Napjaink legrettegettebb és legtöbbet emlegetett vírusa a COVID-19, mellyel megjelenése óta több mint, 128 millió ember fertőződött meg és amely majdnem hárommillió ember halálát követelte. A vírus továbbra is emberről emberre terjed és pusztít a világban. Ez az újfajta koronavírus okozta világjárvány az ötödik dokumentált járvány lett az 1918-as spanyolnátha óta. A COVID-19-et először a kínai Wuhan városában diagnosztizálták, majd néhány hónap leforgása alatt a vírussal való fertőzöttséget már a világ legtöbb országában kimutatták. Hirtelen elterjedésére válaszul az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2020. március 11-én világjárványnak nyilvánította a COVID-19-es járványt. A bejelentés következtében az országok kormányai a cselekvés mellett kötelezték el magukat, korlátozó és megszorító intézkedéseket bevezetve próbáltak a vírus terjedése ellen küzdeni, valamint nemzetközi szervezetetekkel együttműködve kezelni a kialakult helyzetet. Elemzésemben az Európai Uniós válságkezelését fogom bemutatni Franciaország vonatkozásában, kitérve a francia szerepvállalásra a közösségen belül, illetve számba véve az uniós intézkedések hatását az országra. Kutatásomat az EU honlapon található információkra alapoztam, illetve a francia európai és külügyminisztérium oldalán közzétett adatokkal kiegészítve alkottam meg.
A koronavírus megjelenése az európai kontinensen az Európai Uniót is cselekvésre késztette, válaszként különböző lépéseket tett a vírus terjedésének megállítására, az oltóanyaggal kapcsolatos kutatás fejlesztésére, az államok közötti szolidaritás előmozdítására és a gazdaság helyreállítására. Azonban ki kell emelni, hogy az EU nem volt felkészülve egy ilyen mértékű halálozást okozó vírus hatékony és gyors kezelésére, ezt igazolja az is, hogy első körben nem igazán született közösségi döntés a COVID-19 terjedésének lassítására és végleges megállítására. A vírus megjelenése után több hónapnak kellett eltelnie mire megindult a döntéshozatal az Európai Unióban, ugyanis az országok inkább a saját lokális érdekeiket helyezték előtérbe és ezen a szinten próbáltak meg minél átfogóbb szabályozást és intézkedéscsomagot bevezetni. Az együttműködés tekintetében láthatjuk, hogy a tagállamok példátlan szolidaritással próbáltak küzdeni a vírus ellen, ez alól Franciaország sem volt kivétel. Az ország mondhatni vezető szerepet játszott az EU cselekvésére való ösztönzésében, továbbá minden lehetséges területen elkötelezettségét mutatta az Unióval való közös, hatékony válságkezelés megvalósítására. A 2020. március 10-i Európai Tanácsi rendkívüli ülést francia kérésre hívták össze, ahol megindult a közösségi döntéshozatal a járvány kezelése terén, ezentúl az ország javasolta az összehangolt határellenőrzés bevezetését is az utasforgalom lecsökkentésére és hogy a várható tömeges hazatérések következtében egyik tagállamnak se kelljen egyedül kezelnie ezt a problémát. Franciaország a különböző szakterületeken erőforrásaihoz mérten próbálta támogatni a járvány által jobban sújtott országokat és régiókat, így például védőeszközöket és egyéb orvosi felszerelést küldött Európán belüli és kívüli országokba egyaránt, továbbá szükséglakhatási célú és egészségügyi ellátást szolgáló moduláris konténerházak telepítésével támogatta Görögországot a menekültek és migránsok kezelésének könnyítése érdekében. A szállítás területén is eredményes munkát végzett, ugyanis 26 uniós ország állampolgárának, akik külföldön rekedtek a határzár életbelépésének pillanatában, hazaszállításában működött közre. Franciaország kulcsszerepet játszott a gazdaság fellendítésére és annak helyreállítására javasolt közös kezdeményezésben, amelyet Németországgal együtt 2020. május 18-án terjesztettek az Európai Unió elé a válság legyőzése és a kontinens ellenállóképességének növelése céljából. Az Angela Merkel német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök nevéhez fűződő kezdeményezés 19 intézkedést tartalmazott, amelyek egyik a szolidaritás és az európai gazdasági növekedés újraindítására irányult. A két vezető a koronavírus járványra adott válaszként egy 500 milliárd eurós helyreállítási alap létrehozását javasolta azon régiók és ágazatok támogatására, amelyek a vírus által leginkább sújtottak voltak. Az elképzelést az Európai Bizottság május 27-én felkarolta, majd a tervezet elfogadásának kérdésében az uniós vezetők is megállapodásra jutottak és július 21-én megszavazták a „NextGenerationEU” (röviden NGEU) elnevezésű, 750 milliárd eurós helyreállítási eszköz felállítását. Decemberben pedig tanácsi határozattal elfogadásra került a hosszú távú (2021-2027) költségvetés is, amely alapján 2021. január elsejétől megindulhat a többéves pénzügyi keret és a NGEU kifizetése is. Ezek ismeretében megállapítható, hogy Franciaország együttműködése az Európai Unióval és azok tagállamaival igen szoros volt, valamint cselekedeteivel is leginkább a közös szolidaritást és a folyamatos problémamegoldó, kompromisszumkereső magatartást mutatta a külön utas politika helyett.
