Az Eötvös Loránd Tudományegyetem szervezésében megvalósuló Kémiai és Vegyipari Szekció volt a 35. OTDK hallgatói versengésének utolsó állomása. A többi Szekcióhoz hasonlóan jelen esemény is online valósult meg 2021. május 17-19 között, a Szekcióba pedig összesen 138 pályamunkával neveztek. Jelen cikk további részében egy kis ízelítőt adunk a Szekció eseményeiről, betekintve a különböző tagozatok hallgatói előadásaiba, illetve a Szekció további programjaiba. Búcsúzunk is továbbá, a szerdai nap során ugyanis a Kémiai és Vegyipari Szekción túl a 35. OTDK is véget ért.
A járványhelyzet pozitív oldala?
Tagozat: Környezeti kémia és környezettechnológia
Előadó: Vörösmarty Máté (ELTE)
Pályamunka címe: A COVID-19 járványügyi intézkedések hatása Budapest levegőminőségére
Talán mind gondolkodtunk azon a járvány szomorú következményeit szemlélve, hogy valami jónak mégis lennie kell az egész járványügyi helyzetben. Talán ezen gondolat ihlette Vörösmarty Máté munkáját is, aki a Budapest Aeroszol Kutató és Oktató Platform kutatócsoportban tevékenykedve azt vizsgálta, hogy a tavalyi év első felében a járvány miatt bevezetett korlátozó intézkedések következtében milyen változások történtek a levegő minőségét illetően. Az intézkedések eredményeként számos változás történt a mindennapjainkban, többek között csökkent a gépjárműforgalom is – hozzávetőlegesen felére zuhanva például budapesti viszonylatban. Mindez meglátszott a mérésekben is, a kutatások keretén belül ugyanis megtekintésre került, hogy a megszokott levegőszennyezők körében – nitrogén-monoxid, nitrogén-dioxid, ózon, szén-monoxid, kén-dioxid, légköri aeroszol részecskék – milyen változások történtek a rendhagyó időszakban.
Az eredmény látványos: a nitrogén-monoxid koncentrációja esetében például március vége és május második fele között (ezen időszakban voltak a korlátozások is a legszigorúbbak) 68 százalékos visszaesés volt tapasztalható, de közel 50 százalékos volt a csökkenés a nitrogén-dioxid esetében is, míg a szén-monoxid tekintetében 27 százalékos. A kutatók kapcsolatot vontak a légköri koncentrációk és a gépjárműforgalom között, és azt is megállapították, hogy egy kis mértékű forgalomcsökkenés is jelentős javulást hozott a levegő minőségében – igaz nem minden tekintetben, bizonyos részecskék ugyanis nem a közlekedés miatt okoznak problémát a levegő minőségét illetően.
Poradagoló rendszer képelemzés segítségével
Előadó: Madarász Lajos
Tagozat: Kémiai technológia
Pályamunka címe: Folyamatos gyógyszeripari poradagolás szabályozásának fejlesztése valós idejű képelemzés alkalmazásával
A gyógyszeriparban egyre terjedő folyamatos gyártástechnológiák egy fontos műveleti lépése a poradagolás, ami hatással van a gyártási folyamat egészére. Mindezen folyamat még relevánsabb alacsony dózisú hatóanyagok esetében, melyek kapcsán az előadó elmondása szerint a jelenlegi gravimetrikus adagolók nem alkalmasak.
Madarász Lajos munkája a képelemzés alkalmazhatóságát érintette a területen, célja pedig egy új, képelemzésen alapuló rendszer megalkotása volt, mely képes pontosan meghatározni a porok tömegáramát. A fiatal kutató a rendszert alkalmazta alacsony tömegek nagy pontosságú dozírozására, illetve folyamatos poradagolás tömegáramának vizsgálatára. A rendszert illetően az előadó számára rendkívül pozitív vélemények érkeztek a zsűri részéről: Abonyi János (a Pannon Egyetem oktatója) példaértékűnek nevezte a munka kreativitását, ám kifejezte bizonytalanságát azzal kapcsolatban, hogy az adott rendszer fenntartása és karbantartása mennyire erőforrásigények. Az előadó szerint az összeg olcsónak számít, az eszközigény kisebb, modelltanításra nincs szükség – mivel a rendszer hagyományos algoritmusokat használ –, ahogy karbantartás sem igényeltetik. Az SZTE részéről Sápi András a hibahatárokról kérdezett – soknak tartva az előadó által mutatott 10 százalékos arányt. Az előadó reakciójában elmondta, hogy a gyakorlatban a hibák aránya jóval alacsonyabb volt, a bemutatott eredményekéhez képest már mostanáig is sikerült javulást elérni, illetve jelenleg is folyik a munka a még nagyobb pontosság érdekében.
Fluoreszcens festékek – napjaink igényeihez hűen
Előadó: Ágoston Henrietta
Tagozat: Szerves kémia III.
