A 35. OTDK Testnevelés- és Sporttudományi Szekciójára április 7-9. között került sor a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar rendezésében. Ahogy az összes Szekció, úgy természetesen jelen esemény is online formába kényszerült a járványhelyzet miatt. A szervezők a lebonyolításhoz egyszerű és könnyen elérhető megoldásokat választottak: míg az ünnepélyes megnyitóra, továbbá a záróünnepségre és eredményhirdetésre Youtube közvetítésben, addig a különböző tagozatokra és fakultatív programokra egyéni Zoom szobákban került sor. Mi is bekapcsolódtunk a történésekbe, így természetesen írásos beszámolónk következik!
A szerda reggeli megnyitó ünnepség két részre oszlott: a program első felében köszöntőket hallhattunk a szervezők részéről, míg a második szakaszban több plenáris tudományos előadás, illetve egy sportprogram várta az érdeklődőket. Első megszólalóként Dr. Győri Ferenc, a 35. OTDK Testnevelés- és Sporttudományi Szekció ügyvezető elnöke örömét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy 8 év elteltét követően újra a Szegedi Tudományegyetem adhat otthont a Szekciónak, különösen egy olyan évben, amikor az Egyetem a Szegedre költözés centenáriumát ünnepli. Ezt követően Dr. Fendler Judit, a Szegedi Tudományegyetem kancellárja és Prof. Dr. Zakar Péter nemzetközi és közkapcsolati rektorhelyettes is beszédet mondtak, melyben szót ejtettek a sport és a mozgás fizikai, de szellemi és lelki értékeiről is, egyúttal a sport fontosságáról az emberi egység egésze számára. Prof. Dr. Zakar Péter beszédében megemlítette Szeged különös szerepét a sport világát illetően, örömét fejezte ki hogy rengeteg élsportoló választotta a Szegedi Egyetemet felsőfokú tanulmányai színhelyéül, illetve hogy az Egyetem számos színvonalas együttműködést kötött az elmúlt időszakban sport terén.
A beszédek sorát Dr. Szabó Tünde sportért felelős államtitkár köszöntése követte, aki felhívta a figyelmet a tényre, hogy napjaink világában a sportolók és a szakemberek mögött minél jobban felépített tudományos háttérre van szükség, a Szekció pedig ezen úton fontos feladatot lát el. Dr. Kulcsár Krisztián, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke a tudományos és elméleti alap mellett a sport gyakorlati szempontjait emelte ki, mondván a Szekció képviselőinek különösen is fontos gyakorolniuk a sportot, illetve megszerettetniük azt másokkal. A MOB elnöke gratulált az eseményt szervező Szegedi Tudományegyetemnek is.
A megnyitó ünnepség során további köszöntőkre került sor, majd plenáris előadásokra is különböző sporttal kapcsolatos témákban. Az érdeklődők hallhattak a teljesítménynövelés innovatív lehetőségeiről, a sportolói populációban előforduló hírtelen szívhalál eseteiről, de megismerkedhettek Szent-Györgyi Albert munkásságával, továbbá egy „Home Office Gym” gyakorlaton is részt vehettek Vári Beáta irányításával. A délután során tagozati ülésekre került sor, mi pedig hosszasan gondolkodtunk azon, hogy az Innováció a sportban vagy a Sportpszichológia (II.) előadásaira üljünk be. Végül maradt az előbbi, a második napon pedig a Sportmenedzsment, sportgazdaság (II.) tagozatot választottuk, úgyhogy a továbbiak során ezen két tematikával kapcsolatos előadások rövid összefoglalóit mutatjuk be.
Mi a különbség a Premier League és a La Liga csapatok között?
Karikás Krisztián Norbert (későbbi III. helyezett az Innováció a sportban tagozatban) sportközgazdász hallgatómunkájában a spanyol és angol labdarúgó-bajnokság csapatait vizsgálta különböző indikátorok mentén. A két ország kiválasztása elsősorban teljesítménybeli szempontok alapján történt: mindkét bajnokság kiemelkedő ugyanis, az országok csapatai pedig európai szinten is kiváló eredményt értek el ez elmúlt szezonok során. Krisztián kutatásában különböző indikátorok (labdabirtoklás, támadás, védekezés) alapján mérte a teljesítményt, hazai és nemzetközi folyóiratok adatbázisait felhasználva, 420 táblázatot készítve a csapatstatisztikák elemzésére. Eredmények tekintetében látható, hogy a legjobb csapatok (1-7. helyezett) többet birtokolják a labdát és többet is tartózkodnak az ellenfél harmadában mindkét bajnokságban. A jobb teljesítményt nyújtó együttesek sikeresebben passzolnak, sikeresebb cseleket hajtanak végre – igaz a kicsik ívelik inkább a labdát beadások által –, többet és jobb helyről lőnek: például míg a kiscsapatok átlövésekkel operálnak, a nagyok a tizenhatoson belül próbálkoznak. Érdekesség, hogy a spanyol bajnokságban több a sárga és piros lap, illetve magasabb az elszenvedett szabálytalanságok mértéke, ez pedig minden bizonnyal a játékkal kapcsolatos különböző mentalitás eredménye – a Premier League-ben szabadabb, „férfiasabb” ugyanis a futball. Technika és taktika szempontjából viszont az indikátorok nem mutatnak jelentős különbséget a bajnokságok között, ez pedig Krisztián szerint annak is köszönhető, hogy bár a bajnokságokban bizonyos formában megmaradtak az egyedi jelek (ilyen az angol labdarúgás „keménysége”), de a modern futball következtében hasonló taktikát alkalmaznak a csapatok és egy univerzális stratégiát követnek a siker érdekében.
