Az utóbbi hetek hazai sikerfilmje, a Toxikoma Szabó Győző drogfüggőségének történetét mutatja be. Sok nézőben azonban felmerülhetett, hogy mennyire reálisan mutatja be a szerhasználatot és az arról történő leszokást ez az alkotás, amely a híres színész azonos című könyve alapján készült, természetesen fikciós elemekkel tarkítva. Jelen átfogó írásban feltérképezzük, hogy melyek mai világunkban a legelterjedtebb drogok, hogyan és miért szoknak rájuk az emberek, világszerte mennyi embert és hogyan érint a szerfüggőség és hogy miért is problémás a drogok használata, illetve igyekszünk választ adni arra a nagy kérdésre is, hogy egy drogfüggő tényleg képes-e kiszabadulni a szerhez való visszatérés ördögi köréből.
Az alábbi írás SPOILER-eket tartalmazhat a Toxikoma című filmből!
A magyar mozikban szeptember óta tarol a Toxikoma című önéletrajzi mű, mely Szabó Győző kilenc évvel ezelőtt megjelent könyvének filmvászonra vitt változata. A főszereplő, a Győzőt megelevenítő Molnár Áron „noÁr” lehengerlő, a film elején tökéletesen mutatja be alakításával egy drogfüggő ember mindennapjait és karakterjegyeit: összefolyó érzékelés, szétcsúszott napirend, a személyes környezet és a hangulat kontrollálásának részleges vagy teljes hiánya, diszfunkcionális kapcsolatok, túlzott impulzivitás, önzőség, titkok és egy olyan világban folyó élet, amely a környezetében élő emberek számára láthatatlan és érthetetlen. Győző életében aztán a heroin már a szépen felfelé ívelő karriert és a kibontakozó családi életet is megtörni látszik, ekkor jut arra a döntésre, hogy kezdenie kell valamit a problémával. A megoldás a Bányai Kelemen Barna által játszott Csernus Imre személyében érkezik, ám Győzőnek szembesülnie kell azzal, hogy egy egyszerű orvosság bevétele nem fogja megoldani a már tíz éve ránehezedő drogproblémát.
A drog börtönéből nem olyan egyszerű ám szabadulni. „Ugyanis a drog az erősebb… Mindig a drog.” – ahogy ez a filmben is elhangzik Csernus doktor szájából. Jelen cikkemben ennél a gondolatnál maradok, a Toxikoma részletes kielemzése ugyanis már megtörtént más platformokon, különböző filmkritikusok által.
A drogok fajtái
Az első és legfontosabb kérdés, hogy mik is pontosan a drogok? A köznyelvben használt drog kifejezésnek tudományosan leginkább a kábítószer szó a megfelelője: ha drogokról beszélünk, kábítószerekre gondolunk, ebbe a csoportba az illegális pszichoaktív szerek tartoznak, illetve az alkohol és a dohány mindenképpen külön kategóriaként jelennek meg. Egyes globális egészségügyi szervezetek drug use-ként hivatkoznak az alkohol- és dohányfogyasztásra is, azonban jelen cikkben ezeket nem fogjuk drogként kezelni, csak a kábítószerekről lesz szó a „drog” szó szinonímájaként, amely a magyar lakosság számára egy jól érthető és körülhatárolható fogalom.
A nemzetközi irodalomban, statisztikában és a drogprevenciós kiskönyvekben a leggyakrabban felbukkanó drogok a marihuána (fű, spangli), a kokain, a heroin, az amfetamin (ecstasy), a metamfetamin (speed) és az LSD. Bár szerepüket ebben a cikkben kevésbé tárgyaljuk, érdemes megemlíteni, hogy a különféle fájdalomcsillapító, depresszáns és antidepresszáns hatású – legális – gyógyszerek, mint például az OxyContin, az utóbbi években már több túladagolásos halálhoz vezettek az USA-ban, mint a fent említett drogok, ezért ezekkel is óvatosnak kell lenni.
Bár a fenti drogok ismerősek lehetnek szinte minden olvasó számára, fontos tisztában lenni a külöböző szerek pontos hatásaival, illetve elterjedtségükkel. A marihuána, avagy a fű, spangli talán a legszélesebb körben ismert drog, ami nem csoda, hiszen az európai lakosság közel 10%-a használta az utóbbi 1 évben – ezen népszerűségével minden kábítószer közül kiemelkedik a fű. Bár a különböző gombákkal együtt a lágy drogok körébe tartozik (azaz komoly fizikai függőséget nem okoz), érdemes tudni, hogy fogyasztói átlagosan négyszer annyira hajlamosak a lopásra, illetve körükben ötször nagyobb a szívroham esélye, mint a marihuánát nem fogyasztók között.