Az Uniós koronavírus-járvány elleni válaszintézkedések a legtöbb szakterületre kiterjedtek, így az egészségügy, a kutatás és innováció, a gazdaságélénkítés, a kereskedelem és szállítás, valamint az utazás megreformálásában működtek együtt elsősorban a tagállamok állam- és kormányfői. Az egészségügyben elsődleges cél a közös orvosi felszerelések, mint a védőeszközök, lélegeztetőgépek és laboratóriumi készletek, valamint egy közös orvosi eszközkészlet létrehozása volt a cél. Ez az uniós polgári védelmi mechanizmuson keretében valósult meg, ugyanis március 19-én az Európai Bizottság döntött a stratégiai rescEU-készlet megalkotásáról, melynek köszönhetően közös költségvetésen, közös beszerzéssel és arányos elosztással juthatnak a tagállamok a szükséges egészségügyi eszközökhöz és felszerelésekhez. Franciaország számára ezen EU-s kezdeményezés hasznosnak bizonyult, mert ennek keretében 500 ezer pár sebészeti kesztyű érkezett az országba, valamint 25 további lélegeztetőgéppel gyarapodott a készlete. A vizsgált országom tekintetében fontos kiemelni az egészségügy területén nyújtott szolidaritást, hiszen sokat köszönhet egyes tagállamoknak a betegek kezelése terén, ugyanis Belgium és Luxemburg Ausztriával és Németországgal közösen kórházi intenzív osztályi férőhelyeket ajánlottak fel kritikus állapotú francia, holland és olasz betegek részére. Továbbá Luxemburg és Németország légimentőkkel, pilótákkal és szakosodott személyzettel segítette Olaszországot, Franciaországot és Hollandiát az emberéletek megmentéséért folytatott küzdelmükben.
A koronavírus megjelenésével a legfontosabb és leginkább finanszírozott szakterület a kutatás és innováció lett, az EU pénzbeli támogatással próbálta és a mai napig próbálja megtalálni a járvány leküzdésének leghatékonyabb módját. Az Unió 122 millió eurót csoportosított át a Horizont 2020-ból a koronavírussal kapcsolatos kutatásokra, így finanszírozta azokat a projecteket, amelyek a tesztelést, a vírus kezelését és megelőzéséhez szükségek orvosi eszközök előállítását, mint az oltóanyag hivatottak fokozni. Ezentúl az Európai Innovációs Tanács Akcelerátor kísérleti programja keretében 314 millió eurónyi összegben támogatta a kkv-k és induló innovatív vállalkozásokat, melyek olyan innovatív megoldást tudnak kidolgozni, ami a járvány felszámolására irányul, továbbá az EU az Európai Beruházási Bankkal közösen 80 millió euróval segítette a CureVac nevű európai oltóanyag-fejlesztő céget. Franciaország a nagymértékű támogatásból több project keretében is szerzett részesedést, így egy a Horizont 2020 keretében márciusban elindult kutatásra majdnem hárommilliós támogatást kapott, majd az augusztusban kezdődő orvosi technológiák, digitális eszközök és mesterséges intelligencia néven futó kutatásokban több helyen partnerként kapcsolódott be, míg egy projectben a Lille-i egyetem láthatta el a koordinációs szerepkört.