Videóelemzés, a futball jövője
Kertész Tamás sportközgazdász hallgató és aktív futballista a hazai labdarúgást érintő videóelemzések szerepét kutatta. A hasonló technológiák a futball innovációját jelentik sok tekintetben, Magyarországon pedig 2019 óta indul Videóelemző tanfolyam. Tamás hipotézise többek között az volt, hogy a magyar első- és másodosztályú labdarúgó csapatoknál alkalmaznak legalább egy videóelemző szakembert, aki csak ezzel a feladattal foglalkozik az adott klubnál. A 2019-20-as szezont vizsgálva 8 NB 1-es csapattól kapott választ, NB2-s klubból pedig 9 segítette a munkáját. Az eredmények azt mutatják, hogy az NB2-ben csak a választ adó klubok 55 százaléka alkalmazott videóelemző szakembert, miközben ez az arány jelentősen magasabb volt az NB1-ben. Az is látható, hogy a videóelemzők többségében teljes értékű stábtagok, a feladatköreik közé pedig szinte kizárólag csak a videóelemzés tartozik. Észrevehető azonban különbség a ráfordított idő és a használt szoftverek kapcsán is a két liga között: míg az NB2-ben ingyenes szoftvereket használnak inkább az elemzők nem teljes munkaidőben, addig az NB1-ben sokkal több órában és professzionálisabb eszközökkel végzik a munkát a szakemberek. Konklúzióként Tamás megfogalmazta, hogy a videóelemzés kibontakozóban van hazánkban is, az MLSZ ezt központi képzések által igyekszik támogatni, ám további fejlesztésekre van szükség – különösen az alacsonyabb osztályú csapatok esetében.
Több zenét hallgatnak az aktívan sportolók
Papp Csengele és Somogyi Dániel, a Széchényi István Egyetem hallgatói a telefonos applikációk használatát vizsgálták sportoló és nem sportoló személyek körében. Kutatásuk célja volt, hogy megismerjék a fizikai aktivitást végzők telefonhasználati szokásait, az általuk lekötött alkalmazások jellegét és céljait, illetve kapcsolatot találjanak a sportolás gyakorisága és az applikációk használata között. A kutatók egy online alapú kérdőívet hoztak létre, 431 fő válaszát elemezve. A válaszadók az okostelefont elsősorban kapcsolattartásra, ám nagy százalékban böngészésre és zenehallgatásra is használják. A sportot gyakrabban és kevésbé gyakran végzők közötti összehasonlításban egyetlen szignifikáns különbség vehető észre: az, hogy az aktívabb személyek többször és több zenét hallgatnak. Látható továbbá, hogy a kitöltök hajlandóak sporttal és egészséggel kapcsolatos alkalmazásokat használni (ám azokat sokszor nem veszik igénybe, még ha le is töltik), az aktívabb személyek pedig több oktatási és sporttal kapcsolatos applikációval is rendelkeznek. Mégis, érezhető hogy bár az emberek többsége ismeri az egészséges élet fontosságának kritériumait, ezen ismeret birtokában sem tesz eleget az egészséges életmód irányába, a hírek és időjárással kapcsolatos applikációk, illetve a játékok pedig továbbra is népszerűbbek az egészséggel és sporttal kapcsolatos alkalmazásoknál.
Új szurkolókra van szükség!
Komáromi Dominika a DVSC labdarúgó mérkőzésein jelen levő nézők szurkolói motivációját vizsgálta. Dominika számára a téma vizsgálata egyrészt személyes indíttatású (gyerekkora óta látogatja ugyanis csapata mérkőzéseit), másrészt szakmailag is aktuálisnak érzi, hisz gyakran merül fel az NB1-es csapatok kapcsán a kérdés, hogy miért is hiányoznak a rajongók a lelátókról. Az előadó 104 fős mintát használt fel, a kitöltők több mint 90 százaléka férfiakból állt. Az eredmények alapján a szurkolók egyharmada már több mint 20 éve jár mérkőzésre (míg a 2019-20-as szezonban csak 2 százalék csatlakozott újoncként), a megkérdezettek közel 90 százaléka pedig elégedett a jegy- és bérletárakkal – és akár nagyobb összeget is kifizetne ezekért. És hogy miért is mennek mérkőzésekre a szurkolók? A 3 fő ok a labdarúgás szeretete, a jó hangulat és a jó társaság volt, miközben az esetleges negatív tapasztalatok körében a futball gyenge minősége, illetve az MLSZ nem szurkolóbarát döntései domináltak. A motivációs vizsgálat során az önbecsülés érte el a legmagasabb eredményt, ami többek között azt jelenti, hogy a DVSC rajongók saját maguk is át kívánják élni a csapat sikereit és rendkívül büszkék arra, ez tehát a fő motivációjuk a jelenlétre. Ez a fajta kötődés sokkal alacsonyabban van jelen azon szurkolók esetében, akik ötnél kevesebb meccsen vesznek részt átlagosan egy szezonban. Épp emiatt feladata a klubnak az előadó szerint, hogy a hűséges rajongók mellett forduljon új nézőkhöz, illetve különös figyelmet fordítson a 20 évnél fiatalabb szurkolók bevonzására.