Népszerűsége miatt a marihuánára a gyermekeket és tinédzsereket a drogtól szigorúan tiltó szülők, tanárok és hatóságok előszeretettel hivatkoznak „kapudrog”-ként, mely nem teljesen igaz, a legtöbb tudományos kutatás alapján a keménydrog függőség kialakulásában nem játszik szignifikáns szerepet a fű korábbi fogyasztása. Sőt, egy 2007-es magyar tanulmány felfedezte, hogy a „spanglit” fogyasztók egy nagyrészt fiatal férfiakból álló csoportja életminőség-javulásról számol be a rendszeres fogyasztás okán, illetve ezen fogyasztói csoport erősebb spirituális lelkülettel rendelkezik, mint a nem-fogyasztók. Ugyanezen tanulmány viszont megállapítja azt is, hogy a „spanglizók” körében nagyjából hússzor akkora azok aránya, akik életükben valaha szedtek már LSD-t, vagy ecstasy-t, így tényleg megállapítható, hogy a fűfogyasztók sokszor nyitottabban állnak más drogok felé is.
A kokain igazi „amerikai” drog, a tengeren túl az elvonóra jelentkezők 35-40%-a kokainfüggőséggel küzd. A kokain egy olyan stimuláns, amely a második legelterjedtebb a marihuána után (ez a két drog együtt az EU-n belüli, droghoz köthető pénzforgalom 70%-át adja), Magyarországon kevésbé elterjedt. Porként, illetve kristályos formában (crack-ként) pipával felszívva fogyasztják, túlpörgeti a szervezetet és rövidtávon fizikai kapacitásnövelő hatása van. Azonban a kokacserje terméke olyan erős függőséget alakít ki, hogy azt csak a speed haladja meg, ezen kívül paranoiához, depresszióhoz vezethet gyakori fogyasztása.
Az ecstasy partidroghoz híven stimuláns: aki beszedi, annak a felpörgött aktivitás mellett megbízhatatlan lesz az ítélőképessége is, így szinte bármire képes, káros és önkárosító dolgokra is. Az ecstasy a dizájnerdrogok kategóriájába tartozik, mesterséges anyagokból állítják elő, és bármit hozzáadhatnak. Az amfetamin-származékokhoz, például az ecstasy-hoz hasonlóan a speed (metamfetamin, kristály-meth) is agykárosító hatású, ám az amfetaminokkal szemben a speedről nagyon nehéz leszokni, akár már egyetlen használattól függővé válhat a fogyasztó, ezért minden áron elkerülendő! Pszichotikus tünetei és az agy szürkeállományának károsítása mellett testi elváltozásokat is okozhat, jellemző például a fogak komoly deteriorációja.
A drogok drogja
A Toxikoma Szabó Győzője, illetve világszerte a drogfüggők 55%-a azonban egy nem stimuláló, hanem egy ún. lassító, azaz ideiglenes relaxációt nyújtó szer rabja. Ez a heroin, egy olyan fél-szintetikus szer, melyet a mákhoz köthető ópiumból és morfinból állítanak elő, ugyanúgy mint a többi opioidot, amik a heroinnal együtt globálisan a túladagolásos halálesetek 65%-áért felenek. A heroin kemény drog, ugyanúgy mint a kokain, az ecstasy és a speed, ami azt jelenti, hogy a test anyagcserefolyamataiba bekerülve testi függőséget alakít ki a fogyasztónál. A heroin azért különlegesen hatékony a függőség kialakításában, mert erősen lipidoldékony, így a választóvonalat jelentő vér-agy gáton átdiffundálva egyből az agyba jut, ahol gyors és erőteljes hatást fejt ki. Az opioidok és a heroin nagy része Afganisztánból származik, ahová az illegális termelés és kereskedelem kitelepült a korábbi központból, Dél-Kelet-Ázsiából, a politikai és gazdasági változások hatására. A heroin hajlamossá tesz a szív-és érrendszeri elváltozásokra, emellett az AIDS és a hepatitisz is túlreprezentált a fogyasztók közt, mivel az intravénásan beadott drog mellett a könnyen szennyeződő injekciós tűkön keresztül ezek a betegségek is bejuthatnak a testbe.
