Egyensúly a futballban – az elit és a leszakadó többiek

Mit jelent a versenyegyensúly a labdarúgásban?

A svájci CIES labdarúgással foglalkozó kutatócsoport december havi jelentésében a versenyegyensúly megvalósulását vizsgálta az európai bajnokságokban. Kutatásuk eredményeként arra jutottak, hogy a trendek a súlyos egyensúlytalanság irányába viszik el a kontinens labdarúgását. Mit tartogat a jövő, és mit tesz az UEFA?

Először is nem árt tisztázni, hogy mi is a versenyegyensúly (competitive balance). A Financial Times pénzügyi lexikonja szerint egyensúlyi helyzetről a piacon akkor beszélhetünk, ha „egyik vállalkozás sem túl nagy, vagy nem rendelkezik igazságtalan előnnyel másokkal szemben.”

Ez a meghatározás a labdarúgás piacán is tökéletesen megállja helyét (feltételezve, hogy a klubok üzleti vállalkozások), a versenyegyensúly megléte minden csapatsportban különösen fontos (az Egyesült Államokban például zárt bajnoksággal és draft-rendszerrel próbálják biztosítani, látványosan sikeresen). Kereskedelmi nézőpontból azt mondhatjuk, hogy a mérkőzések kimenetelének bizonytalansága (ami csak egyensúlyi állapotban valósulhat meg teljesen) pozitív hatással van a nézőszámra és a bevételekre.

A kutatás eredményei

A CIES kutatásában két területen vizsgálta a versenyegyensúly meglétét: szezononként és mérkőzésenként. A mintában 24 európai bajnokság adatait vizsgálták, 2008-tól egészen 2018-ig. Az idényenkénti vizsgálatban a legfontosabb indikátor az összes elérhető pontszámból végül megszerzett pontok százalákos aránya volt (azon klubok esetében, akik az 1-3. hely valamelyikén végeztek). Az eredmények azt mutatták, hogy ez az arány az utóbbi tíz évben folyamatosan növekedett, azaz a legjobb helyeken végző csapatok egyre több pontot szereztek.

A mérkőzésenkénti elemzés lehetővé tette a kutatók számára, hogy a nemzetközi küzdelmeket, tehát a Bajnokok Ligája és az Európa Liga csoportkörös mérkőzéseit is bevonják a vizsgálatba. Ebben a részben két adatot használtak: az átlagos gólkülönbség, illetve az olyan meccsek aránya, amelyen a gólkülönbség három, vagy több gól volt. És az eredmények: a folyamatok az egyensúlytalanság irányába mutatnak, a legkomolyabb különbségeket pedig a Bajnokok Ligájában mérték (átlagos gólkülönbség: 1,58 gól/meccs; ahol a gólkülönbség három, vagy több gól: a meccsek 21 százaléka).

Ez utóbbi megállapítás mutatja meg leginkább a problémákat. A Bajnokok Ligája az a színtér, ahol a big-5 európai bajnokság (angol, spanyol, francia, német, olasz) legjobb csapatai összekerülnek kevésbé rangos ligákban játszó csapatokkal. Ezeken a meccseken a gólkülönbség folyamatos növekedése (évről-évre) azt mutatja, hogy egyre jobban kinyílik az olló a legjobbak és a többiek között. Elmondható az is, hogy a megfigyelt eltérések tökéletesen másolják a gazdasági különbségeket, az erőforrások koncentrációja pedig együtt jár a tehetségek koncentrációjával. A legnagyobb klubok, akik szinte kiapadhatatlan forrásokkal rendelkeznek, magukhoz csábítják a legjobb játékosokat, ezáltal megfosztva a kisebb csapatokat az előrelépés lehetőségétől.

És mit tesz az UEFA?

Az UEFA (Európai Labdarúgó Szövetségek Uniója) a 2016-os éves pénzügyi jelentésében (benchmarking report) úgy találta, hogy a 20 angol első osztályú (Premier League) klub bevétele nagyobb volt, mint a többi 48 bajnokság 597 csapatának összesen (kivéve a német, francia, olasz, spanyol, török és orosz ligát)! Ebből a 48 bajnokságból korábban 20 klub már nyert valamilyen UEFA szervezte kupát. Ma már elképzelhetetlen, hogy meg tudnák ismételni akkori teljesítményüket.

A szövetség vezetősége is érzékeli a problémát: a jelenlegi elnök, Aleksander Ceferin többször is szót emelt a versenyegyensúly szükségességéért. Olyan lehetséges intézkedéseket említett, mint a fizetési sapka bevezetése, vagy a saját utánpótlásban nevelt játékosok számának növelését szolgáló szabályozás. Kérdés, hogyan lesz képes az ellenállást legyűrni, de valószínű, hogy a közeljövőben nem számíthatunk radikális változásra. A jelenlegi helyzet egyértelműen a nagyobb kluboknak kedvez, akik ráadásul gazdasági erejüknek köszönhetően komoly politikai nyomást is tudnak gyakorolni Ceferinre. Ráadásul gazdasági-poltitikai súlyuk napról-napra növekszik, nem is beszélve a sportszakmai szempontból már-már behozhatatlan előnyükről.

Források

Poli, Raffaele – Ravenel, Loïc – Besson, Roger (2018): Competitive balance: a spatio-temporal comparison, CIES Football Observatory Monthly Report, Issue no. 40 – December 2018

Conn, David (2018): Champions League is for the elite few – and Uefa will struggle to change it, publicisztika, https://www.theguardian.com/football/blog/2018/mar/15/champions-league-elite-few-uefa-president-aleksander-ceferin

UEFA Benchmarking (2016): The European Club Footballing Landscape, Club Licensing Benchmarking Report, UEFA, pp. 55-59.