A koronavírus-járvány korábban nem tapasztalt mértékű válságot idézett elő mind európai mind pedig globális viszonylatban is, így az EU fontosnak tartotta ennek pénzügyi támogatással való helyreállítását. Összesen 3,7 billió eurót fordít a gazdasági válságkezelésre, amely magába foglalja a közvetlen állami támogatásokat, a munkahelyek és vállalkozások védelmét, a költségvetési és más EU-s szabályok lazítását. Az európai helyreállítási terv a leglényegesebb eleme a válságkezelésnek, amely a hosszú távú költségvetésből és a NextGenerationEU eszközből épül fel és amely alapján együttesen 1,8 billió euró áll a tagállamok rendelkezésére, hogy újjáépítsék Európát. A megállapodás fókuszában a pénzek korszerű és zöld elköltése található, azaz a helyreállítás folyamatában a kutatás és innováció, az éghajlatváltozás elleni küzdelem és a hagyományos szakpolitikák, mint a kohéziós vagy a KAP korszerűsítése fog nagyobb figyelemben és támogatásban részesülni. Ennek alapján állapították meg a többéves pénzügyi keret forrásainak fejezetenkénti megoszlását, így a kohézió, reziliencia és értékek, valamint a természeti erőforrások és környezet elnevezésű fejezetek lesznek a legjobban finanszírozottak az elkövetkezendő években. Az elosztás Franciaország számára nem a legkedvezőbb, ugyanis a közös agrárpolitika veszített támogatásának mértékéből, valamint a megerősített kohéziós politika sem a francia érdekeket szolgálja. Ennek kompenzálására azonban kiváló a NextGenerationEU, amely kifejezetten a koronavírus-járvány okozta gazdasági és társadalmi károk helyreállítására jött létre. A NGEU központi eleme a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz a maga 672,5 milliárdnyi keretösszegével, ugyanis ennek keretében a tagállamok 360 milliárd euró összegig kölcsönt vehetnek fel az EU-tól, továbbá összesen 312,5 milliárd vissza nem térítendő támogatásban is részesülnek, amely Franciaország tekintetében 39,4 milliárd eurót jelent. A NextGenerationEU ezentúl magába foglalja a REACT-EU kohéziós és beruházás ösztönző célú kezdeményezést és a különböző európai programok és alapok költségvetésének növekedését is, mint az InvestEU, RescEU vagy a Méltányos Átállást Támogató Alap. Míg az utóbbiból 535 millió eurónyi juttatást fog kapni a vizsgált országom, addig a REACT-EU-ból 2021-ben 3,1 milliárd euró nagyságú segítséggel építheti újra gazdaságát egy sokkal környezetbarátabb és ellenállóbb formában.
A gazdaság támogatására irányuló kezdeményezések között szerepelnek az állami támogatások is, amelyek a járvány miatt rugalmas szabályok keretében alkalmazhatók. Ez alapján a tagállamok ötféle támogatást nyújthatnak a súlyosan sérült vállalatoknak és kisvállalatoknak, ezek közé tartoznak a közvetlen támogatások, a támogatott állami garanciák bankkölcsönökre, a támogatott kamatú állami és magánkölcsönök, a bankok meglévő hitelezési kapacitásának felhasználása a vállalkozások megsegítésére és a rugalmas rövid lejáratú állami exporthitel-biztosítás. Állami támogatással Franciaország olyan cégeket segített meg a válság alatt, mint a Renault, az Air France vagy a Novares és a bevezetett kedvezményekkel számos kisebb vállalkozás működésének fennmaradásához is hozzájárult. A kis és középvállalkozások tekintetében külön segélyezési rendszert alakítottak ki, ugyanis az EU 8 milliárd euró összeget különített el a területén működő kkv-k megsegítésére. Franciaország tekintetében a BNP Paribas bankkal született megállapodás a francia kkv-k támogatása kérdésében, így ezen vállaltoknak a bank 515 millió euró összegig kölcsön tud nyújtani az elkövetkezendő két évben.