A heroin a mainstream filmgyártásban a drogok drogja, rengeteg híres film foglalkozik a heroinfüggőséggel. A Ewan McGregor (a fiatal Obi Wan Kenobi megformálója) nevével fémjelezett Trainspotting filmsorozat, illetve a Requiem egy álomért is a hírhedt opioid visszás oldalát mutatja be, illetve azt, hogy Nagy-Britanniában és az USA-ban milyen komoly és széles körben elterjedt probléma a heroinfogyasztás. Nagy örömmel ajánlom mindkét filmet, a témában elmélyedni vágyóknak és a filmesztétáknak egyaránt.
A heroin világszerte az egyik legproblémásabb drog, mivel amellett, hogy a speedhez és a kokainhoz hasonlóan nehéz róla leszokni, ideiglenes megnyugvást, relaxációt nyújt fogyasztójának, ezért népszerű a stresszel nap mint nap megbirkózó emberek (és leginkább az amerikaiak) milliói számára. Ezen tény tükrében érdemes megvizsgálni, hogy vajon milyen okokból kezdenek el az emberek drogokat fogyasztani, illetve hogy milyen folyamatokon keresztül alakul ki a testi függőség.
A függőségek élettana
A káros dependenciáknak két fajtája van: szerfüggőség és viselkedési függőség. Ez utóbbi kategóriába beletartoznak olyan gyakran előforduló zavarok, mint az evészavar, a szexfüggőség, a vásárlási függőség, illetve a munkafüggőség – ezen kívül pedig egyre nagyobb gyakorisággal jelentkezik a fiatalok körében a videójáték- és az internetfüggőség, illetve a túlzott pornófogyasztás, melyek szintén viselkedési függőségek. A szerfüggőségek három fő csoportját a dohányzás, az alkoholizmus, illetve a kábítószerekkel kapcsolatos függőségek alkotják. Bár a kétfajta dependencia-csoportba tartozó függőségek más motivációk miatt alakulnak ki az emberekben, ám mégis alapvetően ugyanaz a fizikai folyamat hajtja őket.
A viselkedés, vagy a szerhasználat beindít az agyban egy olyan kémiai ingerületátvivő hormont – a dopamint -, amely azért felelős, hogy a limbikus jutalmazó pályákat (reward circuit system) működtesse. A dopamin „robbanását” okozza az a függőséget okozó tevékenység, ami alapvetően jó a testnek: anyagi függőségek esetében a relaxációt, vagy az izgatottságot kiváltó szer, viselkedési függőségnél pedig olyan tevékenységek végzése – evés, szex, munka, társas interakciók – amelyek kis adagban nagyon jók, sőt evolúciósan a túlélésünkhöz elengedhetetlenek. Mivel a dopamint érzékelő agyi idegsejtek, a neuronok hatalmas löketben kapják meg a hormonadagot, a boldogságérzetért és a motivációkért felelős jutalmazó pálya majd’ felrobban, jelezve ezzel az agynak, hogy az adott tevékenység nagyon jó és hogy minél többször el kell végezni.
Ez alapesetben jó: gondoljunk bele, evéskor és iváskor is a jutalmazó pálya aktiválódik, hogy rögzítse bennünk a tevékenységet. Azonban ezek kicsi „robbanások”. A szex pedig például egy olyan tevékenység, ahol nagyobb mennyiségű dopamin által kiváltott „robbanás” keletkezik az agyban – ez normális is, hiszen elődeink igencsak ritkán jutottak ilyen kecsegtető lehetőséghez. Ha azonban a nagy „robbanások” gyakran, állandósultan vannak jelen, az agy „edzi” magát, hozzászoktatja a neuronokat a „robbanás” jelenlétéhez. Ennek következtében egyre kevésbé veszik fel az idegvégződések a dopamint, tolerancia alakul ki, a kezdeti eufória eléréséhez már nem elegendő az ugyanannyi dopamin által kiváltott robbanás, nagyobb adag és nagyobb „robbanás” kell ugyanazon hatás eléréséhez. Ezen tolerancia kialakulásának folyamatát mutatja be szemléletesen az alábbi jópofa, ám végső soron nagyon realisztikus kisfilm.