Pályázat címe: Új generációs, biomolekulák jelölésére alkalmas fluoreszcens festékek előállítása
A modern orvosbiológiai kutatásokban kiemelkedően fontos szerepet játszik a biomolekulák fluoreszcens jelölése, mely egy zöld alternatívaként, környezetbarát módon képes a képalkotási módszerek eszköztárát bővíteni. Az új technikák megjelenésével nőtt az igény az új generációs, fluoreszcens festékmolekulák szintézisére is, ám a festékek tulajdonságait illetően magas elvárásoknak lehetünk szemtanúi. Henrietta kutatásának célja is az volt, hogy olyan vörös fluoreszcens festékek előállítását valósítsa meg, amelyek alkalmasak biomolekulák jelölésére.
Az előadás végén Hudecz Ferenc (az ELTE korábbi rektora, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja) arról kérdezte az előadót, hogy a két új előállított vegyület mutat-e különbséget stabilitásban az ismert vegyületektől. Henrietta elmondta, hogy a vegyületek stabilnak mutatkoznak, a biztonság kedvéért azonban hűtőben tárolja őket – nem pedig oldatban. Az előadó hozzátette, hogy a pontos megismerés a biológiai tesztek által történik, a biológiai rendszerekben ismeretes stabilitás pedig még egyelőre nem biztos.
A hallgatói előadásokon túl az eseményt izgalmas – nemzetközi szereplőkkel gazdagított – pódiumbeszélgetések és programok színesítették. Hétfő este Angela Wilson, az amerikai kémiai társaság kijelölt elnöke vett részt egy, a tudományággal kapcsolatos beszélgetésen, míg kedd délután Gilberte Chambaud, a francia kémiai társaság elnökének részvételével megvalósuló pódiumbeszélgetést hallgathatták az érdeklődők.
A rendezvény utolsó napján került sor a Roska Tamás előadásra, melyet Balog Ádám, az SZTE Kémia Doktori Iskola PhD hallgatója tartott meg. A 20 perces prezentáció előtt azonban részletesen bemutatásra került Roska Tamás életútja, ahogy egy videót is megtekinthettünk az élő Youtube közvetítés során Roska Tamás egyik beszédéről. A jelen Szekcióban Roska Tamás előadást bemutató Balog Ádám már a középiskolás évei során elkötelezett volt a kémia iránt, egyetemi tanulmányai során pedig ugyanezen úton haladt tovább a Szegedi Tudományegyetem.
Ádám öt éves egyetemi tanulmányai alatt mindvégig minisztériumi ösztöndíjban részesült, 2017-ben első helyezést ért el az OTDK-n, doktori tanulmányai alatt hat tanulmányt publikált, továbbá két alkalommal ÚNKP ösztöndíjas is volt. Kutatási területe a félvezetőkhöz kapcsolódik, a Szekció végén bemutatott előadása pedig a Félvezetőkben lévő hibahelyek tanulmányozása és azok hatása az eleketrokémiai tulajdonságokra címet viselte. Bár elsőre a cím kissé ijesztőnek tűnhet, teljesen egyetértek azon előadást követő visszajelzéssel, mely szerint Ádám képes volt közérthető és nagyon is izgalmas formában előadni a napjainkban különösen is aktuális témáját, így én is mindenkit arra bíztatok, hogy hallgassa vissza a rövid prezentációt:
Az előadást követően került sor a Szekció zárórendezvényére is, mely során Szendrő Péter, az OTDT elnöke bezárta a 35. OTDK Szekció üléseit, ezzel pedig a konferenciasorozatot. Szendrő Péter beszédében elmondta, hogy a 35. OTDK a 70 éves ünneplés tökéletes alkalma lett volna, ám a vírus nehézségei hatalmas kérdéseket vetettek fel. Végül az a döntés született, hogy online módon kerüljön megrendezésre az idei OTDK, ami nem bizonyult kis feladatnak. Mégis, a közös munka – legyen az a hallgatóké, az oktatóké, a bírálóké, a megfelelő platformokat és rendszereket kialakító informatikusoké – eredménye az lett, hogy minden érdeklődő tudott jelentkezni, fel tudta tölteni dolgozatát, illetve részt tudott venni a Konferencián – ezáltal is hozzájárulva a hazai tudományos élet fejlődéséhez. Így lehetett a 35. OTDK siker, akár számokban (idén több pályamunka került bemutatásra mint 2019-ben), akár a színvonal tekintetében. Szendrő Péter elmondta, reményei szerint soha többé nem kell online OTDK-t szervezni, ám a jelen alkalom tanulságai – és online vívmányai – mindenképp beépítésre kerülnek a következő alkalomba is.
A 35. OTDK végén szeretnék megköszönni, hogy ezen izgalmas úton mi is együtt haladhattunk a szervezőkkel és a hallgatókkal. A 16 Szekcióról készült beszámolóink elérhetőek honlapunk OTDK rovatában. Találkozzunk 2023-ban is!
A cikk szerzője Fábian Armin Vincentius, a PPKE nemzetközi tanulmányok mesterszak hallgatója, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének tagja.
A fotók a Kémiai és Vegyipari Szekció online eseményei során készültek.
A 35. OTDK előkészítésével kapcsolatos központi feladatok ellátására a Nemzeti Tehetség Program és a Miniszterelnökség 17.000.000 Ft támogatást biztosított 2020. július 1. és 2021. június 30. között.