A járvány miatt a bel- és külföldi utazásokat lemondták vagy elhalasztották az emberek, ennek eredményeként a turizmusban soha nem látott mértékű bevételkiesés és munkahelymegszűnés jött létre. Az ágazat helyreállítására az Unió hiteleket és állami támogatásokat ad a tagállamok számára, míg a munkahelyeket a SURE program keretében hivatott segíteni. Franciaország GDP-jének 10%-át a turizmus adja, ami jelentősen hozzájárult az ország 2020-as évi negatív teljesítményéhez, azonban az ágazatot támogató hozzájárulással könnyebben tudja orvosolni a keletkezett károkat is. A pandémia következtében nagy hangsúly került az élelmiszer-ellátásra, annak folyamatos és akadálymentes működtetésére, ezért az EU kiemelt figyelmet szentel a szektor ellenállóképességének fenntartására és erősítésére. Stratégiájában a mezőgazdasági termelőknek és a vidékfejlesztésnek alacsony kamatlábú kölcsönöket és garanciákat ajánl, míg a közös agrárpolitika keretében nyújtott támogatásokból nagyobb arányú előleget biztosít nekik. Vizsgált országom tekintetében ez az EU-s intézkedés kedvező, hiszen az agrár szektor kiemelt helyen helyezkedik el a francia gazdaságban, ezt mutatja a kezdeményezésükre létrehozott közös agrárpolitika és amelynek legnagyobb kedvezményezettjei is ők, annak ellenére, hogy alig több mint 2%-kal járul hozzá az ország éves GDP-hez. Bár a többéves költségvetésben csökkent az agrárszektor súlya a NextGenerationEU-nak köszönhetően az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap költségvetése viszont megemelkedett, melyből Franciaország 866,8 millió euróban fog részesülni az elkövetkezendő két évben. Ez a számadat a harmadik legmagasabb pénzösszegnek számít a tagállamok között, csak Olaszország és Lengyelország részesül magasabb támogatásban.
A határok lezárása következtében a kereskedelem és szállítás területen is szükséges volt a közösségi szabály bevezetése az áruk és szolgáltatások szabad mozgásának megőrzése érdekében. Zöldsávos határátkelőket létesítettek az egyes országok között, amely az árufuvarozóknak az ellenőrzések és egészségügyi szűrések elvégzésével is gyors határátlépést biztosít. A kiterjedt francia úthálózat használatát és a rengeteg határátkelő hatékonyabb működtetését nagyban megkönnyítette az intézkedés, így az alapvető szükségletek nélkülözése nélkül tudott működni az ország. Ezenkívül a kórházba érkező ellátóeszközök szállítása is felgyorsult, továbbá a határ menti ingázók vagy az országba hazatérők számára is biztosított volt a szabad mozgás. Franciaország az állampolgárok hazaszállítása terén is élvezhette az uniós szolidaritást, ugyanis 8000 francia lakosa így térhetett vissza lakóhelyére.
Kutatásomat összegezve megállapíthatom, hogy Franciaország aktív szereplőként, elkötelezetten harcolt a közös együttműködés megvalósításáért és a minél hatékonyabb válságkezelés megteremtésért. Az Európai Uniós szolidaritás keretében védőeszközökkel és egyéb orvosi felszereléssel támogatta a rászoruló országokat, valamint szerepet játszott a külföldön rekedt állampolgárok hazaszállításában is. A legkiemelkedőbb lépésnek mégis az uniós helyreállítási alap létrehozása mondható, ugyanis a kezdeményezés egyik ötletgazdája Emmanuel Macron volt, továbbá a NGEU által nyújtott majd 40 milliárd eurós támogatás segítségével a jövőben egy sokkal reziliensebb és zöldebb Franciaország megteremtésére van lehetőség. Érdekes tartom a téma jövőbeli továbbvitelét e támogatás megvalósulása alapján, összehasonlítva a várt és elért eredményeket, illetve ezek hozzáadott értékét a fenntartható fejlődéshez.
A Szerző tanulmánya a Külügyi Műhely Alapítvány 2021. márciusban meghirdetett, a nyugat-európai országok válságkezelésének fejlődése válaszul a COVID-19 pandémiára c. pályázaton az I. helyezést érte el.
A Szerző a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi tanulmányok MA szak hallgatója, valamint a Nemzetközi és Európai Szakkollégium tagja.
HIVATKOZÁSOK
EURÓPAI BIZOTTSÁG (2021) Áruszállítás a koronavírus-járvány alatt, Elérhető: https://ec.europa.eu/info/live-work-travel-eu/coronavirus-response/transportation-during-pandemic_hu (Utolsó letöltés: 2021.03.10.)