Összefoglalóan tehát a függőség kialakulása az agyi tolerancia kialakulásához köthető. Ez segíti elő, hogy az ember akkor is végezze a függőséget kiváltó tevékenységet, illetve szedje a függőséget kiváltó szert, amikor világosan tudja, hogy ez hosszútávon nagyon káros számára. A legtöbb embernek nincs olyan mentális ereje, hogy ellenálljon az agyában tomboló, pozitív visszacsatolás által hergelt jutalmazó pályának, amely követeli, hogy csak azért is, minél több dopamint váltsunk ki, mintha nem lenne holnap!
Az ellenállhatatlan csábító
Továbbra is megválaszolatlan azonban az a kérdés, hogy miért kezdik el az emberek szedni a drogot, – tudva annak káros hatásairól – még mielőtt kialakulna a jutalmazó pálya módosulása az agyukban. Sok kutatás foglalkozik ezzel, és a jelenlegi ismeretek alapján azt lehet elmondani, hogy a szerfogyasztásért 50%-ban a genetika, 50%-ban a szociális hatások játszanak szerepet. A genetika hajlamosít az agyi pályák minél előbbi és minél függőség-centrikusabb átállására: ez megmagyarázza, hogy sokan miért válnak függővé néhány fogyasztástól, míg mások nem. A szer korai fogyasztásának okait is magyarázzák a genetikai tényezők: az örökölt hajlam az impulzivitásra és a kockázat-vállalásra például sokszorosára növeli a függőség kialakulásának esélyét (ADHD-soknál mindkettő erősen megvan, ők 5,2-ször hajlamosabbak a drogfogyasztásra). A meglévő mentális betegségek is erősen hajlamosítanak a drogfogyasztásra, az ADHD-sok, a bipoláris zavarral küzdők, illetve az agresszív impulzus-zavar (IED) betegei legalább ötször nagyobb valószínűséggel fogyasztanak kábítószereket.
A másik 50%-ot a szociális tényezők, és a környezeti faktorok adják. Egy, az okostelefonfüggőség és a dohányzás kapcsolatát kutató friss tanulmány megállapításai szerint a viselkedési függőségekkel ellentétben a szerfüggőségeknél a legfontosabb, a fogyasztás felé vezető környezeti feltétel a társas nyomás, azaz a beilleszkedés iránti vágy, illetve az unaloműzés kényszere. Nem véletlen, hogy a drogfogyasztás a tinédzser, illetve a fiatal felnőtt korban jelentkezik először, hiszen az emberben ekkor lépnek fel lázadó szellemmel a régi családi sérelmek ellen, emellett a társas hatás fontosabb a fiatalok számára mint a későbbi életük során, illetve hajlamosabbak a kockázat-vállalásra és az impulzivitásra a még kialakulóban lévő személyiségek 15-25 éves koruk között. Ezek motiválják legfőképpen a drogosokat is a szer kipróbálására, illetve fontos tényezőt jelent még a drogoknak való kitettség, a szülők törődése, felvilágosítása, a bántalmazás és a stressz jelenléte. Ez is megmutatja, hogy megfelelő tájékoztatással, illetve a fiatal gyermekek, serdülő kamaszok iránti törődéssel, biztos környezet megteremtésével (összefoglalóan a prevencióval) sokkan könnyebb megelőzni a drogfogyasztás kialakulását is a kritikus életkorban.
