barátaiktól kérnek tanácsot gyermeknevelés kapcsán. 55%-uk vesz igénybe internetalapú forrást, míg 42%-uk könyvek, folyóiratok segítségével tájékozódik, 31%-uk pedig köznevelési intézményben dolgozó szakember. Az ingergazdag környezettel kapcsolatban 83% adta azt a választ, miszerint fontosnak találja a fejlesztő játékokat, 66% a bútorok minőségét és árát helyezi előtérbe. A szülők többsége azt vallja, hogy a természetben tud a gyereke a leghatékonyabban tanulni, 40% pedig arról számolt be, hogy úgy véli, a gyereke csak a túlélésért tanul, hiszen ez egy „szükséges rossz” dolog, nem jelent örömforrást, szimplán csak egy kötelező tevékenység.
A lányok tényleg kreatívabbak a fiúknál?
A Kreativitás vizsgálata 4. osztályban című előadást Back Annamária adta elő. Elhangzott, hogy bár a kreativitásra egyelőre nincs egybehangzó definíció, azt le lehet szögezni, hogy az IQ csak bizonyos szintig befolyásolja ezt a tulajdonságot. A gyermekek kreativitásának, személyiségének fejlesztésére talán senki számára nem ismeretlenek legjobb módszerek: a meseolvasás, a tánc, a zene, a mozgás. Annamária a kutatásában 21 negyedikes diák (12 lány és 9 fiú) kreativitását vizsgálta a Torrance-teszt segítségével: a gyerekeknek megkezdett rajzokat kellett kiegészíteniük saját meglátásuk alapján, valamint egy online kérdőívet is kitöltöttek hobbijaikkal és számítástechnikai eszközhasználatukkal kapcsolatban. Az eredmények kimutatták, hogy a lányok szívesebben rajzoltak és olvastak, mint a fiúk, és a gyerekek leggyakoribb otthoni tevékenységei közé tartozott a TV-nézés, a házimunkában való segédkezés, és az udvaron vagy kertben való játék. A legnépszerűbb hobbiknak a sport, a tánc, és a kreatív kísérletezés bizonyultak. A Torrance-teszt rajzainak kiértékelése több szempont alapján történt, de a kidolgozottság nem szerepelt ezek között. A legegyénibb alkotások kaptak maximum pontszámot, ami a 99 volt. Annamária hipotézise, miszerint a negyedikes lányok kreatívabbak a fiúknál, beigazolódott a teszten elért pontszámok alapján, ám fontos megjegyezni, hogy ez az eredmény csak a rajz területére vonatkozik. A második hipotézis arra vonatkozott, hogy a több minőségi szabadidőt eltöltő gyerekek kreativitása fejlettebb, itt azonban nem volt szignifikáns különbség a két csoport eredményi között.
Az internet nem feltétlenül az ördögtől való dolog
Halász Henrietta a Digitális lehetőségek és IKT-kompetencia tagozat első helyezettjének járó díját vihette haza Az internethasználat előnyei serdülőkorban című munkájáért. Nem szükséges taglalni a téma aktualitását és fontosságát, hiszen gyakori konfliktusforrás a generációk között. Gyakran halljuk az idősebb generáció részéről, hogy a fiatalok ma már alig kommunikálnak, csak a telefonjukat bújják… Henrietta azonban rávilágított a tényre, hogy az emberek 200 évvel ezelőtt is megtalálták a módját, ha nem akartak szóba elegyedni egymással. Szóba került a morális pánik fogalma, ugyanis az idősebb korosztály, akik számára a mai technológia nem olyan természetes dolog, mint a serdülőknek, gyakran csak a hátrányait látják meg, az előnyöket figyelmen kívül hagyják. Az előadó 120 darab olyan 14-19 éves fiatallal készített kérdőívet, akik jó vagy kitűnő tanulmányi átlaggal és jó családi háttérrel rendelkeztek. Szinte az összes kitöltő azt vallotta magáról, hogy teljesen biztonságosan tudja használni az internetet, ami az adatvédelmet és az álhíreket illeti. 94%-uk rendszeresen használja tanulásra az internetet, 98% pedig fedezett már fel új hobbit vagy fejlődött valamiben online forrásokat segítségül hívva. Jellemző az internet kapcsolattartásra való használata, azonban csak kevés sikeres új kapcsolat születik az online térben. A fiatalok civil részvételének aránya alacsony volt, így az előadó felhívta a figyelmet a serdülőkben rejlő segítő szándék felszínre segítésére.
Szükségünk van talpra a szövegértéshez?
Látics Barbara nyerte Az alternatív nevelési, oktatási programok, módszerek tagozat első helyezését A betűtípus hatása felső tagozatos tanulók szövegértésére című kutatásával. Két betűtípust alkalmazott a vizsgálata során, ezek hasonlítanak a megszokott, tankönyvekben használt betűtípusokhoz, azonban az egyik talpas, a másik talpatlan. Barbara hipotézise azt volt, hogy a talpas betűtípus használatával jobb eredményt érnek el a tanulók szövegértésben, mint a talpatlan betűknél – hiszen ismert tény, hogy a talpas betűtípussal készült szöveg jobban vezeti a szemet. Két, sportról szóló, azonos szó- és karakterszámmal bíró szöveget kaptak a tanulók. A baseball témájú szöveget talpas, míg a krikettről szólót talpatlan betűkkel írták. Meglepő eredményekkel szolgált a kutatás: a talpatlan betűkből álló szöveggel dolgozók magasabb pontszámot értek el, mint a talpas betűsök, ám a különbség nem szignifikáns.
Ezen Szekció keretein belül is részt vehettünk online szakmai előadásokon, például Ferenczyné dr. habil. Ács Ildikó: Nyíregyházi modell – néphagyományokon alapuló digitális ének-zenei tananyag az alsó tagozat 1–2. osztálya számára című előadásán, amiben az előadó és munkatársai által kidolgozott innovatív, digitális tananyagot ismerhettük meg. Polgár Judit női sakkolimpiai bajnok, minden idők legkiemelkedőbb női sakkozója Küzdelem, teljesítmény, siker címmel adott elő egy inspiráló prezentációt az életéről tulajdonképpen születésétől kezdve, amikor a szülei már előre eldöntötték, hogy ő (testvéreihez hasonlóan) sakkozni fog, és világbajnok lesz – gyermekkora óta eköré épült az egész élete. A fenntartható siker legfontosabb hozzávalóiként a szenvedélyt, gyakorlást, kitartást, egyensúlyt, hozzáállást, fókuszt és a kíváncsiságot sorolta fel.
Nagyon élveztem az összes előadást, amit megtekinthettem, hiszen mind új információkkal szolgált, inspiráló volt, és egytől egyig aktuális, fontos és érdekes témákat dolgozott fel. Jó látni, hogy a versenyzőknek mennyire szívügye a saját kutatási témája, és hogy mennyire elkötelezettek a tudomány iránt.
Javában robog a 35. OTDK „érdemi része” , szerkesztőségünk pedig az idei évben is beszámol mind a 16 – jelenleg rendhagyó módon online megrendezésre kerülő – Szekcióról. Kövessétek tehát a TudományON-t és az OTDK rovatunkat, a rengeteg már elérhető cikkünk mellett újabb tudósítások következnek!
A cikk írója Kovács Barbara Nóra.
A fotók az online Szekció során készültek.
A 35. OTDK előkészítésével kapcsolatos központi feladatok ellátására a Nemzeti Tehetség Program és a Miniszterelnökség 17.000.000 Ft támogatást biztosított 2020. július 1. és 2021. június 30. között.
