Rózsaablak alatt ebédlőasztal, DJ-pult az oltáron, minibár a sekrestyében? Ez Magyarországon még fikció, Hollandiában viszont a valóság.
A nyugati társadalmakban a vallás, illetve a vallásosság egyre inkább visszaszorulóban van. Sorra ürülnek ki a templomok, egyre kevesebb a megkeresztelt gyermek. Régen tömegesen utaztak Európából Ázsiába és Afrikába misszionáriusok, most a harmadik világ országaiból érkeznek fiatal szerzetesek Európába, hogy enyhítsék a krónikus paphiányt. Hollandia még ezen fejlett országok között is különleges helyzetben van templomait tekintve. Az elmúlt 50 év során közel ezer templomot zártak már be (ebből csak harmadát rombolták le). A következő tíz évre pedig a legóvatosabb becslések is 1000-re teszik a bezárandó templomok számát. Ez a jelenleg is vallásos funkcióval rendelkezők negyede.
Egy holland: hívő, két holland: egyház, három holland: egyházszakadás
Ez a közmondás Hollandia–szerte ismert, és magyarázatot ad arra, miért is van feltűnően nagyszámú egyházi épület az országban, miközben jelenleg is él a tradicionális észak-déli vallási felosztás. Ez történelmi és földrajzi okokra vezethető vissza. A nehezen megközelíthető, mocsaras északi részeken a protestantizmus elterjedése után V. Károly császár hadai nem tudták visszaállítani a katolicizmust, csak a ma délen fekvő tartományok egykori területén.
A protestantizmus ágai közül a lutheránus és a kálvinista irány is elterjedt a hollandok körében, azonban különösen utóbbi sosem volt egységes. Folyamatos viták adódtak a különböző bibliai történetek értelmezéseiből és egyes egyházjogi kérdések megközelítéséből. A mellékelt ábrán a holland református egyházak „családfája” található. 1926-ban például az egyik irányzat képviselői nem tudtak megegyezni abban, hogy vajon a Paradicsomban a kígyó valóban tudott beszélni, vagy ez csak egy metafora – így a szétválás mellett döntöttek. Természetesen minden szétválás után az új irányzat(ok)nak új templomokra volt szüksége, így – különösen az északi tartományokban – sorra épültek az új templomok, parókiák. A ma is csupán 4.300 fős lakosságú, Groningentől északra fekvő Uithuizen településen a XX. század elején még négy különböző vallás tartott fenn templomot.
Lerombolás vagy „újrahasznosítás”?
A 70-es évektől kezdve a vallásos népesség aránya drámaian lecsökkent (fontos megjegyezni, hogy Hollandiában 1971 óta nem tartanak népszámlálást, így pontos adatok nincsenek), a bezárt templomok száma 1000 fölött van. Kétharmaduk új funkciót kapott, melyeknek csak a képzelet (és a pénztárca) szabhat határt. Néhány valós példa: létezik egykori templomépületben diákszállás, mosoda, luxusapartman, edzőterem, múzeum, szórakozóhely stb.
Sok templom viszont még üresen áll, sorsuk kétséges. Fenntartásuk hatalmas terhet ró a városokra, tartományokra. További nehézségként az utóbbi években pont az északi területeken jelentős és nagyszámú földrengés pattant ki az évtizedek óta tartó földgázkitermelés utóhatásaként, melyek súlyosan megrongáltak rengeteg templomot. A katolikus egyház álláspontja leginkább a ‘templom vagy semmi más’ kifejezéssel jellemezhető, a protestánsok viszont nyitottabbak az épületeik új funkció által történő megmentésére. Ez abban gyökerezik, hogy míg a katolikusoknál a templom Isten háza, addig a protestánsok csupán az istentiszteleteik helyszíneként tartják számon. Az elmúlt évtizedek bezárásainak hatására és az előrejelzéseket figyelve mára külön ingatlanoldalak szakosodtak egyházi épületek adásvételére, és hatalmas beruházásokkal alakítják a mai kor igényeihez a több száz éves épületeket, figyelve, hogy megtartsák az épületek egyediségét, így emelve tovább értéküket.
Világosan látszik tehát, hogy az elmúlt évszázadok vallási folyamatainak hatására épült templomok jó részére a jelenben már nincs szükség, így piacuk egyre csak nő. Ennek a következménye, hogy bárki – aki elegendő pénzzel rendelkezik – vehet magának templomot.
Források:
Archimon (2017), The virtual museum of religious architecture in the Netherlands – Eemsmond municipality. http://www.archimon.nl/groningen/eemsmond.html.
Britannica (2017), Encyclopaedia Britannica – Reformed Churches in the Netherlands. https://www.britannica.com/topic/Reformed-Churches-in-the-Netherlands.
De Vries B. (2009), Reuse of Religious Heritage in the Netherlands. 4th Annual Meeting of the European Heritage Heads Forum, Vienna.
Reinstra A. (2013), Reuse of Abandoned Churches in the Netherlands. REAL CORP 2013: Planning Times, Rome, Italy. pp 1321-1325.
Pellenbarg P. H. (2015), Religious and non-religious population of the Netherlands. Royal Dutch Geographical Society KNAG.
Kép: https://redres.nl/MenuID/5755/Amersfoort/Frederik%20van%20Blankenheymstraat-38/33923791/tekoop.html