Minden, amit a számokról tudni kell
Míg a felnőtt lakosságban világszerte a becslések szerint 1%-nak vannak drogproblémái, addig a 20-29 éves korosztályban ez az arány 2%. Az USA-ban ezen korcsoport 8%-a (!) használ rendszeresen illegális drogot, és Magyarországon is az 1,8%-os arány jóval magasabb az országos 0,7%-os átlagnál. Láthatjuk, hogy a fiatal korosztály igencsak kitett a drogfüggőségnek, ezt az adatok is alátámasztják. Hogy jobban megismerjük a drogfogyasztás egyéb globális és országos trendjeit, – így megfelelően tisztában legyünk a drogokat érintő veszélyekkel és a kockázatokkal – , következzék néhány kiemelkedően fontos, sűrített statisztika:
- világszerte évente 750 ezer ember hal meg drogfogyasztás miatt, ebből 166 ezer haláleset túladagolás miatt történik. Ez többszöröse a gyilkosságban elhunytak számának, illetve ha a drogtúladagolási haláleseteket összeadjuk az alkoholtúladagolásokkal, akkor a közúti balesetek is kevesebb áldozatot követelnek. A drogfogyasztás összességében a 25. leggyakoribb halálok. (2017)
- a sérülékeny csoportok közül nem csak a fiatalok, de a férfiak is kiemelkednek: arányuk többszöröse a női függőknek, szinte minden országban. Országosan, leginkább az angolszász államok (főleg az USA), Oroszország, a FÁK államai, illetve az arab országok körében messze a legmagasabb a függők aránya, ezzel szemben Kelet-Közép-Európa államai – így Magyarország is – az egyik legalacsonyabb aránnyal bírnak; a poszt-szovjet kelet-európai államokban az alkoholizmus sokkal nagyobb probléma társadalmilag, mint a drogfüggőség. (2017)
- a drogok által elhalálozók 42%-a 50 éves kor előtt hal meg, azaz a drog egy gyorsan ölő szer, a cigarettával szemben, ami bár sokkal több ember haláláért felelős közvetve, viszont átlagosan „csak” 8 évet nyisszant le a várható élettartamból (2017)
- a drogfüggők 7-8-szor hajlamosabbak az öngyilkosságra. A HIV és a hepatitisz is sokkal gyakrabban fordul elő közöttük, köszönhetően elsősorban a Szabó Győző által szedett heroinnak, amely világszerte a drogfüggőségek 55, a túladagolások 65,7%-áért felelős, ezzel egyértelműen társadalmilag a legveszélyesebb drognak minősül. (2017)
- 30-34 éves korra a korábban függők nagyjából 50%-a sikeresen abbahagyja a droghasználatot, később az életben maradottak közül még többen. Ennek legfőképp szociális okai vannak, a hajlamot leginkább a „megállapodás” és a napi rutin kilakulása csökkenti: azok, akik ebben a korban házasok, van stabil munkájuk és gyermekeik, sokkal kevésbé hajlamosak drog, alkohol, vagy dohánytermékek fogyasztására. Győzőhöz hasonlóan – aki szintén 30 éves kora körül hagyta abba a szerhasználatot – sokan ebben az életkorban képesek elérni a korábbi függők közül az absztinenciát, vagy lépnek a gyógyulás útjára. Ez egy reménysugár lehet minden fiatal függő és droghasználó számára. (2017)
Lehetséges a leszokás?
A drogfogyasztás okait, társadalmi hatásait immár megismerhettük. Most már csak a legfontosabb témakör van hátra, a válasz arra az égető kérdésre, hogy van-e kiút a kábítószerhasználat labirintusából. Nos, a válasz röviden az, hogy nincs, örök életre senki sem szabadul meg a drogoktól – az orvoslás tudományának szereplői között ebben nagy a konszenzus. A kábítószerfüggőség olyan, mint egy krónikus betegség: nem fog egyszer csak elmúlni, örök életre velünk marad, legfeljebb javulást lehet elérni, ha az ember egyszer már függő. Komoly reményt nyújt azonban az árnyaltabb válasz a kérdésre, miszerint bár a függő mindig is függő marad, a szerhasználat és a negatív hatások sokszor viszont szinte teljes mértékben visszaszoríthatóak.
Szabó Győző nyilatkozataiban is megjelenik ez az attitűd, amit amúgy az Anonim Alkoholisták is mindig hangoztatnak az itallal kapcsolatban: Győző magát még mindig heroinfüggőnek aposztrofálja, de egy olyan függőnek, aki 2001 óta ötven éves szünetet tart a fogyasztásban. Nem szabad tehát elkeseredni, rengeteg jelentős változás érhető el az ember életében, amint a függő meghozza azt a döntést, hogy lejön a szerről.
A drogról történő „leszokást”, a rehabilitációt nem csupán az absztinencia szintjével mérik. Az elég lehangoló eredményeket adna, mivel egyes drogoknál (heroin, kokain, metamfetamin) 10%-nál nem sokkal többen vannak azok a sikeresen kezeltek, akik végigvitték a rehabilitációt, és emellett teljes absztinenciát értek is el, évekkel később is. Szerencsére viszont sokan néhányszor, egy-egy eseti visszaesés után mégis rendbe tudják tenni életüket. A rehabilitáció sikerességének így a szerhasználat elmaradása mellett ez a legfőbb fokmérője: mennyire tudta rendbetenni a függő személyes környezetét. Ez abban mutatkozik meg, hogy az illető mennyire energikus és egészséges, ha a jóllét és jókedv növekszik, jobb teljesítményt ér el a munkahelyen vagy az iskolában, illetve a szociális interakciók, barátságok visszaállnak egy normális szintre, azaz az illető társadalmi integráltsága jelentősen növekszik – ebben az esetben a kezelés sikeresnek mondható.