Csak a meccs számít, vagy a meccsnapi programok is?
Molnár Dániel az Erste jégkorong liga szurkolóinak és szervezőinek pandémia okozta veszteségeit, illetve a liga szolgáltatásainak jövőbeni lehetőségeit vizsgálta. Az előadó résztvevői megfigyeléseket tett a mérkőzéseken, illetve 1145 szurkoló bevonásával készített kérdőívet. A megkérdezett rajongók közel felét nagyon mélyen érintette a tény, hogy a járvány miatt félbeszakították a bajnokságot, ám ez az arány még nagyobb volt a szervezetek meglátása szerint. Érdekes, hogy a legtöbben a mérkőzéseket és a hangulatot hiányolták a szurkolók részéről, a sportfogadás azonban korántsem volt szignifikáns szempont. De mi a helyzet a szolgáltatásokkal, többek között a vendéglátással és a szurkolói programokkal? A szurkolók többsége nem szokott ételt vagy italt fogyasztani vendéglátóegységben a mérkőzés előtt vagy után, miközben a mérkőzésekhez kapcsolódó meccsanpi programokon sem feltétlenül vesznek részt, azokra passzívan tekintenek. Mindez az előadó saját tapasztalatai szerint nagy különbség az amerikai NHL-hez (profi jégkorongliga) viszonyítva, ugyanis Észak-Amerikában egyrészt a rajongók étel- és italfogyasztással kapcsolják össze a meccsnapot, másrészt folyamatos inger éri őket a meccs ideje során is, hogy még véletlenül se tartsák unalmasnak az arénában töltött időt. Dániel a szervezetek képviselőinek is feltett hasonló kérdéseket, melyek sok tekintetben ellentétes eredményeket okoztak, hisz még a szervezetek negatívabban értékelték a büfé kínálatát a rajongóknál, addig sokkal inkább hittek abban, hogy a meccsnapi programok jól működnek és megmozgatják a szurkolókat. Az előadás végén Dániel arról is szót ejtett, hogy véleménye szerint az Erste jégkorong liga a finn bajnokságból meríthet a legtöbbet a szolgáltatások fejlesztése érdekében.
Összességében értékes tapasztalat volt tudósítóként a Testnevelés- és Sporttudomány Szekcióban való jelenlét. Egyrészt sportkedvelőként mindig izgatottan hallgatom az ezen témakörhöz kapcsolódó előadásokat, másrészt a sportnak – és az egészséges életmódnak – különös szerepe van az emberek életében (főként járványidőszakban), az általam követett előadások pedig szinte kizárólag a közvetlen környezetünkre hatással bíró, gyakorlati kérdéseket vizsgáltak. Persze a tudomány utilitarista megközelítéséről és feltételeiről hosszas vitát folytathatunk, talán abban mind egyetérthetünk, hogy a gyakorlati előrelépés lehetősége korántsem hátrány fiatal kutatók munkájának viszonylatában.
Végezetül pedig hadd mutassuk meg a Szekció hivatalos dalát – melynek dalszerzői Cseh Attila és Cseh Döme, énekese Kónya Kristóf, közreműködői pedig a Szegedi Tudományegyetem Testnevelési és Sporttudományi Intézet munkatársai –, illetve annak reklámfilmjét.
A Szekció honlapján ide kattintva elérhetőek az előadáskivonatok, itt pedig az eredmények!
Kezdetét vette a 35. OTDK „érdemi része” , szerkesztőségünk pedig az idei évben is beszámol mind a 16 – jelenleg rendhagyó módon online megrendezésre kerülő – Szekcióról. Kövessétek tehát a TudományON-t és az OTDK rovatunkat, hisz a következő hetekben számos tudósítás érkezik!
A cikk szerzője Fábian Armin Vincentius, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem hallgatója, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének tagja
A 35. OTDK előkészítésével kapcsolatos központi feladatok ellátására a Nemzeti Tehetség Program és a Miniszterelnökség 17.000.000 Ft támogatást biztosított 2020. július 1. és 2021. június 30. között.
