A TudományON portál a közelgő Európai Parlamenti választások előtt az összes induló magyarországi pártot megkereste egy interjú érdekében. Célunk, hogy portálunkon mindegyik párt bemutathassa programját, annak részleteit. Arra bíztatunk mindenkit, éljen demokratikus választójogával május 26-án!
Negyedik cikkünkben a Jobbik Magyarország Mozgalmat, illetve annak egyik jelöltjét, Brenner Kolomant mutatjuk be. Brenner Koloman 1968-ban született, az elmúlt évtizedek során pedig germanistaként, illetve közéleti szereplőként is aktív tevékenységet folytatott. 1995-ben a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának lett tagja, 2000-től pedig a ELTE Germanisztikai Intézetében oktatott a német nyelvészettudományi tanszéken. 2014 és 2017 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Germanisztikai Intézetének igazgatóhelyettesi tisztségét töltötte be, illetve 9 évig volt tagja a kari vezetésnek is. A 2018-as országgyűlési választáson mandátumot szerzett, a Jobbik EP-listájának pedig a hatodik pozícióját foglalja el.
Mi a három legfőbb pontja a Jobbik választási programjának?
Egyrészt az illegális migráció kezelése, a bérunió, illetve a külhonban élő magyar autonóm közösségek kérdése.
A migráció kérdése nem álprobléma, különös tekintettel azt figyelembe véve, hogy bizonyos tényezők hatására – akár a globális felmelegedésre is gondolhatunk – nagyobb létszámú embertömegek vándorlása várható a közeljövőben. A Jobbik nemcsak szóban védi meg Magyarországot az illegális migrációtól – ahogyan azt a Fidesz teszi -, hanem cselekedetek által is. Határőrséget szeretnénk telepíteni a kerítéshez, ahol jelenleg olyan rendőrök és katonák védenek, akik máshonnan hiányoznak. Én magam a soproni választókerületben is látom, hogy milyen sok rendőr hiányzik. Gyakorlatilag hétvégenként egy járőrautó áll szolgálatban, míg a többi rendőrt a déli határra viszik le szolgálni. Olyan emberekre van szükség, akik a speciális feladatokra jól kiképzettek.
Milyen megoldást lát a problémára?
Európai szintű megoldásokat kell találni arra, hogy a migrációt kibocsátó államokat miként tudjuk támogatni. Hasonlóan fontos a közös európai Frontex megerősítése. Nem a Fidesz hozzáállása a megfelelő, amely letelepedési kötvényeken keresztül több tízezer kétes hátterű embert engedett be az országba.
A bérunió vágyálom vagy megvalósítható cél?
Mi vagyunk az a párt, amely gyakorlatilag az Európai Parlamentbe való belépése óta harcol ezért. 2004 óta az átlagbérek a tagállamok között nem csökkentek, hanem nőttek. Nézzük meg például a német és a magyar átlagbéreket 2004-ben, illetve napjainkban. Látható az, hogy Magyarország leszakadt, nemcsak Németországtól, hanem a régió számos országától. Az Európai Unióban új kiegyezésre van szükség, hiszen nem lehet, hogy a 21. században ekkora különbségek jelenjenek meg. A tagállamoknak erőfeszítéseket kell tenniük a felzárkóztatás érdekében.
Annak idején, amikor ezt az ötletet a Jobbik felvetette, nagyon sokan irreális vágyálomként aposztrofálták. Azt azonban nem szabad elfeledni, hogy a bérunió egy komplex gazdaságfilozófiai elképzelés része, amely arra vonatkozik, hogy az Európai Uniós forrásokat nem úgy kell elkölteni, mint eddig. Nem Mészáros Lőrinc betonját kell azokkal támogatni, hanem a magyar kis- és középvállalkozásokat. Idővel ezek a vállalkozások nagyobb hozzáadott értéket termelhetnek, amelyből magasabb bért lehet fizetni. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy a 21. századi kreatív iparágakat is fejleszteni akarjuk. Ezzel szemben a Fidesz az egyetemek autonómiáját sérti, míg a Magyar Tudományos Akadémiát támadja. Ellentmond a kreatív fejlődésnel a jelenlegi oktatási rendszerünk is: nemzeti tragédiához fog vezetni az, hogy a fiatalok többsége nem Magyarországon képzeli el a jövőjét.
Térjünk át a határon túli magyarokra…
Harminc év alatt ebben a kérdésben sem sikerült előrelépni. Ennek egyik legfontosabb oka, hogy a mindenkori magyar kormányok nem érzékenyítették az európai tagállamokat a klasszikus külhoni magyar kisebbségek problémáit illetően.