Ezek alapján már akár 40-50%-os sikerességi ráták is előfordulnak azok körében, akik sikeresen vitték végbe a rehabilitációt. A kezelési módok tekintetében is nagy különbségek vannak: az önterápiának 5-10%-os, a nem bentlakásos, otthonról szakértők segítségével végzett terápiának 18%-os, a sztenderd bentlakásos rehabilitációnak 21%-os sikerességi rátája van, míg a gyógyszeres kezelésre és egyéb, a függő mentális, lelki és spirituális felépülésére is fókuszáló programokkal dúsított, ún. holisztikus terápia esetében a függők óriási, 80%-os aránya lesz hosszútávon sikeresen rehabilitált.
Az egészségügyben egyre jobban előtérbe kerül ez a holisztikus terápia, ami rendkívül sikeres tud lenni: a gyógyszerek szedése mellett nem csak egyéni konzultációkat, illetve alapszintű csoportmunkás feladatokat kap az illető (a felmérések szerint a magyar rehabilitációs intézmények erre fókuszálnak leginkább), hanem individualizált terápiát: mivel mindenki más okból lett szerfüggő, átfogó, egyénre szabott programok vannak kidolgozva a függőkre ebben a terápiában. Ennek fontos része a kooperáció: a függő is részt vesz a rehabilitációs program megszervezésében. Egyes tanulmányok szerint a megfelelő felépülést 50%-ban a fogyasztó leszokási hajlandósága, a másik 50%-ban pedig egy sikeres kezelő szakember és egy sikeres program jelenléte garantálja. A holisztikus programok egyre inkább több különböző szakterületen tevékenykedő szakember (orvos, ápoló, pszichiáter, terapeuta, dietetikus és szociális munkás) részvételével és kooperációjával folynak le, ez elképesztően megdobja a programok sikerességét. Ezen kívül egy megfelelő utánkövetés a felépülés után ugyanennyire esszenciális alkotórész.
Magyarországon az addiktológiai ellátórendszer átfogó, 2016-os vizsgálata után azt állapították meg a kutatók, hogy ez a holisztikus terápia itthon kevésbé lehetséges, mivel a szakma szereplői szerint is forráshiány, de leginkább szakemberhiány jellemző a hazai intézményekre. Az utánkövetés is sokszor hiányzik, emellett egyértelmű célok sincsenek kijelölve, hogy milyen „mérföldköveket” kéne elérnie a függőknek a felépüléshez. Ennek rendszerezését az is nehezíti, hogy az esetek többségében a kezelés nem követ egyfajta tudományosan igazolt terápia-modellt.
Ilyen, a tudományos tesztelés próbáját kiálló terápiamodellek a kognitív viselkedésterápia (a személyes világalkotás, világérzékelés megváltoztatása a program során), a kettős diagnózis (mentális betegség és szerhasználat közös diagnózisa és kezelése), a családi terápia, a 12 lépéses terápia és a rekreációs terápia. Egybehangzó vélemények szerint a 90 nap előtt véget érő terápia nem sokat ér – ezt a film is hangsúlyozza, mivel Győzőt Csernus doktor távozása után azonnal hazaküldik, és mint később kiderül, ez még egy túl korai lépés volt. Szintén az addiktológusok körében ismert evidencia a gyógyszeres kezelés elengedhetetlensége a felépüléshez: a heroinnál az MAT nevű gyógyszeres terápia segítségével 90%-ban csökken a szerhasználat. A heroinnál és az opioidoknál a metadon és a naltrexon opioid-antagonistaként működik, míg a buprenorfin segít legyőzni a sóvárgást – ez a három gyógyszer a sikeres detox egyik legfontosabb feltétele.