EURÓPAI BIZOTTSÁG (2021) Az agrár-élelmiszeripar támogatása a koronavírus-járvány idején, Elérhető: https://ec.europa.eu/info/food-farming-fisheries/farming/coronavirus-response_hu (Utolsó letöltés: 2021.03.10.)
EURÓPAI BIZOTTSÁG (2021) Az EU segítséget nyújt az európai turizmus újraindításához, Elérhető: https://ec.europa.eu/info/live-work-travel-eu/coronavirus-response/travel-during-coronavirus-pandemic/eu-helps-reboot-europes-tourism_hu#unis-tmogats-a-turizmus-helyrelltshoz (Utolsó letöltés: 2021.03.10.)
EURÓPAI BIZOTTSÁG (2021) Az európai vállalkozások támogatása a világjárvány idején, Elérhető: https://ec.europa.eu/info/live-work-travel-eu/coronavirus-response/jobs-and-economy-during-coronavirus-pandemic/supporting-european-businesses-during-pandemic_hu (Utolsó letöltés: 2021.03.08.)
EURÓPAI BIZOTTSÁG (2021) Európai helyreállítási terv, Elérhető: https://ec.europa.eu/info/strategy/recovery-plan-europe_hu (Utolsó letöltés: 2021.03.08.)
EURÓPAI BIZOTTSÁG (2021) France, Elérhető: https://ec.europa.eu/info/live-work-travel-eu/coronavirus-response/jobs-and-economy-during-coronavirus-pandemic/state-aid-cases/france_hu (Utolsó letöltés: 2021.03.08.)
EURÓPAI BIZOTTSÁG (2021) Koronavírus: Európai szolidaritás a gyakorlatban, Elérhető: https://ec.europa.eu/info/live-work-travel-eu/coronavirus-response/coronavirus-european-solidarity-action_hu (Utolsó letöltés: 2021.03.07.)
EURÓPAI UNIÓ TANÁCS (2020) Covid19: a negatív gazdasági következményekre adott válasz, Elérhető: https://www.consilium.europa.eu/hu/policies/coronavirus/covid-19-economy/ (Utolsó letöltés: 2020.10.24.)
EURÓPAI UNIÓ TANÁCS (2020) Európai szolidaritás a gyakorlatban, Elérhető: https://www.consilium.europa.eu/hu/policies/coronavirus/european-solidarity-in-action/ (Utolsó letöltés: 2020.10.24.)
EURÓPAI UNIÓ TANÁCS (2021) Covid19: kutatás és oltóanyagok, Elérhető: https://www.consilium.europa.eu/hu/policies/coronavirus/covid-19-research/ (Utolsó letöltés: 2021.03.07.)
EUROPEAN COMMISSION (2020) Multidisciplinary European network for research, prevention and control of COVID-19 Pandemic, Cordis. Elérhető: https://cordis.europa.eu/project/id/101003673 (Utolsó letöltés: 2021.03.07.)
EUROPEAN COMMISSION (2021) Breakdown of European Agricultural Fund for Rural Development per Member State, Elérhető. https://ec.europa.eu/info/sites/info/files/about_the_european_commission/eu_budget/eafrd_-_ngeu.pdf (Utolsó letöltés: 2021.03.10.)
EUROPEAN COMMISSION (2021) Coronavirus research and innovation projects, Elérhető: https://ec.europa.eu/info/sites/info/files/research_and_innovation/research_by_area/documents/ec-rtd-facsheet-covid-call2-23projects.pdf (Utolsó letöltés: 2021.03.09.)
MINISTERE DE L’EUROPE ET DES AFFAIRES ÉTRANGERES (2020) La solidarité européenne face à l’épidémie de Covid-19, Elérhető: https://www.diplomatie.gouv.fr/fr/le-ministere-et-son-reseau/actualites-du-ministere/informations-coronavirus-covid-19/la-solidarite-europeenne-face-a-l-epidemie-de-covid-19/ (Utolsó letöltés: 2021.03.07.)
MINISTERE DE L’EUROPE ET DES AFFAIRES ÉTRANGERES (2020) La solidarité européenne face à l’épidémie de Covid-19, Elérhető: https://www.diplomatie.gouv.fr/fr/le-ministere-et-son-reseau/actualites-du-ministere/informations-coronavirus-covid-19/la-solidarite-europeenne-face-a-l-epidemie-de-covid-19/ (Utolsó letöltés: 2019.03.11.)