Jómagam korábban a Magyarországi Németek Örszágos Önkormányzatának képviselőjeként európai szinten is részt vettem a klasszikus nemzeti kisebbségek tevékenységében. Rengetegszer tapasztaltam olyan szituációt, amikor a magyar delegációban feláll egy idősebb úr, tört angolsággal elmondja a teljesen jogos sérelmeit, majd ezzel szemben feláll a gyönyörűen felöltözött, angolul anyanyelvi szinten beszélő öt fős szlovák vagy román delegáció egyik képviselője, és elsorolja az adatokat, amelyek szerint semmilyen sérelem nem éri a kisebbségeket. A témában nem jártas személyek ezt követően csak megvonják a vállukat.
Egyszerűen meg kell ismertetni a nyugat-európai tagállamok képviselőivel is a problémákat. Azt gondolom, hogy meg fogják érteni ezeket, ugyanis látható a katalán vagy a skót helyzet, a kérdés pedig az egész kontinensen egyre több helyen aktuálissá vált. A Jobbik programjában az szerepel, hogy legyen dedikált feladata egy európai biztosnak a klasszikus nemzeti kisebbségek és autochtón közösségek ügye, illetve hogy egy európai szintű ellenörző rendszeren keresztül felügyelni lehessen, hogy mindenki betartja-e a Koppenhágai kritériumok pontjait. Az Európai Unió egy állam csatlakozását megelőzően ellenőrzi ezeket a pontokat, azonban azt követően már nem. Vannak olyan régi tagállamok, mint Franciaország vagy Görögország, amelyeket manapság nem vehetnénk fel az Európai Unióba, hisz nem tartják be a kritériumok egy részét.
Az autonómia kérdése a lakosokon is múlik…
Így van, ezen ellenörző rendszeren keresztül pedig épp a többségi lakossághoz szeretnénk eljuttatni az üzenetünket. Azt akarjuk elérni, hogy amikor például egy átlagos román lakos az autonómia szót hallja, akkor ne egyből arra gondoljon, hogy Erdélyt Magyarország újra el akarja foglalni. Székely autonómia csak akkor lesz, ha a románok is megértik a helyzet egészét. Dél-Tirolban már létezik erre egy pozitív példa. Ugyanez érvényes a többi külhoni magyar közösség esetében is.
Engedje meg, hogy a Jobbik programjának még egy további pontját, az álhírekkel szembeni fellépést is megemlítsem. Minden európai polgárnak – így a magyar polgároknak is – alapvető joga az objektív tájékoztatáshoz való hozzáférés. Ez a jelenlegi rendszerben nem lehetséges. A Jobbik gyakorlatilag a legnagyobb elszenvedője ezeknek az álhíreknek, hisz a mi politikusainkról hazudnak reggel, délben és este. Közel háromszáz sajtópert nyertünk meg a Fidesz által megszállt médiákkal szemben. Ez azonban általában azt jelenti, hogy a választásokat követően két sorban elhadarják a helyreigazítást. A leginkább bosszantó mégis, hogy az adófizetők pénzéből fizetik ki a bíróság által megszabott összeget. Programunk fontos pontja, hogy európai szinten kell fellépni az álhírek ellen.
Az elmúlt hónapok során többször is elhangzott a kormányközeli médiumok részéről, hogy a Jobbik csatlakozott a balliberális oldalhoz, ezzel elveszítve identitását…
Nem csatlakoztunk balliberális pártokhoz, hanem bizonyos ügyek mentén voltak együttműködések. Az önkormányzati választásokra is olyan együttműködések alakultak ki, amelyek azt szolgálják, hogy helyi szinten sikerüljön lebontani a Fidesz hatalmát. Ez nem azt jelenti, hogy a Jobbik identitása megváltozott volna. Mi egy szociálisan érzékeny nemzeti néppárt vagyunk, és nagyon komolyan képviseljük a konzervatív értékeket. Jelezném, hogy mi konzervatív értékeket képviselünk, a Fidesz pedig nem.
Nem képvisel konzervatív értékeket egy olyan párt, amely visszaszorítja az egyetemek autonómiáját, illetve a kutatás szabadságát. Megjegyezném, hogy az Európa Tanács parlamenti közgyűlése számára én vagyok a jelentéstevő az egyetemi autonómiát és a tudomány szabadságát érintő veszélyekről. Magyarországról is készül egy bekezdés. Reményeim szerint még iden a közgyűlés elé tudom vinni a jelentést.
Az ellenzéki pártok viszont a Jobbik múltját feszegetik. Hogyan tud így a Jobbik előrehaladni?
A Jobbik egy önálló konzervatív párt, amely azonban nem fordul el az együttműködésektől. Ha van bármi közös az ellenzéki pártok között, az az, hogy a szabadság kis köreit akarjuk létrehozni. Ebben teljes mértékben egyetértünk.
Köszönjük az interjút Brenner Kolomannak. A Jobbik választási programja ide kattintva elérhető.