Érdekes módon a Toxikoma – leginkább narratív okokból valószínűleg – nemkívánatosnak mutatja be a gyógyszeres kezelést, ami annyiban igaz, hogy egyedül a gyógyszer legtöbbször nem elégséges. A filmmel ellentétben viszont a valóságban Csernus Imre forradalmi terápiájának alapját a csoportos terápián kívül a gyógyszerek is alkották, Győző kezelésekor is. Ezt erősíti meg a színész legutóbbi nyilatkozata Curtis elvonókúrájával kapcsolatban, melyben kiemelte, hogy gyógyszerek nélkül nehezen fog tudni felépülni a vitaminok, edzés és a luxuskörülmények ötvözésében hívő rapper.
A felépülni vágyó drogfogyasztót igen sok tényező hátráltatja a testi elvonási tünetek mellett is: amennyiben például hozzáértő segítség és terápia nélkül végzi el otthon a detoxot a páciens, a visszaesés esélye nagyon magas marad. Nagyon lényeges demotiváló tényező emellett a szégyen és a hibáztatás, melyek a drogfüggőre elviselhetetlen társas nyomásként nehezülnek: egy 2007-es magyar kutatás szerint mind a magyar társadalom egésze, mind a pszichiáterek, mind a háziorvosok körében a kábítószerfüggők a legelutasítottabb társadalmi csoport, ami egészen elképesztő statisztika. A drogos helyzete igencsak peremhelyzet, sokan nem csak szánalomra méltó betegnek, hanem bűnözőnek is tartják őket.
A rosszul képzett, alulmotivált kezelői csapat sem jelent sokszor segítséget a függőknek a felépülésben. Erre a helyzetre megoldást nyújthat a szakértők integráltabb képzése, illetve mindenekelőtt a bérrendezés, amivel kompenzálni tudják a szakembereket a nehéz munkahelyi körülmények miatt. Az integrált képzésbe beleszámít az is, hogy a szakemberek a fizikális mellett a páciens mentális, emocionális és spirituális szinten történő felépülésére is fordítsanak ugyanannyi energiát – ez az emberi karakter négy szintje és mindegyik szint rendbetétele elengedhetetlen a teljes felépüléshez.
Fény az alagút végén
Szerencsére több fejlett országban már a kábítószerfüggőket egyenrangú emberként kezelve, a holisztikus és az individualizált kezelés alkalmazásával érnek el komoly eredményeket a rehabilitációs központok. Az Obama-kormány korábban kijelentette, hogy a hosszú évtizedek óta életben lévő „drog elleni háború” megbukott: a kriminalizálás helyett a prevencióra és a rehabilitációra kell fektetni innentől a hangsúlyt, a „büntetés helyett kezelés” elv alkalmazásával. Ez bejött azóta: azzal, hogy a drogfüggőket börtön helyett kezelésre küldték, minden, a függőkre költött dollár után 4-7 dollár jött vissza az államkasszába: ez volt az ára az elmaradó bűnözési tevékenységeknek, lopásoknak, perelési és börtönköltségeknek. Nagy-Britanniában a hosszútávú kezelésre és a reintegrációra koncentrálnak a holisztikus programok, így itt is a drogok iránti kereslet csökkenését célozta meg a kormányzat, ahelyett, hogy meddő háborút folytatott volna a kínálati oldallal. Ha ilyen irányba haladunk tovább, úgy néz ki hogy minél több drogfüggőnek lehetősége lesz legalább részlegesen kiszabadulni a szer rabságából, mint ahogy az Győzőnek is sikerült.
A legfontosabb a kínálati és a keresleti oldal előbb említett csökkentésén túl is a minél sikeresebb prevenció, illetve hogy ne csak a kábítószerfüggők cirka 10%-a jusson el a rehabra, mint ahogy az manapság jellemző. Ez utóbbi statisztika javítását segíti elő az egészségügyi dolgozóknak az SBIRT rendszere, mellyel egyszerűen, komolyabb szövődmények kialakulása előtt és a függőség elején azonosítani lehet a kezelésre szorulókat – ez a módszer egyre jobban működik világszerte.
A megfelelő prevenció feltételeit korábban már kifejtettük, ezeknek ismeretével rengeteg élet tönkremenetelét megelőzhetjük. Ezért a legfontosabb, hogy a drogokkal kapcsolatban fent kifejtett tudományos ismereteket, a fontos tanulságokat és a nyomós érveket a drogfogyasztás ellen ne csak magunkban raktározzuk el, hanem adjuk tovább barátainknak, ismerőseink és saját gyermekeinknek is, hogy genetikai hajlamaiktól és szociális környezetüktől függetlenül mindannyian függőségektől mentes, teljes életet élhessenek.
