A barátaink legtöbbször hobbijaikat, korukat, esetleg külső tulajdonságaikat nézve hasonlítanak hozzánk. Ezeket a tényeket már több kutatás is alátámasztotta. Most azonban kiderült, hogy az egymással szoros barátságban lévő embereknek az agyuk is hasonlóképpen működik. Kísérletek és agykutatások azt mutatják, hogy a barátok meglepően hasonló módon dolgozzák fel a környezetükben történteket és az új tapasztalatokat. A tudósok csupán az agyi tevékenység megegyezése alapján meg tudták állapítani, hogy a két ember milyen szoros barátságban áll.
Mikor szociális kapcsolatokról és barátságról, illetve barátokról beszélünk, az emberek hajlamosak olyan személyeket választani, akik hasonlítanak hozzájuk. Ez vonatkozik olyan jellemzőkre, mint az életkor és a családi-, kulturális háttér, értékrend és még a személyiség is. A kutatók ezt a jelenséget „homofilizmusnak” nevezik.
„Rengeteg bizonyíték van arra, hogy ez a homofília nagyon régi szerveződési elv – talán az emberi társadalmak egyik legszembetűnőbb vonása”, mondja Carolyn Parkinson és kollégái a Los Angeles-i kaliforniai egyetem kutatói. „Az emberi társadalmi hálózatok többnyire homofilek.”
Betekintés a „baráti agyakba”
Tekintve ezeket a hasonlóságokat a barátok között, feltételezhetjük, hogy vannak hasonlóságok az észlelés, az érzések és gondolatok szintjén is. „Társas lények vagyunk és szoros kapcsolatban élünk másokkal”, mondja Thalia Wheatley, vezető szerző. „Ha tudni akarjuk, hogyan működik az emberi agy, akkor meg kell értenünk, hogyan működnek együtt az agyak – hogyan alakítják egymást.” Hogy hogyan működik és mennyire erős ez a hatás a barátok között, a kutatók egy kísérletben vizsgálták. Először 279 diákot kérdeztek a társas kapcsolataikról más diákokkal: kikkel vannak szoros baráti kapcsolatban, kikkel inkább lazábban. A válaszok alapján a tudósok rekonstruálták az egymás közötti kapcsolatok hálózatát.
Ezután következett a tényleges kísérlet: 42 felmérésben szereplő diáknak videóklipeket vetítettek le. Ezek tartalma a vígjátéktól a politikai vitákon és dokumentumfilmeken át a zenei videókig terjedt. A cél az volt, hogy ezek a filmek nagyon különböző idegrendszeri reakciókat váltsanak ki a résztvevőkből. A film nézés közben az agyi aktivitásukat funkcionális mágneses rezonancia képalkotó eszközzel (fMRI) rögzítették. A kutatók ezután elemezték a különféle videók aktivitását 80 különböző agyterületen, és megvizsgálták, hogy ezek a neurális minták jobban hasonlítanak-e szoros baráti kapcsolatban, mint a kevésbé szorosban.
Meglepő és egyértelmű összefüggés
Az eredmény: minél közelebbi kapcsolatban voltak a résztvevők, annál inkább hasonlítottak a különböző videókra adott idegi válaszok. „Az idegi hasonlóság és a szociális közelség közötti kapcsolat elképesztő mértékű,” jegyezték meg a kutatók.
A baráti kapcsolat és az agyi aktivitás hasonlósága közötti összefüggés annyira egyértelmű volt, hogy a tudósok sikeresen kiterjesztették kísérletüket, hogy megjósolják a két ember közelségét egy közösségi hálózatban, csupán az agyi aktivitásuk alapján. Különösen nagyméretű összhang volt a barátok azon agyterületei között, amelyek az érzelmek, emlékek, valamint a motiváció és a tanulás feldolgozásáért felelősek, mint például az amygdala, a nucleus accumbens vagy a putamen. De az agy olyan területei között is, amelyek fontosak a figyelem, a beszédértés és a magasabb szintű gondolkodási folyamatok szempontjából.
„Eredményeink azt sugallják, hogy létezik egy bizonyos idegi homofília, miszerint az emberek hajlamosak barátkozni azokkal, akik hasonlóképpen látják a világot” – mondja Parkinson és kollégái. Másokhoz való kapcsolatunk szorossága tehát meghatározható az idegi és kognitív folyamatok hasonlóságából.
Forrás: © wissenschaft.de – Nadja Podbregar