…
Több szervezet foglalkozik Magyarországon szenvedélybetegekkel, drogfüggőségben szenvedőkkel, akiktől segítséget lehet kérni a leszokásban. Van segítség, van kihez fordulni!
Források:
Brains: The 10 Most Common Addictions. 2021, https://www.brainz.org/10-most-common-addictions/
Casa Palmera: What Causes Drug Addiction? 2019, https://casapalmera.com/blog/what-causes-drug-addiction/
Drogmentes Világért Alapítvány: Az igazság a drogokról. 2021, https://www.mondjnemetadrogokra.hu/drugfacts.html
Erdős, M. B., Bognár, A., Borda, V., Brettner, Z., Kelemen, G., Madácsy, J., … & Vojtek, É.: Az addiktológiai ellátórendszer vizsgálata: Kutatási zárójelentés. Szociális Szemle, 11(1-2). 2018, https://scholar.google.com/scholar?hl=hu&as_sdt=0%2C5&q=Az+addiktol%C3%B3giai+ell%C3%A1t%C3%B3rendszer+vizsg%C3%A1lata%3A+Kutat%C3%A1si+z%C3%A1r%C3%B3jelent%C3%A9s+&btnG=
Euronews: Még mindig a fű és a kokain a legnépszerűbb drogok Európában. 2019, https://hu.euronews.com/2019/11/27/meg-mindig-a-fu-es-a-kokain-a-legnepszerubb-drogok-europaban
Hannah Ritchie and Max Roser: Drug Use. 2019, https://ourworldindata.org/drug-use
Hannah Ritchie and Max Roser: Illicit Drug Use. 2018, https://ourworldindata.org/illicit-drug-use
KSH – Számlap: A hosszú élet titkai – A szenvedélybetegségek világa. 2008, https://www.ksh.hu/szamlap/hosszuel_drg.html
KSH – Szociális Statisztikai Évkönyv: Szociális ellátás elhelyezéssel, pp. 149-170. 2018, https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/evkonyv/szocialis_evkonyv_2018.pdf
Legacy Treatment Services: 17 Statistics and Facts About the Success of Drug Rehabilitation and Recovery. 2019, https://www.legacytreatment.org/blog/rehab-success-rate-statistics/
National Institute on Drug Abuse: How effective is drug addiction treatment? 2018, https://www.drugabuse.gov/publications/principles-drug-addiction-treatment-research-based-guide-third-edition/frequently-asked-questions/how-effective-drug-addiction-treatment
National Institute on Drug Abuse: Understanding Drug Use and Addiction DrugFacts. 2018, https://www.drugabuse.gov/publications/drugfacts/understanding-drug-use-addiction
Pikó, B. F., & Kiss, H.: Dohányzás és okostelefon-függőség fiatalok körében: a motivációk differenciáló szerepe klaszterelemzésben. Iskolakultúra, 29(8), 36-46. 2019, https://www.researchgate.net/publication/336453719_Dohanyzas_es_okostelefon-fuggoseg_fiatalok_koreben_a_motivaciok_differencialo_szerepe_klaszterelemzesben
Sandstone Care: 5 Reasons Teens Use Drugs. 2019, https://www.sandstonecare.com/blog/5-reasons-teens-use-drugs
Simon Katalin: Szakdolgozat – Pszichedelikus Drogok Önismereti Célzattal Használók Életminősége, pp. 7-22., 45-52. 2009, https://www.daath.hu/incoming/Simon_Katalin_Pszichedelikus_drogok_eletminoseg.pdf
The Clearing: 6 Reasons Why Drug & Alcohol Rehab Success Rates Are So Low. 2016, https://www.theclearingnw.com/blog/6-reasons-drug-alcohol-rehab-success-rates-are-so-low
The Recovery Village: Demystifying the Truth about Alcohol and Drug Rehab Success Rates. 2021, https://www.therecoveryvillage.com/treatment-program/related/drug-rehab-success-rates/
Vertava Health: Drug Rehab Success Rates. 2021, https://vertavahealth.com/blog/drug-rehab-success-rates/
Borítókép forrása: Herendi Gábor – Toxikoma, Vertigo Média, 2021.
